A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2010 óta adja át az Év Kiállítása díjat. Az évente adományozott kitüntetés célja, hogy elismerje a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását.
A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bűvészinasok. A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház című, a bábművészet népszerűsítését célzó, kreatívan megvalósított és magas színvonalú időszaki tárlatáért nyerte el Az Év Kiállítása 2024 elismerést.
Az Astra Bábegyüttes, a 20. századi magyar bábművészet megkerülhetetlen társulata idén ünnepli hetvenéves fennállását. A Vízvári László piarista paptanár vezette együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított. Az elmúlt hét évtizedben jelentős sikereket arattak itthon és külföldön. Az 1968-as Ki mit tud? vagy később a Süsü a sárkány szereplőiként országos ismeretségre tettek szert. A tárlatot a hagyományokat továbbvivő Maszk Bábszínház harmincéves munkásságát összegző kiállítása tette teljessé.
A kiállítás a gyerekek számára sok interaktív, játékos elemet tartalmazott, számos rendhagyó tárlatvezetés és szakmai beszélgetés kísérte. A bábok és a bábdíszletek a társulat Csalogány utcai bábkészítő műhelyében, egyedi készítésű ládákba rendezve pihentek éveken át. 2024. április 25-én, a kiállítás előkészítő munkálatai alatt a műhelyben csőtörés keletkezett, így a közel 400 bábot, díszletelemet, színpadot és egyéb relikviát órák alatt kell kimenekíteni. Az elázott tárgyegyüttes az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet termeiben száradtak, a piaristák és az OSZMI munkatársainak hála maradandó kár nem keletkezett az anyagban. A kiállítás egyik mozzanata ezt a „bábmentő” akciót is megidézte. Fecsó Andrea látványtervének központi elemét képezi a bábkészítő műhely megidézése, néhány igen jellemző szerszámot, esztergapadot, illetve a műhely nagyított képét a kiállítás centrumában építették fel. Innen kiindulva a zegzugos térben tekinthettük meg a különféle bábtechnikákat alkalmazó bábokat és előadásokat, hét tematikus szekcióban: mesék, árnyjátékok, bábcirkusz, Ki mit tud?, bibliai történetek.
A kiállítás címe a társulat 1966-os előadásra utal, amelyet Paul Dukas Bűvészinas című zeneművére készítettek, és amit később az 1968-as, országos ismertséget hozó Ki Mit Tud?-on is bemutattak. A történetben szereplő varázslótanonc jobbik és rosszabbik énje harcol egymással, és végül persze a jó oldal diadalmaskodik. Igen ötletesre sikerült a kiállításhoz készült, gyerekeknek szánt foglalkoztató füzet, mely játékosan vezeti végig az ifjú látogatókat a különböző témákon. A gyerekeknek különféle bábtechnikákkal készült madarakat kellett megkeresniük a bábok között: kiskakast, harkályt, varjakat, struccot, pávát, pingvineket, és ők „árulták el”, hogy merre kell továbbhaladni.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteménye 1970-ben jött létre, célja a magyar bábszínház történetének minél szélesebb körű dokumentálása, kutatása. A rendkívül gazdag történeti anyagból az utóbbi évek során számos időszaki kiállítás készült, a középtávú, rég áhított vágyak között szerepel egy állandó bábkiállítás létrehozása, mely mindeddig helyhiány miatt nem valósulhatott meg. A Bábgyűjtemény legújabb tárlata a Pesti Vigadó földszinti és alagsori kiállítótereiben jött létre, júniustól szeptemberig volt látható. 2024 november 8-án azonos címmel kamarakiállítás nyílt a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban, mely több évtizeden keresztül a társulat állandó játszóhelye volt.
Immár három éve az OSZMI és a Színház- és Filmművészeti Egyetem közös fenntartóval rendelkezik, ebben az időszakban a két intézmény kapcsolatai egyre szorosabbá váltak. Az OSZMI épületei (mind a Krisztina körúti főépület, mind a Bajor Gizi Színészmúzeum) oktatási helyszínként szolgálnak, ahol a hallgatók testközelből megismerkedhetnek a magyar színháztörténet dokumentumaival, műtárgyaival vagy épp a nagyközönség előtt ritkán látható történeti bábokkal. Az OSZMI több munkatársa oktatóként vagy vendégelőadóként is részt vesz a képzésben. Az SZFE több hallgatója szervezetten, a bábos hallgatók óra keretében látogattak el a Bűvészinasok kiállításba, és terveink szerint a Csalogány utcai bábműhelyt, amennyiben sikerül jelen formájában megmenteni, az OSZMI és az egyetem közösen használhatja a bábművész képzés gyakorlati helyszíneként.
A Cannes-i Filmfesztivál a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró fesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fődíjért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Idén az SZFE 25 diákja utazott ki a programra; közülük két televíziós műsorkészítő szakos hallgatónkkal, az elsőéves Hegedüs Katával és a másodéves Simon Eszterrel beszélgettünk az élményeikről.
A francia színházi rendező, költő, festő és drámaíró, Valère Novarina látogatott el május 5-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába az intézmény felkérésére. A neves kortárs képzőművész ezúttal a színház és festészet viszonyáról tartott előadást a jelenlévő érdeklődőknek.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Liszka Tamás DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Franco Nero érkezett Magyarországra az SZFE osztályvezető oktatója, Oberfrank Pál által vezetett Veszprémi Petőfi Színház meghívására. Az olasz világsztár élete során eddig 250 filmben vállalt szerepet, melyeknek műfaji sokszínűsége elképesztő: az alkotások között ugyanúgy vannak művészfilmek, mint politikai krimik, spagetti-westernek és történelmi tablók. Az életmű ez utóbbi kategóriába sorolható darabjai közül ráadásul a legjelentősebbek közé tartozik a magyar Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona is. Franco Nero volt már magyar, lengyel és orosz; több mint harminc eltérő nemzet hőseit keltette életre a filmvásznon.
Ács Vanessza, az SZFE harmadéves televíziós műsorszerkesztő hallgatója a Pannónia Ösztöndíjprogram keretén belül két hónapot töltött egy különleges szigeten, ahol mind szakmailag, mind emberileg sokat fejlődött.
Az Országos Színházi Találkozó, amely a magyar színházi élet egyik legfontosabb ünnepe, idén is sokszínű és izgalmas előadásokkal várja a közönséget. A találkozón a Színház- és Filmművészeti Egyetem is képviselteti magát. Június 12-én a Spoon River-i holtak, június 16-án pedig a Parasztopera látható majd az OSZT Off programjában.
„Egyszerűen nem vesszük észre, hogy a múlt mennyire körbelengi ezt az országot és nem tudjuk elengedni, nem tudunk továbblépni. Fel kell ismernünk, hogy vannak olyan dolgok, amikről beszélnünk kell” – ötödéves fizikai színházrendező hallgatónk, Regős Simon nem félt családja legintimebb történeteit színre vinni, egyfajta korlenyomatot is adva a második világháború utáni évtizedekről. A Hisztéria üzenőfüzete-t még júniusban is elcsíphetjük a Bethlen Téri Színházban.
Domokos Éva Lili, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművészhallgatója egy különleges lehetőséggel indította pályáját: szerepet kapott a nagy sikerű Pokoli rokonok című sorozatban. Az egyetemi kurzustól a castingon át a forgatás élményeiig, majd a színházi és filmes felkérésekig tartó út nemcsak szakmai áttörést hozott számára, hanem önismereti fordulóponttá is vált.