Művészet, tudomány, innováció, az Alkotóműhelyek Hete méltóan nyitotta meg az új tanévet. Az előkészítés és a program minden részlete gondosan kidolgozott volt, lehetőséget teremt a hallgatók számára olyan művészeti ágakba mélyebben betekinteni, melyek nem szerepelnek a képzésükben.
Az eseménysorozat első napján Szirtes Balázs jóga kurzusa nyitotta meg az Alkotóműhelyek Hetét, kiemelve a test és lélek harmóniájának fontosságát. Dr. Szirtes Balázs az SZFE drámainstruktor oktatója kiváló jógaoktató is. A másfélórás jógaórája rávilágított arra, milyen fontos is lenne egyensúlyba kerülnünk nemcsak a testünkkel, de a lelkünkkel, az elménkkel is rögtön a nap elején. A megjelent hallgatóknak lehetősége volt megízlelni, milyen is a napot lecsendesített elmével, átmozgatott izmokkal elindítani.
Nagy Anikó Mária „1968 – Egy hibrid film utómunkája” című előadása példát mutatott a kreatív dokumentumfilm készítés folyamatáról. Timár András kortárs színházat érintő foglalkozása új nézőpontokat nyitott meg a résztvevők számára. Az első nap csúcspontja Vidnyánszky Attila vezetésével az Ódry Színpadon zajló kerekasztalbeszélgetés volt, mivel mélyrehatóan vizsgálta a magyar színház jelenlegi helyzetét és kihívásait. A beszélgetés során felvetődött az, hogy milyen a magyar színház jelenlegi állapota, és miért tűnnek kevésbé bátornak és újítónak a magyar előadások. Emellett megvitatták, hogy miért találják nehéz helyzetben magukat a drámaírók a hazai színházi színtéren, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az alkotóműhelyek elmélyült munkájának támogatására. A beszélgetés során felmerült kérdések és gondolatok mélyrehatóan kifejtették a magyar színház jelenlegi állapotát és a törekvést a művészi innováció fejlesztésére. Vidnyánszky Attila vezetése alatt a résztvevők arra törekedtek, hogy megértsék a gyökereket és keressék a megoldásokat a magyar színház kreativitásának és fejlődésének előmozdítására. A kerekasztalbeszélgetés tehát nem csupán egy fontos esemény volt, hanem egy olyan fórum, ahol a hallgatók is aktívan részt vehettek a szakma jövőjéről folyó diskurzusban.
Szabó Attila a „Magyar művészet legendái és a Nemzet Színészei” témakörben tartott érdekfeszítő előadást. Az eseményen Szabó Attila kiemelte milyen fontos a nagy elődök emlékezetének megőrzése, és hogy minden, ami elleshető, megtanulható tőlük, azt el is kell lesni és meg is kell tanulni.
Az előadás elején Szabó Attila emlékeztetett minket arra, hogy a magyar művészeti szcéna olyan legendákkal büszkélkedhet, akik nemzetközi szinten is ismertek és elismertek voltak. Olyan nevek, mint Fedák Sári, Blaha Lujza, Bajor Gizi, Hegedűs Gyula csak néhány példa a nagy elődökre, akiknek a munkássága és alkotásaik a mai napig inspirálják az új generációkat. Szabó Attila hangsúlyozta, hogy a múlt nagyjai nemcsak a korszakukban voltak kimagaslóak, hanem az idők során is képesek voltak hagyományt teremteni, amelyet tovább örökíthetünk. Az előadó továbbá kiemelte, hogy az elődöktől való tanulás nem csak a művészetek területén fontos, hanem az élet minden területén. Az elődök példája, elhivatottsága és tehetsége olyan erőforrás, amelyből meríthetünk, hogy fejlődhessünk és jobbá váljunk. Nemcsak a technikai tudás, de az értékek, az elkötelezettség és az emberiesség is átörökölhető a nagy elődöktől. Az elődök emlékezetét megőrizni és tiszteletben tartani nemcsak egy múltbeli hagyomány, hanem egy jövőbeli fejlődési lehetőség is. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagy elődöktől való tanulás nem jelenti azt, hogy másoljuk őket, hanem hogy saját kreativitásunkat és egyediségünket ötvözzük az általuk hagyott örökséggel.
Az eseménysorozat folytatódott további izgalmas témákkal, mint a filmfinanszírozás és marketing, a színházi maszkhasználat, a hangtervezés, a dokumentumfilm és az Új Hollywood korai évei. Dr. Balázs Géza az kultúrák összeomlásáról és továbbéléséről szóló előadása mély gondolatokat vetített előre. Vecsernyés János a filmnyelvi eszközök szociális identitását és ízlésvilágát járta körül. Vidnyánszky Attila interaktív műelemzés órája mélyebb betekintést nyújtott a Bánk Bán című drámán keresztül a rendezői koncepciók és a drámaelemzés világába.
Komár István „Zsigmond Vilmos – Egy lövés, egy kompozíció” című előadása és Szabó Borbála „Hogyan írjunk Bánk bánt?” előadása is magas színvonalon zajlott, ahogyan Kiss Csaba „Macbeth a királygyilkosság rekonstrukciója” című előadása is.
A különleges vendégelőadók is magasra tették a lécet, és lenyűgözték a hallgatókat. Prof. Paulo Leite négy előadás erejéig kalauzolta el a hallgatókat a filmvilág pénzügyi és piaci sikereinek rejtelmeibe. Prof. Vera Carmo szintén négy előadásban ismertette meg a hallgatókat a videóművészet történetével és kurátori munkájával. Dr. Debora Hardt négy izgalmas előadásban járta körül az Új Hollywood és a dokumentumfilm kapcsolatát.
Zilahy Tamás háromórás Objektív által élesen című interaktív előadásán röpült az idő. Zilahy Tanár Úr magához híven igen türelmesen, de dinamikusan tartotta meg előadását, melynek fókusza természetesen a hallgatók voltak, akik lehetőséget kaptak éles helyzetben kipróbálni magukat. Hogyan kell száraz próbát tartani? Mi az, hogy színészvezetés? Mit csinál a vágó? Hogyan zajlik egy minijelenet megrendezése és felvétele? Ez a három óra erről szólt, de a végén a hallgatók érthetően érezték úgy, hogy ez a három óra igencsak kevés idő volt. Akik lemaradtak a szerdai alkalomról, vagy még egyszer szeretnének Zilahy Tamás vezetésével átélni a filmrendezés élményét, azoknak csütörtökön még van lehetőségük csatlakozni az előadáshoz.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 1-jén Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.
Fájdalommal értesültünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori oktatója, Mádi Szabó Katalin haláláról, aki 95 éves korában hunyt el. Mádi Szabó Katalin húsz évig dolgozott énektanárként az akkor még főiskolán, mely tevékenységet egészen nyolcvan éves koráig folytatta, csupán a 2010-es évek elején vonult vissza.
Mi a kultúra haszna, és hogyan lehet az irodalmi műveltség értékeit átadni a mai hallgatóknak? Mi jelenti korunkban a nagyobb kihívást: az eredetiség vagy az arra való igény eltűnése? – többek között erről is beszélgettünk Győrei Zsolt drámaíró, műfordító és dramaturg oktatónkkal a magyar kultúra napja alkalmából.