Művészet, tudomány, innováció, az Alkotóműhelyek Hete méltóan nyitotta meg az új tanévet. Az előkészítés és a program minden részlete gondosan kidolgozott volt, lehetőséget teremt a hallgatók számára olyan művészeti ágakba mélyebben betekinteni, melyek nem szerepelnek a képzésükben.
Az eseménysorozat első napján Szirtes Balázs jóga kurzusa nyitotta meg az Alkotóműhelyek Hetét, kiemelve a test és lélek harmóniájának fontosságát. Dr. Szirtes Balázs az SZFE drámainstruktor oktatója kiváló jógaoktató is. A másfélórás jógaórája rávilágított arra, milyen fontos is lenne egyensúlyba kerülnünk nemcsak a testünkkel, de a lelkünkkel, az elménkkel is rögtön a nap elején. A megjelent hallgatóknak lehetősége volt megízlelni, milyen is a napot lecsendesített elmével, átmozgatott izmokkal elindítani.
Nagy Anikó Mária „1968 – Egy hibrid film utómunkája” című előadása példát mutatott a kreatív dokumentumfilm készítés folyamatáról. Timár András kortárs színházat érintő foglalkozása új nézőpontokat nyitott meg a résztvevők számára. Az első nap csúcspontja Vidnyánszky Attila vezetésével az Ódry Színpadon zajló kerekasztalbeszélgetés volt, mivel mélyrehatóan vizsgálta a magyar színház jelenlegi helyzetét és kihívásait. A beszélgetés során felvetődött az, hogy milyen a magyar színház jelenlegi állapota, és miért tűnnek kevésbé bátornak és újítónak a magyar előadások. Emellett megvitatták, hogy miért találják nehéz helyzetben magukat a drámaírók a hazai színházi színtéren, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az alkotóműhelyek elmélyült munkájának támogatására. A beszélgetés során felmerült kérdések és gondolatok mélyrehatóan kifejtették a magyar színház jelenlegi állapotát és a törekvést a művészi innováció fejlesztésére. Vidnyánszky Attila vezetése alatt a résztvevők arra törekedtek, hogy megértsék a gyökereket és keressék a megoldásokat a magyar színház kreativitásának és fejlődésének előmozdítására. A kerekasztalbeszélgetés tehát nem csupán egy fontos esemény volt, hanem egy olyan fórum, ahol a hallgatók is aktívan részt vehettek a szakma jövőjéről folyó diskurzusban.
Szabó Attila a „Magyar művészet legendái és a Nemzet Színészei” témakörben tartott érdekfeszítő előadást. Az eseményen Szabó Attila kiemelte milyen fontos a nagy elődök emlékezetének megőrzése, és hogy minden, ami elleshető, megtanulható tőlük, azt el is kell lesni és meg is kell tanulni.
Az előadás elején Szabó Attila emlékeztetett minket arra, hogy a magyar művészeti szcéna olyan legendákkal büszkélkedhet, akik nemzetközi szinten is ismertek és elismertek voltak. Olyan nevek, mint Fedák Sári, Blaha Lujza, Bajor Gizi, Hegedűs Gyula csak néhány példa a nagy elődökre, akiknek a munkássága és alkotásaik a mai napig inspirálják az új generációkat. Szabó Attila hangsúlyozta, hogy a múlt nagyjai nemcsak a korszakukban voltak kimagaslóak, hanem az idők során is képesek voltak hagyományt teremteni, amelyet tovább örökíthetünk. Az előadó továbbá kiemelte, hogy az elődöktől való tanulás nem csak a művészetek területén fontos, hanem az élet minden területén. Az elődök példája, elhivatottsága és tehetsége olyan erőforrás, amelyből meríthetünk, hogy fejlődhessünk és jobbá váljunk. Nemcsak a technikai tudás, de az értékek, az elkötelezettség és az emberiesség is átörökölhető a nagy elődöktől. Az elődök emlékezetét megőrizni és tiszteletben tartani nemcsak egy múltbeli hagyomány, hanem egy jövőbeli fejlődési lehetőség is. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagy elődöktől való tanulás nem jelenti azt, hogy másoljuk őket, hanem hogy saját kreativitásunkat és egyediségünket ötvözzük az általuk hagyott örökséggel.
Az eseménysorozat folytatódott további izgalmas témákkal, mint a filmfinanszírozás és marketing, a színházi maszkhasználat, a hangtervezés, a dokumentumfilm és az Új Hollywood korai évei. Dr. Balázs Géza az kultúrák összeomlásáról és továbbéléséről szóló előadása mély gondolatokat vetített előre. Vecsernyés János a filmnyelvi eszközök szociális identitását és ízlésvilágát járta körül. Vidnyánszky Attila interaktív műelemzés órája mélyebb betekintést nyújtott a Bánk Bán című drámán keresztül a rendezői koncepciók és a drámaelemzés világába.
Komár István „Zsigmond Vilmos – Egy lövés, egy kompozíció” című előadása és Szabó Borbála „Hogyan írjunk Bánk bánt?” előadása is magas színvonalon zajlott, ahogyan Kiss Csaba „Macbeth a királygyilkosság rekonstrukciója” című előadása is.
A különleges vendégelőadók is magasra tették a lécet, és lenyűgözték a hallgatókat. Prof. Paulo Leite négy előadás erejéig kalauzolta el a hallgatókat a filmvilág pénzügyi és piaci sikereinek rejtelmeibe. Prof. Vera Carmo szintén négy előadásban ismertette meg a hallgatókat a videóművészet történetével és kurátori munkájával. Dr. Debora Hardt négy izgalmas előadásban járta körül az Új Hollywood és a dokumentumfilm kapcsolatát.
Zilahy Tamás háromórás Objektív által élesen című interaktív előadásán röpült az idő. Zilahy Tanár Úr magához híven igen türelmesen, de dinamikusan tartotta meg előadását, melynek fókusza természetesen a hallgatók voltak, akik lehetőséget kaptak éles helyzetben kipróbálni magukat. Hogyan kell száraz próbát tartani? Mi az, hogy színészvezetés? Mit csinál a vágó? Hogyan zajlik egy minijelenet megrendezése és felvétele? Ez a három óra erről szólt, de a végén a hallgatók érthetően érezték úgy, hogy ez a három óra igencsak kevés idő volt. Akik lemaradtak a szerdai alkalomról, vagy még egyszer szeretnének Zilahy Tamás vezetésével átélni a filmrendezés élményét, azoknak csütörtökön még van lehetőségük csatlakozni az előadáshoz.
Idén Lázár Balázs színész-költő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, valamint a negyedéves dramaturg hallgatók társosztályvezetője, vehette át az Országút folyóirat különdíját a balatonfüredi 33. Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen. Lázár Balázs két versével – Óda a mesterséges intelligenciához és Íme, hát a vers – érdemelte ki az elismerést.
Az Alkotóműhelyek Hete keretében, a Karrieriroda szervezésében tartott telt házas interaktív workshopon nyerhettek betekintést a hallgatók a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány Tehetséggondozó Programjába. Az impozáns Led-stúdióban megrendezett eseményen az alapítvány ügyvezető igazgatója Apró Georgina, és az M5 csatorna vezető szerkesztője, Merkl László ismertette a program részleteit.
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.