Így készült az Ikonná váltak című zenés sétálószínházi előadás a Kertész Imre Intézetben
Írta: Szalánczi Ágota és Czene-Polgár Donát, a Kertész Imre Intézet és a Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésében létrejövő Ikonná váltak című előadás írói, dramaturgjai.
Egy napon csörgött a telefonunk, Pányik Tamás másodéves rendező szakos hallgató keresett meg minket, hogy az egyetemet felkérte a Kertész Imre Intézet egy előadás készítésére az általuk gondozott hat író/költő életművéből. Néhány nap adásszünet után ültünk össze megbeszélni a koncepciót, miszerint egy zenés sétálószínházi produkción fogunk dolgozni, Jávori Fegya zenél, a másodéves prózai színészek játszanak, az Intézet kutatói pedig mindenben segítenek, bármilyen kérdéssel fordulunk hozzájuk. Egy hosszabb szünet, egy az Intézetben tartott értekezlet és néhány közös Drive-mappa létrehozása után elkezdtek beérkezni hozzánk interjúk, versek, novellák, színművek, regények, esszék, szinopszisok, életrajzi összefoglalók és filmek. Egész pontosan Kertész Imre, Arthur Koestler, Pilinszky János, Petri György, Sziveri János és Giorgio Pressburger életművének egy szeletét sűrítették bele a kutatók a digitális térbe, hogy mi ebből szemezgessünk, válogassunk kedvünkre. Ágotával úgy döntöttünk, hogy felezzük az alkotókat, így jutott neki Kertész Imre, Arthur Koestler és Pilinszky János, míg én Petri Györggyel, Sziveri Jánossal és Giorgio Pressburgerrel foglalkozhattam.
Mindkettőnk nevében írom, azt hiszem, hogy az alkotói folyamatot mindketten pozitív élményként éltük meg. Szakmai gyakorlatként újdonság volt, hiszen egy ilyen nagy anyagból kiválasztani az előadáshoz legmegfelelőbb elemeket, adott esetben átírni őket, komoly kihívást jelentett. Szem előtt kellett tartanunk, hogy úgy állítsuk össze a szövegeket, hogy azokból, még ha csak egy tíz perces jelenthez készülnek is, kitűnjön az író egyénisége, egyedisége, filozófiája, ars poeticája, egy-egy esetben a szerelmekhez, múzsákhoz fűződő viszonyuk. Mindeközben ezeknek az alakoknak úgy kellett megszólalniuk, hogy az aktuális, élő legyen, hogy fenntarthassák a közönség figyelmét. Kapott az előadás egy edukatív profilt is, hiszen sokak, köztük például az alkotófolyamat előtt mi is, alig ismerik Sziveri János vagy Giorgio Pressburger munkásságát, annak ellenére, hogy mindkét alkotó koruk és közegük meghatározó alkotója volt. Miután elkészültek a szövegek, több változtatás és javítás után, még a próbafolyamat alatt is, elkezdett kialakulni az előadás végleges formája. Ahány próbán tudtunk, bent voltunk és a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk válaszolni a kérdésekre, akár Tamástól, akár a színészektől érkeztek is azok. Izgalmas volt közösen értelmezni, megérteni ezeket a mára már szállóigévé vált sorokat, vagy éppen azt fejtegetni, hogy milyen történelmi háttere van annak, hogy Petri szerint az Agyrém téren nincs semmi.
Amikor lezajlott az első próba a Kertész Intézetben, akkor azok a sorok, szállóigék, gondolatok, hirtelen megelevenedtek, élni, lélegezni kezdtek a Benczúr utca bérpalotájának folyosóin, szobáiban, teraszán, vagy éppen a kertben. Akkor és ott mindketten úgy éreztük, hogy most érte meg igazán. A kutatás, a válogatás, írás, a változtatások, a címmel való küzdelem, mind akkor nyert értelmet, amikor a sorokat a színészek nagy átéléssel életre keltik. És aztán immáron három estén át látni, hogy az, amit mi közösen megalkottunk, tetszik az embereknek és tartalmas élménnyel távoznak, igazán megkoronázta ezt az együttműködést, amiért mind az egyetemnek, mind a Kertész Imre Intézetnek hálásak vagyunk.
Egyéb hírek
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
41 hallgató 1 kattintás: elkészült a végzős hallgatók portfóliója
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
