Kesselyák Gergely: Izgatottan várom a fiatalokkal való munkát

B. Török Fruzsina
2023 augusztus 8., kedd 10:02.
Share

Beszélgetőpartnerünk a zeneművészet egyik kiemelkedő alakja, aki élete során számos mérföldkövet ért el. Az interjúban megismerhetjük az őszinte érzelmekkel teli gyermekkori emlékeit, megélhetjük a zene és a karmesteri pálya elhivatottságának és sorsnak hittel teli vonzását, valamint belepillanthatunk a terveibe és reményeibe az új szerep, az SZFE zenés színházrendező osztályvezetője pozíciójában. Mindezt a nagykoncert előtt, melyet a Kodály Filharmonikusok közreműködésével és a csodálatos énekes, Miklósa Erika szereplésével dirigál hamarosan Debrecenben. Kesselyák Gergellyel beszélgettünk.

Mi a zenével kapcsolatos ősélményed?

Négyéves körüli kisgyerek voltam, amikor szüleim elmesélése alapján Beethoven IX. szimfóniája ment este a rádióban.  Általában szólt nálunk a rádió és csak akkor kapcsolták el szüleim, amikor könnyűzene következett a műsoron. Este kilenc óra körül elkezdődött a IX. szimfónia, és nekem el kellett volna menni aludni, amire nem voltam hajlandó. Álltam a szoba közepén egy puffon, talán még egy ceruza is volt a kezemben és vezényeltem. A szüleim mindent megtettek, hogy végre ágyba kerüljek, de egyszerűen nem hagytam magam. A közel egy órás darabot ?végig vezényeltem?, majd a dolgom végeztével végre elaludtam.

Honnan tudtad ennyi idősen, hogy mit csinál egy karmester?

Nagy kérdés, ugyanis nem volt otthon tévénk, nem láthattam. Fogalmam sincs, honnan jöttek azok a mozdulatok belőlem, amit egy karmester csinál.

 

Hiszel az eleve elrendeltetésében vagy a megmagyarázhatatlan őstehetségben?

Abban hiszek, hogy mindenkinek saját sorsa van, és azzal az érzéssel születünk, hogy bizonyos dolgokat előre megérzünk vagy kitalálunk magunknak. Úgy vélem, az életben vannak olyan pillanatok és lehetőségek, amiket előre elrendeltünk magunknak. Minél tudatosabb valaki az életútjában, annál korábban felismerheti ezeket a jeleket és léphet azok felé. Nekem sosem volt kérdés, hogy karmesternek kell lennem, és ezért hálás vagyok a sorsnak. Lehet, hogy ez egyfajta őstehetségnek is tekinthető, de én inkább a belső szenvedélyt és elhivatottságot érzem ebben. Szóval igen, hiszek az elrendeltetésben, mint ahogy a kollektív intelligenciában is, sőt a lélekvándorlásban is lehet valami, talán nem csak egyszer van dolgunk a Földön.

Mit gondolsz a tehetség és a munka viszonyáról?

Jó kérdés. Erre egy szép, egyértelmű példát tudok mondani a mesék világából. Nagyon fontos példa a Pinocchio története, illetve inkább Gepettoé. A tehetség valóban egy kiváltságos ajándék, de önmagában nem elegendő. Elő tudok állítani egy mesterien kifaragott bábot, amely valóban tökéletes kinézetű lehet, de ha nincs lelke, akkor csak egy báb marad. A tehetség a Jóisten teremtőtársává tesz minket, de az igazi munka nélkül nem érhetjük el a teljes potenciálunkat. Az a folyamat, ahogy egy művész formálja a tehetségét és kemény munkával kifejleszti a képességeit, rendkívül fontos. Ugyanakkor nem lehet egyszerűen csak a munkával kiváltani a tehetséget. A tehetség és a munka egymást kiegészítő elemek, és együtt adják azt a csodálatos és egyedi kincset, amivel művészeteinket gazdagítjuk. Egészen bizonyos, hogy nem lehet átlépni azt a küszöböt, ami a munka és a tehetség között van.

Mi a kapcsolatod a zenével? Mi az, ami ennyire fontos volt már  4-5 évesen, ami elvezetett odáig, hogy hivatássá, szerelemmé váljon?

