Kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész – interjú Kaj Ádámmal
2024 november 23., szombat 18:25.
Hogyan lehet az ókori görög drámákat ma is élővé tenni? – erről beszélgettünk Kaj Ádámmal, az SZFE Doktori Iskolájának másodéves hallgatójával, aki az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként állította színpadra a Leláncolt Prométheuszt.
Miért éppen Aiszkhülosz Leláncolt Prométheuszára esett a választásod?
Jóllehet, az irodalmi hagyomány Aiszkhüloszt tartja a tragédia atyjának, a kortárs színház mégis mostohán bánik iskolateremtő életművével; sokan irodalmi rangját is inkább ennek az előkészítő szerepkörnek tulajdonítják, mintsem az általa írt tragédiák esztétikai minőségének. A Leláncolt Prométheusz, bár főhőse transzcendens entitás, a világirodalom egyik legelső emberiségdrámája, ami közel kétezer évvel előzi meg a műfaj olyan klasszikusait, mint amilyen a Faust vagy Az ember tragédiája.
Miért érezted úgy, hogy 20. századi miliőbe kell helyezned az előadást? Miért pont ebben az időszakban játszódik?
A mű közel két és fél ezer év távlatából is hihetetlen frissességgel és aktualitással szól a hatalom természetéről és a bennünk élő hübrisz működéséről. Ezek után nem is volt kérdés, hogy a mitologikus keretet politikai-történeti kontextusban bontsam ki, amihez a referenciát a 20. század totalitárius rendszereiben találtam meg. Mindez ugyanakkor nem jelentette a rituális rend felszámolását: alkotótársam, Bucz Magor Junior Prima díjas zeneszerző éteri hangzású dallamvilágával emelte ki a dráma szereplőit a hétköznapok dimenziójából, fellebbentve a transzcendens világ időtlenségét.
Mit gondolsz, mennyire lehet közel hozni a mai nézőkhöz az antik drámát?
Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként bemutatott három előadás (a másik kettő az Aiasz és az Antigoné – a szerk.) a maga eszközeivel próbálta igazolni az antik szövegek színpadi elevenségét és kortalanságát. Az pedig, hogy ez nagyon is különböző értelmezői horizonton, formanyelven történt, a művekből sugárzó örök jelenidejűséget bizonyítja: kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész is. Hálás vagyok a konferenciát szervező Doktori Iskolának (külön is Kocziszky Éva professzor asszonynak) a lehetőségért, az egyetem Művészeti és Produkciós Bizottságának pedig a megvalósításhoz szükséges támogatásért.
Egyéb hírek
Három nap zsongás a Hungexpón: az SZFE idén is bemutatkozott az Educatio Kiállításon
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
SZFE-s hallgatók az X-Faktor kamerapróbáin
Idén rendkívüli szakmai lehetőség nyílt az SZFE hallgatóinak a Karrieriroda szervezésében: részt vehettek az X-Faktor válogatóinak és élő adásainak technikai előkészítésében.
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
