Az SZFE hallgatói önkormányzati választását az Új Híd nyerte. Balog Péterrel az Új Híd HÖK elnökével beszélgettünk terveiről és ambícióiról.
Gratulálok a megválasztásodhoz! Először is, mesélj nekünk egy kicsit magadról és arról, miért indultál az elnöki pozícióért?
Köszönöm szépen! Pontosabban köszönjük szépen. Fontos a többesszám, hiszen a közösség nem engem választott meg, hanem minket, az Új Híd nevű csapatot. Az egyetem HÖK-választásán ugyanis csoportos pályázatokkal lehet indulni. Boldog vagyok, hogy lelkes, értelmes, tehetséges és jószívű emberekkel dolgozhatok együtt.
Engem 2021-ben vettek fel az SZFE-re filmrendező BA szakra, de előtte 4 évig folyamatosan próbálkoztam a felvételiken. Amikor bekerültünk, nehéz helyzetben találtuk magunkat, ugyanis a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben gyakorlatilag nem voltak felsőbb évesek, ezért egyedül éreztük magunkat. Akkor Ferenczy-Nagy Bogi vezetésével alakult meg az új Hallgatói Önkormányzat „Szép Híd” néven, amely igyekezett feltámasztani a közösségi életet. Ez akkor nehéz feladatnak számított, ezért az ő munkájuk előtt tisztelegve neveztük el a csapatunkat Új Hídnak.
Az elmúlt két évben nem vettem részt aktívan a HÖK-ben, viszont számos megoldatlan feladat és probléma állt a diákság előtt, és mindenről megvolt a véleményem. Aztán tavaly egyik éjjel felhívott egy osztálytársam, hogy hamarosan választás lesz, és kérdezte, hogy nem akarok-e indulni. Először bizonytalan voltam, majd rájöttem, hogy ha ennyire foglalkoztat a közösségünk érdekképviselete, akkor cselekednem kell. Rögtön belekezdtem a csapat verbuválásába, és konkrétan könnyekig hatódtam, amikor realizáltam, hogy nem vagyok egyedül. Jópáran akadtak, akik szintén tenni akarnak a közösségünkért, és csak arra vártak, hogy valaki kezdeményezzen.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a HÖK elsősorban egy érdekvédelmi képviselet, ami minden esetben a hallgatók mellett áll. Emellett még sok-sok feladatunk van a kulturális programoktól az ösztöndíjak koordinálásáig, és még hosszan sorolhatnám.
Az SZFE hallgatói idejük nagy részét az intézmény falain belül töltik, le vannak terhelve. Milyen terveid vannak a kulturális és művészeti események, valamint a diákok közösségi életének támogatására?
Szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a három intézetet. Mivel külön épületekben tanulunk, ritkán találkozik egymással mondjuk egy filmrendező és egy színész hallgató, de a Drámaelméleti Intézet hallgatói is szeretnének szorosabb kapcsolatot ápolni a színműsökkel. Ösztönözni szeretnénk a filmeseket, hogy járjanak el a színész osztályok előadásaira, ezáltal pedig szerezzenek új szakmai kapcsolatokat. Ha utána még egy sört is megisznak valahol együtt, akkor új barátságok is szövődhetnek.
A HÖK Kulturális Bizottságával az ilyen jellegű találkozókat szeretnénk megsokszorozni. Fontos, hogy a szabadidőnkben gyakran találkozzunk azokkal is, akikkel nem egy épületben tanulunk. Ezért főként gerillaprogramokat fogunk szervezni. Emellett szükség van a szervezettebb, nagyszabásúbb egyetemi bulikra is, de ilyeneket csak ritkábban tudunk összehozni. Természetesen mi is tartunk majd Dionüsziát áprilisban, ami már régi SZFE-s hagyománynak számít, illetve decemberben Mikulás-bulival készül a Kulturális Bizottság.
Azonban ennél sűrűbben kell összerántani a csapatot, és itt jönnek a képbe a gerillaprogramok. Azt tapasztaltam, hogy a legjobb bulik általában spontán alakulnak. Erre szeretnénk rásegíteni azzal, hogy minden hónapban kezdeményezünk egy egyszerű, kötetlen, közös iszogatást.
A gerillaprogramok megrendezésében melyik helyszínt tudná biztosítani az Új híd a hallgatók számára?