Arra, hogy mi a viszonyom a zenével megint egy rövid történettel tudok a legpontosabban válaszolni. Nem szeretek táncolni, nagyon nem. Húszéves lehettem, mikor egy buliban mégis berángattak a táncparkettre, talán 10 másodpercet riszáltam magam, aztán kirohantam a sötét éjszakába és szó szerint elbújtam egy bokorban. (Egyébként Karajan sem volt hajlandó soha táncolni.) Kicsit később megértettem: azt, hogy zene hatására a testem elkezdjen mozogni valamiért nem bírom. Nem bírom, hogy engem uraljon a zene, én szeretem uralni a zenét. Ugyanakkor ez az ?uralkodás? nem egy evilági csúnya, despotikus uralkodás vagy kontrollálás, hanem csak arról van szó, hogy szeretem, ha az én mozdulatomra születik meg a muzsika. Nagyon fontos számomra, és hatalmas örömet is jelent, ha a közönségnek meg tudok mutatni valamit, ami szép, ami új, amit még nem ismernek. A 20. századi zene nagy része sajnos befogadhatatlan, amit nagyon fájlalok, ezért is szeretek ősbemutatókat vezényelni. Megmutatni valami újat, valami meglepőt, ami szép és nem idegenít el.

Semmilyen közeg nem problémamentes, így a zenei közösségben is feszülnek ellentétek. Hogyan oldod meg, hogy a feszültségek ellenére az ÜGY tiszta maradjon benned?

A zene más dimenzió. Más síkon mozog, mint az emberi gyarlóság vagy rosszindulat, így nem is tud mindez a zene és közém furakodni. Szerintem ez mindenkinél így van, nem hiszem, hogy kivétel lennék.  Az élet megoldja, mint ahogy nemrégiben is megoldotta azt, hogy ne kelljen választanom az előadóművészet és a színházvezetés között. Ugyanis a színházvezetés nagyon nem abban a síkban mozog, ahol a zene.  Azokat a víziókat, amiket az elmúlt 15-20 évben kiérleltem magamban a magyar operajátszással kapcsolatban azokat szeretném megvalósítani, de ehhez valahol egyszer erős szakmai vezetést kell vállalnom a közeljövőben.

Ősztől az SZFE zenés színházrendező osztályvezetője leszel, milyen reményekkel, tervekkel vágsz neki ennek az új szerepnek?

Kimondottan iskolában nem tanítottam még, ugyanakkor a rendezés és a vezénylés is nagyon hasonlít a tanításra. Az egyik legnagyobb örömöm, ha a hallgatókkal olyan szépséget, észrevételeket, tapasztalatokat tudok megosztani, amit még nem ismernek. Nagyon várom az SZFE zenés színházrendező osztályvezetőjeként a fiatalokkal való találkozást. Azt tudom tanítani, ami engem is nagyon érdekel és ez pedig az opera, az operarendezés. Az ifjú rendezőknek olyan tapasztalatokat és fogásokat szeretnék átadni, amivel megspórolhatják azokat a vargabetűket, amik nincsenek sem a szakma, sem a színház sem az ő javukra. Az opera műfaja egyedi és különleges, nem mondható el, hogy az operarendezés a zenés színházrendezés egyik műfaja. Nem, az operarendezés egy önálló, külön műfaj, aminek megvannak a saját szabályai. Épp ezért az opera szakmának olyan képzett rendezőkre van szüksége, akik képesek megtalálni és átadni a műfaj lényegét és mélységét.

Debrecenben hamarosan nagykoncertet dirigálsz a Kodály Filharmonikusok közreműködésével és többek között Miklósa Erika szereplésével. Milyen műsorra számíthatnak az érdeklődők és milyen szakmai kapcsolatot ápolsz Miklósa Erikával?

Szerencsés helyzetben vagyok, mert elmondhatom, hogy Miklósa Erikával hosszú évek óta kiváló szakmai és emberi kapcsolatban vagyok. A Zeneakadémia óta ismerjük egymást és valahogy úgy hozta az élet, hogy szoros szakmai kapcsolat született ebből az ismeretségből. Vele öröm dolgozni, mert mindig muzsikálni akar, és mindig nyitott minden zenei megoldásra. Hatalmas szakmai gyakorlatából kifolyólag bármit meg tud csinálni és bármit szívesen meg is csinál, amit a karmester kér tőle. Ami a műsort illeti, bízom benne, hogy mindenki talál majd olyat, ami a kedvére van. Alapvetően opera és operett áriák hangoznak majd el, de megszólal majd Beethoven István király nyitánya is. Kodály, Bartók, Strauss, Kálmán Imre és Lehár műveiből fog a közönség részleteket hallani.

Egyéb hírek

Mi történt Nórával, miután elhagyta a férjét? – kiderül

Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.

Kortárs drámafordító kollekció az SZFE-n

2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.

Megjelent az SZFE Könyvek sorozat első két kötete - bemutató az Alkotóműhelyek Hetén

Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött  páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.

Újra vár az Alkotóműhelyek Hete!

Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.

Rockosított Hamlet tavaly végzett hallgatónkkal a főszerepben

A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.

Célegyenesben A cirkuszhercegnő az Operettszínházban

Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.

 

Vár a színpad! – új mesterkurzusok az SZFE-n

A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.

 

Oscar-díjra jelölték Jancsó Dávidot, A brutalista magyar vágóját

A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.

 

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020