A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2010 óta adja át az Év Kiállítása díjat. Az évente adományozott kitüntetés célja, hogy elismerje a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását.
A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bűvészinasok. A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház című, a bábművészet népszerűsítését célzó, kreatívan megvalósított és magas színvonalú időszaki tárlatáért nyerte el Az Év Kiállítása 2024 elismerést.
Az Astra Bábegyüttes, a 20. századi magyar bábművészet megkerülhetetlen társulata idén ünnepli hetvenéves fennállását. A Vízvári László piarista paptanár vezette együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított. Az elmúlt hét évtizedben jelentős sikereket arattak itthon és külföldön. Az 1968-as Ki mit tud? vagy később a Süsü a sárkány szereplőiként országos ismeretségre tettek szert. A tárlatot a hagyományokat továbbvivő Maszk Bábszínház harmincéves munkásságát összegző kiállítása tette teljessé.
A kiállítás a gyerekek számára sok interaktív, játékos elemet tartalmazott, számos rendhagyó tárlatvezetés és szakmai beszélgetés kísérte. A bábok és a bábdíszletek a társulat Csalogány utcai bábkészítő műhelyében, egyedi készítésű ládákba rendezve pihentek éveken át. 2024. április 25-én, a kiállítás előkészítő munkálatai alatt a műhelyben csőtörés keletkezett, így a közel 400 bábot, díszletelemet, színpadot és egyéb relikviát órák alatt kell kimenekíteni. Az elázott tárgyegyüttes az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet termeiben száradtak, a piaristák és az OSZMI munkatársainak hála maradandó kár nem keletkezett az anyagban. A kiállítás egyik mozzanata ezt a „bábmentő” akciót is megidézte. Fecsó Andrea látványtervének központi elemét képezi a bábkészítő műhely megidézése, néhány igen jellemző szerszámot, esztergapadot, illetve a műhely nagyított képét a kiállítás centrumában építették fel. Innen kiindulva a zegzugos térben tekinthettük meg a különféle bábtechnikákat alkalmazó bábokat és előadásokat, hét tematikus szekcióban: mesék, árnyjátékok, bábcirkusz, Ki mit tud?, bibliai történetek.
A kiállítás címe a társulat 1966-os előadásra utal, amelyet Paul Dukas Bűvészinas című zeneművére készítettek, és amit később az 1968-as, országos ismertséget hozó Ki Mit Tud?-on is bemutattak. A történetben szereplő varázslótanonc jobbik és rosszabbik énje harcol egymással, és végül persze a jó oldal diadalmaskodik. Igen ötletesre sikerült a kiállításhoz készült, gyerekeknek szánt foglalkoztató füzet, mely játékosan vezeti végig az ifjú látogatókat a különböző témákon. A gyerekeknek különféle bábtechnikákkal készült madarakat kellett megkeresniük a bábok között: kiskakast, harkályt, varjakat, struccot, pávát, pingvineket, és ők „árulták el”, hogy merre kell továbbhaladni.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteménye 1970-ben jött létre, célja a magyar bábszínház történetének minél szélesebb körű dokumentálása, kutatása. A rendkívül gazdag történeti anyagból az utóbbi évek során számos időszaki kiállítás készült, a középtávú, rég áhított vágyak között szerepel egy állandó bábkiállítás létrehozása, mely mindeddig helyhiány miatt nem valósulhatott meg. A Bábgyűjtemény legújabb tárlata a Pesti Vigadó földszinti és alagsori kiállítótereiben jött létre, júniustól szeptemberig volt látható. 2024 november 8-án azonos címmel kamarakiállítás nyílt a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban, mely több évtizeden keresztül a társulat állandó játszóhelye volt.
Immár három éve az OSZMI és a Színház- és Filmművészeti Egyetem közös fenntartóval rendelkezik, ebben az időszakban a két intézmény kapcsolatai egyre szorosabbá váltak. Az OSZMI épületei (mind a Krisztina körúti főépület, mind a Bajor Gizi Színészmúzeum) oktatási helyszínként szolgálnak, ahol a hallgatók testközelből megismerkedhetnek a magyar színháztörténet dokumentumaival, műtárgyaival vagy épp a nagyközönség előtt ritkán látható történeti bábokkal. Az OSZMI több munkatársa oktatóként vagy vendégelőadóként is részt vesz a képzésben. Az SZFE több hallgatója szervezetten, a bábos hallgatók óra keretében látogattak el a Bűvészinasok kiállításba, és terveink szerint a Csalogány utcai bábműhelyt, amennyiben sikerül jelen formájában megmenteni, az OSZMI és az egyetem közösen használhatja a bábművész képzés gyakorlati helyszíneként.
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.
A Karrieriroda ajánlásával a Soproni Petőfi Színház és a Csokonai Nemzeti Színház meghallgatást hirdet.
Az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi programsorozatának részeként, első alkalommal rendezi meg november 13–15. között a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korábban hasonlóképpen az intézmény szervezésében megvalósult Összhang Gálaest után az egyetem hagyományteremtő szándékkal indítja a filmfesztivált is, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal filmkészítőket, valamint inspiráló, nemzetközi közeget teremtsen a párbeszéd, illetve a közös tanulás és gondolkodás érdekében.

