2024. április 5-én és 6-án Gilberto Conti érkezett az egyetemünkre egy tízórás workshoppal. A kétnapos kurzus célja az volt, hogy a bábszínész és bábrendező osztályok betekintést nyerhessenek a papírmaszkok spirituális világába. Kiss Dorina másodéves bábrendező szakos hallgatónk beszámolója.
Gilberto Conti Rio de Janeiro karneváli világában nőtt fel, gyerekkora óta az ereiben csörgedezik a bábszínházi világ szemlélete. Jelenleg többek között a Prágai Színművészeti Egyetemen tanít, de időt szakít gyerekekkel való kézműves foglalkozásokra, miniatűr mechanikus játékok készítésére, sőt a méhészetre is. A sokoldalú művész folyamatosan kutatja a papír mint színpadi jel jelentőségét, illetve igyekszik növendékeit is az organikus anyagok használatára ösztönözni. Spirituális gondolkodásmódja előtérbe helyezi a környezettudatosságot és nem kevésbé a test gyógyító erejét is.
A kurzus három szakaszból állt, melyeket egy-egy hosszabb beszélgetés kötött össze a tapasztaltakkal kapcsolatban. Az első részben egy vezetett meditációban vehettek részt a hallgatók, ahol mindnyájan kapcsolatba léphettek egy állattal. Volt, aki békésen pihent egy dzsungelben, de olyan is, aki egy macskával az oldalán vonult ki a csatatérre.
A meditáció adta élményeket arra használták a hallgatók, hogy állataikat, illetve az azokhoz kapcsolódó érzelmeiket fizikai formába öntsék, majd elkészítsenek belőlük egy-egy kartonmaszkot. Mindenkinek három órája volt megvalósítani az élményeit, ezalatt az idő alatt pedig születtek anatómiailag pontos állatfejek és nagyméretű totemek is.
A második napon a hallgatóknak egy-egy jelenetet kellett létrehozniuk, amelyben az előző napon átélt élményt mutatták be – ki kevésbé, ki inkább absztrakt módon. A cél az volt, hogy a résztvevők ábrázolják az elkészített maszkokkal való kapcsolatukat anélkül, majd beléjük bújva is. Közös jelenetek is születtek, melyek már eltávolodtak a meditáció élményétől és csupán maguk a maszkok ihlették azokat.
A kurzuszáró beszélgetésen kiderült az is, hogy kevésbé egy új használható technikát tanultak a hallgatók és kevésbé egy megszokott színházi élményben volt részük, sokkal inkább önmagukról tudtak meg néhány meglepő újdonságot az állatvilágon, illetve a maszk viselésének élményén keresztül. Az önismeret a színházművészet egyik alappillére, így mindannyian hasznos és pozitív tapasztalatokkal gyarapodtak. A maszkkészítés, illetve a papírmegmunkálás technikai ismeretének bővítése ehhez képest igazán már csak a hab volt a tortán.
A kurzus során tehát Gilberto Conti megismertette a résztvevő hallgatókkal a brazil spirituális maszkos színház világát, illetve gondolkodásuk, önismeretük mezején is új kapukat nyitott meg számukra.
Kiss Dorina
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.

