Így készült az Ikonná váltak című zenés sétálószínházi előadás a Kertész Imre Intézetben
Írta: Szalánczi Ágota és Czene-Polgár Donát, a Kertész Imre Intézet és a Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésében létrejövő Ikonná váltak című előadás írói, dramaturgjai.
Egy napon csörgött a telefonunk, Pányik Tamás másodéves rendező szakos hallgató keresett meg minket, hogy az egyetemet felkérte a Kertész Imre Intézet egy előadás készítésére az általuk gondozott hat író/költő életművéből. Néhány nap adásszünet után ültünk össze megbeszélni a koncepciót, miszerint egy zenés sétálószínházi produkción fogunk dolgozni, Jávori Fegya zenél, a másodéves prózai színészek játszanak, az Intézet kutatói pedig mindenben segítenek, bármilyen kérdéssel fordulunk hozzájuk. Egy hosszabb szünet, egy az Intézetben tartott értekezlet és néhány közös Drive-mappa létrehozása után elkezdtek beérkezni hozzánk interjúk, versek, novellák, színművek, regények, esszék, szinopszisok, életrajzi összefoglalók és filmek. Egész pontosan Kertész Imre, Arthur Koestler, Pilinszky János, Petri György, Sziveri János és Giorgio Pressburger életművének egy szeletét sűrítették bele a kutatók a digitális térbe, hogy mi ebből szemezgessünk, válogassunk kedvünkre. Ágotával úgy döntöttünk, hogy felezzük az alkotókat, így jutott neki Kertész Imre, Arthur Koestler és Pilinszky János, míg én Petri Györggyel, Sziveri Jánossal és Giorgio Pressburgerrel foglalkozhattam.
Mindkettőnk nevében írom, azt hiszem, hogy az alkotói folyamatot mindketten pozitív élményként éltük meg. Szakmai gyakorlatként újdonság volt, hiszen egy ilyen nagy anyagból kiválasztani az előadáshoz legmegfelelőbb elemeket, adott esetben átírni őket, komoly kihívást jelentett. Szem előtt kellett tartanunk, hogy úgy állítsuk össze a szövegeket, hogy azokból, még ha csak egy tíz perces jelenthez készülnek is, kitűnjön az író egyénisége, egyedisége, filozófiája, ars poeticája, egy-egy esetben a szerelmekhez, múzsákhoz fűződő viszonyuk. Mindeközben ezeknek az alakoknak úgy kellett megszólalniuk, hogy az aktuális, élő legyen, hogy fenntarthassák a közönség figyelmét. Kapott az előadás egy edukatív profilt is, hiszen sokak, köztük például az alkotófolyamat előtt mi is, alig ismerik Sziveri János vagy Giorgio Pressburger munkásságát, annak ellenére, hogy mindkét alkotó koruk és közegük meghatározó alkotója volt. Miután elkészültek a szövegek, több változtatás és javítás után, még a próbafolyamat alatt is, elkezdett kialakulni az előadás végleges formája. Ahány próbán tudtunk, bent voltunk és a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk válaszolni a kérdésekre, akár Tamástól, akár a színészektől érkeztek is azok. Izgalmas volt közösen értelmezni, megérteni ezeket a mára már szállóigévé vált sorokat, vagy éppen azt fejtegetni, hogy milyen történelmi háttere van annak, hogy Petri szerint az Agyrém téren nincs semmi.
Amikor lezajlott az első próba a Kertész Intézetben, akkor azok a sorok, szállóigék, gondolatok, hirtelen megelevenedtek, élni, lélegezni kezdtek a Benczúr utca bérpalotájának folyosóin, szobáiban, teraszán, vagy éppen a kertben. Akkor és ott mindketten úgy éreztük, hogy most érte meg igazán. A kutatás, a válogatás, írás, a változtatások, a címmel való küzdelem, mind akkor nyert értelmet, amikor a sorokat a színészek nagy átéléssel életre keltik. És aztán immáron három estén át látni, hogy az, amit mi közösen megalkottunk, tetszik az embereknek és tartalmas élménnyel távoznak, igazán megkoronázta ezt az együttműködést, amiért mind az egyetemnek, mind a Kertész Imre Intézetnek hálásak vagyunk.
Egyéb hírek
Guiness rekord született dr. Lázár Balázs, egyetemünk adjunktusának közreműködésével
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
„A verkli bennem szól” – Fejes Szabolcs Liliom-rendezéséről az alkotóval beszélgettünk
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Készség, interakció, virtuozitás – Adam J. Ledger az SZFE Doktori Iskolájában
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az SZFE adott otthont az I. DOSZ Arts konferenciának
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Castinglehetőség színművészhallgatóknak
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Új fotólaborban sajátítják el az analóg filmkészítés alapjait az SZFE operatőr hallgatói
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Herskó Jánosra emlékeztek a Collegium Hungaricum Berlinben
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
Reménytelenül várni a csodát - Bemutatták a József Attila-filmet
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.
