A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2010 óta adja át az Év Kiállítása díjat. Az évente adományozott kitüntetés célja, hogy elismerje a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását.
A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bűvészinasok. A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház című, a bábművészet népszerűsítését célzó, kreatívan megvalósított és magas színvonalú időszaki tárlatáért nyerte el Az Év Kiállítása 2024 elismerést.
Az Astra Bábegyüttes, a 20. századi magyar bábművészet megkerülhetetlen társulata idén ünnepli hetvenéves fennállását. A Vízvári László piarista paptanár vezette együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított. Az elmúlt hét évtizedben jelentős sikereket arattak itthon és külföldön. Az 1968-as Ki mit tud? vagy később a Süsü a sárkány szereplőiként országos ismeretségre tettek szert. A tárlatot a hagyományokat továbbvivő Maszk Bábszínház harmincéves munkásságát összegző kiállítása tette teljessé.
A kiállítás a gyerekek számára sok interaktív, játékos elemet tartalmazott, számos rendhagyó tárlatvezetés és szakmai beszélgetés kísérte. A bábok és a bábdíszletek a társulat Csalogány utcai bábkészítő műhelyében, egyedi készítésű ládákba rendezve pihentek éveken át. 2024. április 25-én, a kiállítás előkészítő munkálatai alatt a műhelyben csőtörés keletkezett, így a közel 400 bábot, díszletelemet, színpadot és egyéb relikviát órák alatt kell kimenekíteni. Az elázott tárgyegyüttes az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet termeiben száradtak, a piaristák és az OSZMI munkatársainak hála maradandó kár nem keletkezett az anyagban. A kiállítás egyik mozzanata ezt a „bábmentő” akciót is megidézte. Fecsó Andrea látványtervének központi elemét képezi a bábkészítő műhely megidézése, néhány igen jellemző szerszámot, esztergapadot, illetve a műhely nagyított képét a kiállítás centrumában építették fel. Innen kiindulva a zegzugos térben tekinthettük meg a különféle bábtechnikákat alkalmazó bábokat és előadásokat, hét tematikus szekcióban: mesék, árnyjátékok, bábcirkusz, Ki mit tud?, bibliai történetek.
A kiállítás címe a társulat 1966-os előadásra utal, amelyet Paul Dukas Bűvészinas című zeneművére készítettek, és amit később az 1968-as, országos ismertséget hozó Ki Mit Tud?-on is bemutattak. A történetben szereplő varázslótanonc jobbik és rosszabbik énje harcol egymással, és végül persze a jó oldal diadalmaskodik. Igen ötletesre sikerült a kiállításhoz készült, gyerekeknek szánt foglalkoztató füzet, mely játékosan vezeti végig az ifjú látogatókat a különböző témákon. A gyerekeknek különféle bábtechnikákkal készült madarakat kellett megkeresniük a bábok között: kiskakast, harkályt, varjakat, struccot, pávát, pingvineket, és ők „árulták el”, hogy merre kell továbbhaladni.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteménye 1970-ben jött létre, célja a magyar bábszínház történetének minél szélesebb körű dokumentálása, kutatása. A rendkívül gazdag történeti anyagból az utóbbi évek során számos időszaki kiállítás készült, a középtávú, rég áhított vágyak között szerepel egy állandó bábkiállítás létrehozása, mely mindeddig helyhiány miatt nem valósulhatott meg. A Bábgyűjtemény legújabb tárlata a Pesti Vigadó földszinti és alagsori kiállítótereiben jött létre, júniustól szeptemberig volt látható. 2024 november 8-án azonos címmel kamarakiállítás nyílt a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban, mely több évtizeden keresztül a társulat állandó játszóhelye volt.
Immár három éve az OSZMI és a Színház- és Filmművészeti Egyetem közös fenntartóval rendelkezik, ebben az időszakban a két intézmény kapcsolatai egyre szorosabbá váltak. Az OSZMI épületei (mind a Krisztina körúti főépület, mind a Bajor Gizi Színészmúzeum) oktatási helyszínként szolgálnak, ahol a hallgatók testközelből megismerkedhetnek a magyar színháztörténet dokumentumaival, műtárgyaival vagy épp a nagyközönség előtt ritkán látható történeti bábokkal. Az OSZMI több munkatársa oktatóként vagy vendégelőadóként is részt vesz a képzésben. Az SZFE több hallgatója szervezetten, a bábos hallgatók óra keretében látogattak el a Bűvészinasok kiállításba, és terveink szerint a Csalogány utcai bábműhelyt, amennyiben sikerül jelen formájában megmenteni, az OSZMI és az egyetem közösen használhatja a bábművész képzés gyakorlati helyszíneként.
Tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház népszerű tavaszi rendezvényét. A Színművészeti Egyetemek Találkozóján a teátrum idén is izgalmas újdonságokkal várja a közönséget, miközben a színinövendékek előadásai továbbra is a fesztivál fő attrakcióját jelentik. A fesztivál idei programjában az SZFE négy előadását láthatják az érdeklődők: bemutatkozik Kecskeméten A karmester szeretője, az Égi madár, a Lidércláng és a Parasztopera.
Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából.
Egyetemünk vendége volt Marco De Marinis, elismert olasz színháztörténész, aki több előadást is tartott hallgatóinknak, ezután pedig interjút is adott nekünk. A professzor érdekfeszítő kurzust tartott a nézői dramaturgiáról, ehhez kapcsolódva pedig olyan kérdéseket járunk körül a beszélgetésben, mint például hogy mit jelent akrobatikus nézőnek lenni és hogy a közönségkutatásnak egy újfajta, interdiszciplináris kutatásokra épülő színháztudományt kellene életre hívnia.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves prózaiszínművész-osztálya (osztályvezető: Ilja Bocsarnikovsz, Oberfrank Pál) Erdélyben járt az elmúlt napokban, hogy anyagot gyűjtsön készülő legújabb vizsgaelőadásához. 2025. február 22-én Görgényüvegcsűrben vehettek részt a helyi farsangi ünnepségen, ahol a környék falvaiban (Kisfülpös, Beresztelke, Szászrégen, Marosfelfalu, Marosvécs, Disznajó, Holtmaros, Magyaró, Fickó, Alsóbölkény, Görgényüvegcsűr) élő időseknek játszottak, majd az előadást követően találkoztak velük, és kötetlen beszélgetések keretében meghallgathatták történeteiket.
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
Kamarakiállítás nyílt Tompos Kátya emlékére a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a tavaly 41 évesen elhunyt színésznő tragikusan rövidre szabott színházi pályafutását idézi fel ritkán látott mozgóképek, fényképek és relikviák segítségével.
A Keleti Márton rendezte Fel a fejjel! című vígjáték egyik ikonikus jelenete, amikor a Peti bohócot játszó Latabár Kálmánt Aida nevű elefántja megborotválja és vizet zúdít a fejére. Ezt az ötvenes évekbeli filmet vitte most színre a Bethlen Téri Színházban volt hallgatónk, Szécsi Bence az ötödéves fizikai színházrendező osztállyal. Elefánt nincs az előadásban, bohóctréfa, trükk és mondanivaló viszont annál több. A rendezővel a bemutató után beszélgettünk.
2025. február 26-án a Színház- és Filmművészeti Egyetem nagyszabású gálaműsorral ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az est méltó zárásaként az egyetem egykori hallgatói alumni díszkitűzőt vehettek át, jelképezve az intézményhez fűződő közösségi és szakmai összetartozást. A Karrieriroda szervezésében az alumni közösséghez eddig már több mint 65 öregdiák csatlakozott, és továbbra is várjuk minden volt hallgató jelentkezését.