A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színészhallgatói nagy sikerrel mutatták be vizsgaelőadásukat az Avignoni Fesztivál OFF programjában. A produkció a Szegedi Pinceszínház ajánlására jutott el a nemzetközi eseményre, ahol a fiatal művészek az európai kortárs színház egyik legfontosabb fórumán szerezhettek értékes szakmai tapasztalatokat.
Az idei, 79. alkalommal megrendezett Festival d’Avignon OFF programjai között szerepeltek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is. Az Ilja Bocsarnikovsz és Oberfrank Pál által vezetett prózaiszínművész-osztály hallgatói kaptak meghívást Repülni hív a magas ég… című előadásukkal a neves eseményre, amely a kortárs színház egyik legfontosabb nemzetközi fóruma.

Az osztály a Szegedi Pinceszínház programsorozatának részeként jutott el Avignonba, a fesztivál közönsége és a szakmabeliek pedig egyaránt elismeréssel fogadták a produkciót. A részvétel nemcsak bemutatkozási lehetőség volt, hanem kivételes szakmai tapasztalat is: a fiatal színészek első kézből tapasztalhatták meg, milyen egy világszínvonalú fesztivál légköre, ritmusa és elvárásrendszere.
Az Avignoni OFF szekció különösen fontos terepe a pályakezdő művészeknek: itt a független, kísérletező színházi formák kapnak főszerepet – olyan közeg, ahol a fiatalok és az elismert alkotók együtt keresik a színház új nyelvét, illetve lehetőségeit.

Hallgatóink számára a fesztiválon való részvétel inspirációval teli, építő élmény volt. Megismerkedhettek más országok színházaival, emellett közvetlen tapasztalatot szereztek a nemzetközi színházi diskurzusokról, formanyelvekről, valamint tematikai irányokról.
„Egy ilyen közegben az ember egyszerre fejlődik szakmailag és személyesen. Láthatjuk, mennyi féle útja van a színháznak, miközben önmagunkat is jobban megismerjük” – fogalmazott az egyik résztvevő hallgató.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem számára kiemelten fontos, hogy hallgatói nemzetközi színtéren is megmutathassák tudásukat, tehetségüket – Avignon pedig erre az egyik legkiválóbb lehetőséget kínálta.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.

