A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2010 óta adja át az Év Kiállítása díjat. Az évente adományozott kitüntetés célja, hogy elismerje a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását.
A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bűvészinasok. A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház című, a bábművészet népszerűsítését célzó, kreatívan megvalósított és magas színvonalú időszaki tárlatáért nyerte el Az Év Kiállítása 2024 elismerést.
Az Astra Bábegyüttes, a 20. századi magyar bábművészet megkerülhetetlen társulata idén ünnepli hetvenéves fennállását. A Vízvári László piarista paptanár vezette együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított. Az elmúlt hét évtizedben jelentős sikereket arattak itthon és külföldön. Az 1968-as Ki mit tud? vagy később a Süsü a sárkány szereplőiként országos ismeretségre tettek szert. A tárlatot a hagyományokat továbbvivő Maszk Bábszínház harmincéves munkásságát összegző kiállítása tette teljessé.
A kiállítás a gyerekek számára sok interaktív, játékos elemet tartalmazott, számos rendhagyó tárlatvezetés és szakmai beszélgetés kísérte. A bábok és a bábdíszletek a társulat Csalogány utcai bábkészítő műhelyében, egyedi készítésű ládákba rendezve pihentek éveken át. 2024. április 25-én, a kiállítás előkészítő munkálatai alatt a műhelyben csőtörés keletkezett, így a közel 400 bábot, díszletelemet, színpadot és egyéb relikviát órák alatt kell kimenekíteni. Az elázott tárgyegyüttes az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet termeiben száradtak, a piaristák és az OSZMI munkatársainak hála maradandó kár nem keletkezett az anyagban. A kiállítás egyik mozzanata ezt a „bábmentő” akciót is megidézte. Fecsó Andrea látványtervének központi elemét képezi a bábkészítő műhely megidézése, néhány igen jellemző szerszámot, esztergapadot, illetve a műhely nagyított képét a kiállítás centrumában építették fel. Innen kiindulva a zegzugos térben tekinthettük meg a különféle bábtechnikákat alkalmazó bábokat és előadásokat, hét tematikus szekcióban: mesék, árnyjátékok, bábcirkusz, Ki mit tud?, bibliai történetek.
A kiállítás címe a társulat 1966-os előadásra utal, amelyet Paul Dukas Bűvészinas című zeneművére készítettek, és amit később az 1968-as, országos ismertséget hozó Ki Mit Tud?-on is bemutattak. A történetben szereplő varázslótanonc jobbik és rosszabbik énje harcol egymással, és végül persze a jó oldal diadalmaskodik. Igen ötletesre sikerült a kiállításhoz készült, gyerekeknek szánt foglalkoztató füzet, mely játékosan vezeti végig az ifjú látogatókat a különböző témákon. A gyerekeknek különféle bábtechnikákkal készült madarakat kellett megkeresniük a bábok között: kiskakast, harkályt, varjakat, struccot, pávát, pingvineket, és ők „árulták el”, hogy merre kell továbbhaladni.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteménye 1970-ben jött létre, célja a magyar bábszínház történetének minél szélesebb körű dokumentálása, kutatása. A rendkívül gazdag történeti anyagból az utóbbi évek során számos időszaki kiállítás készült, a középtávú, rég áhított vágyak között szerepel egy állandó bábkiállítás létrehozása, mely mindeddig helyhiány miatt nem valósulhatott meg. A Bábgyűjtemény legújabb tárlata a Pesti Vigadó földszinti és alagsori kiállítótereiben jött létre, júniustól szeptemberig volt látható. 2024 november 8-án azonos címmel kamarakiállítás nyílt a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban, mely több évtizeden keresztül a társulat állandó játszóhelye volt.
Immár három éve az OSZMI és a Színház- és Filmművészeti Egyetem közös fenntartóval rendelkezik, ebben az időszakban a két intézmény kapcsolatai egyre szorosabbá váltak. Az OSZMI épületei (mind a Krisztina körúti főépület, mind a Bajor Gizi Színészmúzeum) oktatási helyszínként szolgálnak, ahol a hallgatók testközelből megismerkedhetnek a magyar színháztörténet dokumentumaival, műtárgyaival vagy épp a nagyközönség előtt ritkán látható történeti bábokkal. Az OSZMI több munkatársa oktatóként vagy vendégelőadóként is részt vesz a képzésben. Az SZFE több hallgatója szervezetten, a bábos hallgatók óra keretében látogattak el a Bűvészinasok kiállításba, és terveink szerint a Csalogány utcai bábműhelyt, amennyiben sikerül jelen formájában megmenteni, az OSZMI és az egyetem közösen használhatja a bábművész képzés gyakorlati helyszíneként.
Idén ismét lehet jelentkezni Egyetemünk Tudományos Diákkörének munkájába, ahová minden osztatlan és osztott BA, illetve MA képzésben tanuló, beiratkozott hallgatónk csatlakozhat. A diákköri munka lehetőséget kínál mindazoknak az egyénileg vagy csoportban dolgozó diákunknak, akik a következő két tanévben „nem tantervi feladat, nem vizsgafeladat” keretei között szeretnének egyetemi, intézeti és témavezetői támogatással művészeti és/vagy tudományos projekteket létrehozni – a számukra legizgalmasabb témában és formában. A TDK részletes felhívása az alábbiakban olvasható.
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
Varga Sébastien, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nemrég végzett second unit rendező szakos hallgatója elnyerte a Nemzetközi Motor Filmdíj – Legjobb Diákfilm elismerését.
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem: október 1-én, kedden bemutatkoztak diplomafilmjeikkel az Urániában a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben végzett első second unit rendező évfolyam hallgatói. A Magyarországon, sőt a régióban is egyedülálló képzést Gulyás Buda Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjas alkotója vezette, mellette Pirock Gábor, a hazai és nemzetközi kaszkadőr- és akciófilm-szakma kiemelkedő alakja is osztályvezetőként tevékenykedett.
Újabb jelentős kötettel bővült az SZFE Könyvek sorozat: magyarul is megjelent Béatrice Picon-Vallin francia színháztörténész Théâtre du Soleil – Ariane Mnouchkine Napszínházának első fél évszázada című munkája, amely a legendás társulat első 50 évét mutatja be. Az SZFE Doktori Iskolája által szervezett szeptemberi tankönyvbemutatón a szerző mellett részt vett a társulat két színésze, Duccio Bellugi-Vannuccini és Jancsó Judit is.
Október 1-jén, nagy szakmai érdeklődés mellett került sor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első second unit rendező szakos hallgatóinak diplomafilm-vetítésére az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A végzősök változatos műfajokban, látványos filmtechnikai megoldásokkal és akciódús rövidfilmekkel mutatták be frissen megszerzett tudásukat.
Szülei neki mutatták meg először aktuális filmjük forgatókönyvét. Ahogy egy barátnője viccelődött vele, náluk a család nem ebédet csinál együtt, hanem filmet. Esztergályos Krisztina mégis inkább angol szakra ment, majd végül őt is utolérte a családi karma: rendező lett, majd forgatókönyvíró. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.
Szvitek Attila, idén végzett dokumentumfilm-rendező hallgatónk kisfilmje, az Eszmélet bekerült a 34. St. Louis-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. Az alkotás József Attila azonos című verse alapján készült.