Jól kell rendezni, csináljatok jó filmeket! – adta útravalóul tanítványainak az áprilisban elhunyt András Ferenc, Kossuth-díjas filmrendező.
Az SZFE harmadéves rendező szakos hallgatói filmvetítéssel tisztelegtek egykori osztályvezető tanáruk előtt a Pesti Vigadóban. Mi is részt vettünk a megemlékezésen.
Csak elvétve maradt üres szék a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében. A „Mozi a Vigadóban” program résztvevői kivételesen nemcsak egy közös filmezésre gyűltek össze a múlt héten, hanem azért is, hogy megemlékezzenek a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű és A nagy generáció című korszakalkotó filmek rendezőjéről, András Ferencről. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező az utolsó éveit a filmpedagógiának szentelte. A vizsgafilmek vetítését még ő maga kezdte el szervezni a Magyar Művészeti Akadémiával közösen, amelynek ő is tagja volt. Az eseményt már nem érhette meg, de egészen biztos, hogy büszkén figyelte tanítványait odafentről.
Az esten Zsigmond Dezső mondott búcsúbeszédet, az Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozatának vezetője. Felelevenítette az utolsó tagozati ülésüket, melyre a rendező egy hosszabb kórházi kezelés után érkezett. Gyenge volt és sápadt, de mégis ott volt, mert fontos volt számára a közösség. Ez annak fényében még inkább értékelendő, hogy a filmes alkotók egyszerre magányos és közösségi emberek. Különös ambivalencia. Kiemelte, hogy András Ferencnek a filmezés volt az élete. Alkotásai azt mutatják, hogy egy film lehet egyszerre művészi és közönségbarát. „Aki megnézi a Dögkeselyűt, vagy a Veri az ördög a feleségét, joggal állítja, hogy hú de bazi jó mozi.” – mondta. Zsigmond szerint előbbi felveszi a versenyt a legjobb hollywoodi zsánerfilmekkel, mégis jellegzetesen közép-európai, magyar. Cserhalmi György karaktere jóval több és mélyebb, mint az amerikai filmhősöké, hiszen a mi földünkből és egy nehéz korszakból táplálkozott. Utóbbi pedig a magyar vidék filmje, amelyben a kommunizmus által megnyomorított, mégis szeretnivaló kisemberek groteszk világa tükröződik. „Az tud csak ilyet csinálni, aki közöttük élt.” – tette hozzá a tagozatvezető.
A harmadéves rendező osztály gondolatait Hema Karim tolmácsolta, aki megosztotta a közönséggel, hogy osztályvezető tanáruk olyannyira szívén viselte a sorsukat, hogy még életének utolsó heteiben, nagy betegen sem volt rest felhívni őket a vetítés szervezésének előrehaladásával kapcsolatban. Hitt a filmjeikben, hitt bennük. Arra ösztönözte őket, hogy találják meg a saját hangjukat. És ott voltak persze a legendás sztorijai is: megosztotta velük, hogy ismerkedett meg az egyetemen Cserhalmi Györggyel, hogy kötöttek barátságot egy Vas utcai kocsmában, vagy hogy írta újra egy óra alatt a Dögkeselyű egyik fő jelenetét a forgatás közepén… Megtudhattuk azt is, hogy András Ferenc nemcsak filmet tudott jól rendezni, hanem a főzésben is jeleskedett. Tanítványai megkóstolhatták a híres marhalábszárpörköltjét, amit fél napig készített Soós Péter osztályvezető tanárral együtt, hogy elég puha legyen. Mindannyian hálásak, hogy bizalmat szavazott nekik, valamint, hogy nemcsak a filmkészítés lehetőségét adta meg számukra, hanem hogy egy összetartó osztályt is kovácsolt belőlük.
Majd következtek a várva várt vizsgafilmek. Egymás után pergett le előttünk Hema Karim Életfogytiglan című kisfilmje, Demeter Hunor Cukormáza, Klock-Balog Péter Te is Fiam, Rúfusz című alkotása, a Varga Patrik rendezte Éjjeli kimenő, Horváth Kolos Xavér Harmatos barackfavirággal szeretnélek ébreszteni című vizsgafilmje és Pekár Éva Hannától az Annyira jól esne *** most.
