HERCZEG TAMÁS ÚJ GYERMEKELŐADÁST RENDEZ
2023 március 6., hétfő 16:18.
Március 13-án Benedek Elek Az égig érő fa című meséjét mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház Herczeg Tamás rendezésében. A bemutatóról a darab rendezőjét, az SZFE Színházművészeti Intézet vezetőjét kérdeztük.
Miért érdekes és picit más gyermekeknek készíteni színházi előadást?
Gyerekeknek előadást készíteni mindig izgalmas kihívás, ugyanis ők még a mesék világában élnek, fantáziájuk még korlátoktól mentes. Egy mese hallatán belső képalkotásuk által elevenednek meg a történetek, amelyek nem terhelik meg a lelküket jobban, mint amit még el tudnak viselni. Olykor elgondolkodunk szülőként is és színházi alkotóként is, hogy egyes meséket olvasva talán túl durvák, és csodálkozunk, hogy a gyermekeket mégsem viselik meg. Ez azért van, mert az említett belső képalkotási képességük csak azt engedi elképzelni és olyan formában, amivel meg tudnak birkózni. És ezen a ponton van nagy tét a színpadi ábrázolásnál. Meglátásom szerint sokszor fontosabb egy gondolatot, asszociációs utat felkínálni, elindítani, így a történet egésze aztán a nézőben teljesedik ki és születik meg. S ebben a gyermekközönség rendkívül jó partner. Benedek Elek meséjének szimbóluma különlegesen szép, hiszen mindannyiunknak van égig érő fája, amit egy élet alatt mászunk meg. Különböző ágakon megállunk, jó és rossz dolgok, kalandos, vidám és szomorú dolgokat tapasztalunk ezeken a bizonyos ágakon, majd kapaszkodunk tovább a végtelen felé. S mindeközben nem tudjuk, meddig juthatunk. Bármeddig is érünk el, egy biztos, hagynunk kell magunk után megmászni való fát. Úgy kell átadnunk gyermekeinknek ezt az utat, hogy nekik is legyen még hová tartani. Olyan világot kell magunk után hagynunk, ahol még léteznek fák.
Mit gondol apaként a családról, a szülőkről való leválás folyamatáról? Mert ez az út nemcsak a gyermeknek, de a szülőknek is nehéz, tele kihívásokkal. Szól-e az előadás a gyeremekközönségen túl a szülőknek is?
Ezekkel a gondolatokkal találom magam szemben a munka alatt: hogy is volt az, amikor én váltam le a szüleimről, s hogy is lesz majd az, mikor már szülőként kell megélnem, hogy a gyerekeim kirepülnek. Ez a kérdés nem konstans, koronként és kultúránként változik. Most az látszik, hogy később érkezik el ez az idő, mint az én generációmnál. Bármikor is jön el, mindkét félnek nagy feladat, amire fel kell készülni. Általában az életben a szülő megpróbálja elodázni a leválást, míg Benedek Elek meséjében fordított a helyzet, az apa az, aki sürgeti a lánya elszakadását a szülői fészektől.
Foglalkozik-e az előadás valamiféle megoldókulccsal, hogyan érdemes a ?fára mászás? közben ért traumákkal szembenézni?
A mese is foglalkozik ezzel a kérdéssel, és a mese színpadra írója Szente Éva pedig tovább vitte, sőt gazdagította ezt a gondolatot. Ha egy szóval kellene arra a kérdésre válaszolnom, hogy mi oldja meg a nehéz, adott esetben traumatikus élethelyzeteket, az a humanizmus. A mesében a gonosz legyőzése után van egy döntő pillanat, amely a könyörületé? János bár megtehetné, de nem veszi el a gonosz sárkány életét. Egyetlen, létezésünk talán legfontosabb zsinórmértéke, az emberiesség.
Volt -e lehetősége az SZFE-s diákjait bevonni a próbafolyamatba?
Hogyne, nagyon fontosnak is éreztem, hogy erre legyen lehetőség. A színházi rendezőasszisztens hallgatók már az olvasópróbán is ott lehettek és a próbafolyamat alatt is ? ha nem is minden pillanatban-, de velünk lesznek.
B. Török Fruzsina
Fotó: Bere Mátyás
Egyéb hírek
„A színház komplexitása fogott meg” – Interjú Ferenczy-Nagy Boglárkával, az SZFE végzős hallgatójával
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Nemzetközi turnéra indul Herczeg T. Tamás rendezése
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.
Derzsi Mátyás rövidfilmje a Budapest Ritmo Filmnapokon
Április 4. és 5. között beszélgetések és lemezvásár kísérik a film és zene kapcsolatát megjelenítő Budapest Ritmo Filmnapokat a Toldi moziban. A szombati nap programjának részeként bemutatkozik majd tavaly végzett hallgatónk, Derzsi Mátyás Csókot kaptam az ördögtől című filmje is, a vetítést pedig szakmai kerekasztal-beszélgetés követi majd.
Állami kitüntetésben részesült mesteroktatónk és nemrég végzett hallgatónk is
Március 15-e alkalmából átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket a Vigadóban. Egyetemünk mesteroktatója, Berzsenyi Krisztina és filmoperatőr-művész MA szakon nemrég végzett hallgatónk, Krulik Marcell is elismerésben részesült.
Koncz Gábor kapta az idei Kossuth-nagydíjat
Március 15-e alkalmából átadták a Vigadóban a legmagasabb állami kitüntetéseket, a Kossuth-díjakat. A nagydíjat idén a 86 éves Koncz Gábor színművésznek ítélték oda, Lajos Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja pedig Kossuth-díjban részesült.
Március 15-ére emlékeztünk
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezést tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az eseményen műsort adott Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztálya, ünnepi beszédet mondott egyetemünk docense, dr. Győrei Zsolt, valamint sor került egy emléklap átadására is.
Négy SZFE-s előadással jön a 16. SZÍN-TÁR
Tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház népszerű tavaszi rendezvényét. A Színművészeti Egyetemek Találkozóján a teátrum idén is izgalmas újdonságokkal várja a közönséget, miközben a színinövendékek előadásai továbbra is a fesztivál fő attrakcióját jelentik. A fesztivál idei programjában az SZFE négy előadását láthatják az érdeklődők: bemutatkozik Kecskeméten A karmester szeretője, az Égi madár, a Lidércláng és a Parasztopera.
Legyél Tudományos Nagykövet!
Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából.