Olyan bárokban tervezzük ezeket megvalósítani, amiket amúgy is szeretnek a hallgatók. Az egyik ilyen a Rácskert, ami már szinte nem hivatalos SZFE-s törzshelynek számít. Szeptemberben például több mint 80-an összegyűltünk ott, csak SZFE-sek. Szeretnénk még felvenni a kapcsolatot a Grinzingi Borozóval, a Manyival, az Úri Murival és az Aurórával is.
Melyek azok a feladatok, amiket eddig nem csináltál, viszont elnökként helyt kell állnod bennük?
A hivatalos, formális ügyekkel eddig nem igazán foglalkoztam. Mostanában sok időt szánok arra, hogy alaposan átlássam és elsajátítsam a Hallgatói Önkormányzat szabályzatának tartalmát. Már most rengetegen keresnek meg különféle ügyekben, és – ha nem is tudok mindenre megoldást – fontos, hogy képben legyek azzal, mihez van jogunk, hogy az adott ügyben milyen szinten járhatunk el, és kik az illetékesek. A hivatalos nyelvezetű, jogi dokumentumok olvasgatása először unalmas és száraz tevékenységnek tűnt, de rájöttem, hogy kifejezetten élvezem. Szeretek rendszerben gondolkodni, és nagy biztonságérzettel jár egy alaposan kidolgozott, szabályozott demokratikus rendszert vezetni. Néha már izgatott vagyok, amikor meg kell szerkesztenem egy újabb Excel-táblázatot. Azt még gyakorolnom kell, hogy merjek kiosztani feladatokat, és ne vállaljam magamra minden ügy kommunikációját.
Hogyan látod az egyetem hosszú távú jövőjét, és milyen szerepet játszik az elnökséged ebben a jövőkép megvalósításában?
Mint már említettem, az első évünkben kissé magányosak voltunk, de azóta szerencsére újra megtelt élettel az egyetem, és ez biztató. Úgy gondolom, hogy ez a különleges közösség csak úgy lehet teljes, ha szabad és autonóm. Szerintem csodálatos élményekben van részünk, hiszen a kultúra, a színház és a film a legizgalmasabb dolgok a világon, ráadásul nagy szerepünk van abban, hogy milyen lesz a jövő művészete. Azt szeretném, hogy minden SZFE-s büszkén vállalhassa a világ előtt, amit csinál. Úgy látom, hogy a kételyek ellenére a szabad alkotás jelenleg biztosított. A HÖK-kel mindent megteszünk azért, hogy ez így is maradjon.
Mit üzensz a hallgatóknak?
Bízzatok bennünk, és ha bármiben elakadtok, vagy nem tudjátok, kihez kell fordulni, esetleg úgy érzitek, hogy valami egyedül nem megy, forduljatok hozzánk, és a lehetőségeinkhez mérten segítünk! Azt megígérem, hogy minden körülmények között a Ti érdekeitek mellett fogunk állni. Attól még, hogy tisztségviselők lettünk, nem vagyunk többek nálatok. Ugyanolyan egyetemisták vagyunk, mint mindenki más. A munkánk egyfajta szolgálat felétek. Ezért is emeltem ki a választási vitán, hogy az öltöny és a nyakkendő helyett maradok a sárga pulcsinál. Aztán ha eljön az idő, kérjetek minket számon kőkeményen!
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatókon hat kortárs dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, valamint a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint ötven hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói munkájával jött létre. Az idáig vezető útról a két főszervezővel, Gleason-Nagy Natáliával és Sereg Judittal beszélgettünk.
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Az SZFE ismét megrendezte az Alkotóműhelyek Hetét a tavaszi félév első hetében, ami a közös élmények mellett számos lehetőséget kínált hallgatóinknak arra, hogy bepillantást nyerhessenek más intézetek és szakok képzéseibe is. Szakmai előadások, gyakorlati foglalkozások, mesterkurzusok és egy könyvbemutató is gazdagították az ötnapos programot.
Az SZFE negyedéves zenésszínművész-hallgatójával készített exkluzív interjút a Metropol a Budapesti Operettszínház Hamupipőke című előadása kapcsán. A darabban Nagy Alma Virág alakítja váltott szereposztásban a címszereplőt.
Az SZFE Dokumentumfilm-rendező MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja február 26-a, 17:30.
Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.