Az est a vizsgafilmek alkotóinak és osztályvezető tanáraiknak kerekasztalbeszélgetésével zárult, amelyet Soós Péter film- és televíziórendező moderált. Soós szerint András Ferenc azt vallotta, hogy nem a technikai tudás átadása az oktatók elsődleges célja, mert azt a gyakorlat is magával hozza, ehelyett inkább a személyiségfejlesztésre kell fektetni a hangsúlyt. A felvételin karaktereket keresett, majd az együtt töltött évek alatt azt próbálta kideríteni, hogy ki miben jó, kit mi érdekel. „De ő maga is egy nagyon komoly fazon volt. A jelenlétében a magyar filmtörténet egy nagyon fontos darabkáját tapasztalhatta meg az ember.” – zárta gondolatát egykori kollégája. A hallgatók többek között arról is beszámoltak a kerekasztalbeszélgetésen, hogy vizsgafilmjük témáját az András Ferenc tanár úr által adott feladatból bontották tovább, aki arra tanította őket, hogy mindig járjanak nyitott szemmel és figyeljék meg a körülöttük élő embereket, valamint viszonyaikat. Hiszen egy rendező azokat a történeteket tudja a leghitelesebben megfilmesíteni, amelyeket ő maga is megtapasztalt.
A beszélgetést Soós Péter egy igazán elgondolkodtató megállapítással zárta – a hat tanítványból álló csapat volt az egyetlen András Ferenc-osztály, amely az ő személyiségének egy darabját viszi tovább magával… Aznap este mi nézők is hazavihettünk magunkkal valamit: szívmelengető történeteket egy korszakalkotó filmrendezőről és a legfiatalabb filmes generáció jelenkorunkról alkotott gondolatait.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Haragonics Sára Orsolya DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Az SZFE filmrendező művész MA, filmoperatőr művész MA és látványtervező művész MA hallgatói bemutatják félévi vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja december 15-e, 17 óra.
Az SZFE Mentálhigiénés Hallgatói Tanácsadó Szolgálata augusztusban pályázatot hirdetett a Szolgálat logójának megtervezésére.
Harmincöt éves lett idén a Holt költők társasága című amerikai kultuszfilm, jelentőségéből, mondanivalójából azonban mit sem veszített. Ezt igazolja az SZFE harmadéves prózai színész osztályának színpadi feldolgozása. A bemutatón mi is ott voltunk.
Az SZFE filmrendező művész MA, filmoperatőr művész MA és a látványtervező művész MA hallgatói bemutatják
2023/24-es vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja december 15-e, 18:00 óra.
Hogyan jelenhet meg az egyik legősibb színházi műfaj, a misztériumjáték a színpadon ma úgy, hogy az releváns és érdekes legyen akár több korosztály számára is? Többek között erről is szólt a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészettudományi doktori programja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében megvalósuló Misztérium a kortárs színpadon című tudományos konferencia, melyet két helyszínen, a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumában és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában rendeztek meg.
A rituális színház és a misztériumjátékok kortárs értelmezése kapcsán rendezők, színházi szakemberek keresték a választ arra, miként lehet a spiritualitást és a transzcendens élményt élővé és befogadhatóvá tenni a mai színpadon, miközben a színház legmélyebb küldetését kutatták.
Ünnepélyesen kiosztották a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztivál díjait, amely a fogyatékossággal élő emberek témáját és alkotásait helyezi a középpontba. A rendezvény Magyarország egyetlen olyan filmes eseménye, amely kifejezetten e társadalmi csoport önkifejezésére, inklúziójára és kapcsolatteremtésére irányítja a figyelmet. A fesztivál Aranyszárny nagydíját professzionális kategóriában hallgatónk, Demeter Hunor Cukormáz című vizsgafilmje nyerte el.