Kesselyák Gergely: Izgatottan várom a fiatalokkal való munkát
2023 augusztus 8., kedd 10:02.
Beszélgetőpartnerünk a zeneművészet egyik kiemelkedő alakja, aki élete során számos mérföldkövet ért el. Az interjúban megismerhetjük az őszinte érzelmekkel teli gyermekkori emlékeit, megélhetjük a zene és a karmesteri pálya elhivatottságának és sorsnak hittel teli vonzását, valamint belepillanthatunk a terveibe és reményeibe az új szerep, az SZFE zenés színházrendező osztályvezetője pozíciójában. Mindezt a nagykoncert előtt, melyet a Kodály Filharmonikusok közreműködésével és a csodálatos énekes, Miklósa Erika szereplésével dirigál hamarosan Debrecenben. Kesselyák Gergellyel beszélgettünk.
Mi a zenével kapcsolatos ősélményed?
Négyéves körüli kisgyerek voltam, amikor szüleim elmesélése alapján Beethoven IX. szimfóniája ment este a rádióban. Általában szólt nálunk a rádió és csak akkor kapcsolták el szüleim, amikor könnyűzene következett a műsoron. Este kilenc óra körül elkezdődött a IX. szimfónia, és nekem el kellett volna menni aludni, amire nem voltam hajlandó. Álltam a szoba közepén egy puffon, talán még egy ceruza is volt a kezemben és vezényeltem. A szüleim mindent megtettek, hogy végre ágyba kerüljek, de egyszerűen nem hagytam magam. A közel egy órás darabot ?végig vezényeltem?, majd a dolgom végeztével végre elaludtam.
Honnan tudtad ennyi idősen, hogy mit csinál egy karmester?
Nagy kérdés, ugyanis nem volt otthon tévénk, nem láthattam. Fogalmam sincs, honnan jöttek azok a mozdulatok belőlem, amit egy karmester csinál.
Hiszel az eleve elrendeltetésében vagy a megmagyarázhatatlan őstehetségben?
Abban hiszek, hogy mindenkinek saját sorsa van, és azzal az érzéssel születünk, hogy bizonyos dolgokat előre megérzünk vagy kitalálunk magunknak. Úgy vélem, az életben vannak olyan pillanatok és lehetőségek, amiket előre elrendeltünk magunknak. Minél tudatosabb valaki az életútjában, annál korábban felismerheti ezeket a jeleket és léphet azok felé. Nekem sosem volt kérdés, hogy karmesternek kell lennem, és ezért hálás vagyok a sorsnak. Lehet, hogy ez egyfajta őstehetségnek is tekinthető, de én inkább a belső szenvedélyt és elhivatottságot érzem ebben. Szóval igen, hiszek az elrendeltetésben, mint ahogy a kollektív intelligenciában is, sőt a lélekvándorlásban is lehet valami, talán nem csak egyszer van dolgunk a Földön.
Mit gondolsz a tehetség és a munka viszonyáról?
Jó kérdés. Erre egy szép, egyértelmű példát tudok mondani a mesék világából. Nagyon fontos példa a Pinocchio története, illetve inkább Gepettoé. A tehetség valóban egy kiváltságos ajándék, de önmagában nem elegendő. Elő tudok állítani egy mesterien kifaragott bábot, amely valóban tökéletes kinézetű lehet, de ha nincs lelke, akkor csak egy báb marad. A tehetség a Jóisten teremtőtársává tesz minket, de az igazi munka nélkül nem érhetjük el a teljes potenciálunkat. Az a folyamat, ahogy egy művész formálja a tehetségét és kemény munkával kifejleszti a képességeit, rendkívül fontos. Ugyanakkor nem lehet egyszerűen csak a munkával kiváltani a tehetséget. A tehetség és a munka egymást kiegészítő elemek, és együtt adják azt a csodálatos és egyedi kincset, amivel művészeteinket gazdagítjuk. Egészen bizonyos, hogy nem lehet átlépni azt a küszöböt, ami a munka és a tehetség között van.
Mi a kapcsolatod a zenével? Mi az, ami ennyire fontos volt már 4-5 évesen, ami elvezetett odáig, hogy hivatássá, szerelemmé váljon?
Arra, hogy mi a viszonyom a zenével megint egy rövid történettel tudok a legpontosabban válaszolni. Nem szeretek táncolni, nagyon nem. Húszéves lehettem, mikor egy buliban mégis berángattak a táncparkettre, talán 10 másodpercet riszáltam magam, aztán kirohantam a sötét éjszakába és szó szerint elbújtam egy bokorban. (Egyébként Karajan sem volt hajlandó soha táncolni.) Kicsit később megértettem: azt, hogy zene hatására a testem elkezdjen mozogni valamiért nem bírom. Nem bírom, hogy engem uraljon a zene, én szeretem uralni a zenét. Ugyanakkor ez az ?uralkodás? nem egy evilági csúnya, despotikus uralkodás vagy kontrollálás, hanem csak arról van szó, hogy szeretem, ha az én mozdulatomra születik meg a muzsika. Nagyon fontos számomra, és hatalmas örömet is jelent, ha a közönségnek meg tudok mutatni valamit, ami szép, ami új, amit még nem ismernek. A 20. századi zene nagy része sajnos befogadhatatlan, amit nagyon fájlalok, ezért is szeretek ősbemutatókat vezényelni. Megmutatni valami újat, valami meglepőt, ami szép és nem idegenít el.
Semmilyen közeg nem problémamentes, így a zenei közösségben is feszülnek ellentétek. Hogyan oldod meg, hogy a feszültségek ellenére az ÜGY tiszta maradjon benned?
A zene más dimenzió. Más síkon mozog, mint az emberi gyarlóság vagy rosszindulat, így nem is tud mindez a zene és közém furakodni. Szerintem ez mindenkinél így van, nem hiszem, hogy kivétel lennék. Az élet megoldja, mint ahogy nemrégiben is megoldotta azt, hogy ne kelljen választanom az előadóművészet és a színházvezetés között. Ugyanis a színházvezetés nagyon nem abban a síkban mozog, ahol a zene. Azokat a víziókat, amiket az elmúlt 15-20 évben kiérleltem magamban a magyar operajátszással kapcsolatban azokat szeretném megvalósítani, de ehhez valahol egyszer erős szakmai vezetést kell vállalnom a közeljövőben.
Ősztől az SZFE zenés színházrendező osztályvezetője leszel, milyen reményekkel, tervekkel vágsz neki ennek az új szerepnek?
Kimondottan iskolában nem tanítottam még, ugyanakkor a rendezés és a vezénylés is nagyon hasonlít a tanításra. Az egyik legnagyobb örömöm, ha a hallgatókkal olyan szépséget, észrevételeket, tapasztalatokat tudok megosztani, amit még nem ismernek. Nagyon várom az SZFE zenés színházrendező osztályvezetőjeként a fiatalokkal való találkozást. Azt tudom tanítani, ami engem is nagyon érdekel és ez pedig az opera, az operarendezés. Az ifjú rendezőknek olyan tapasztalatokat és fogásokat szeretnék átadni, amivel megspórolhatják azokat a vargabetűket, amik nincsenek sem a szakma, sem a színház sem az ő javukra. Az opera műfaja egyedi és különleges, nem mondható el, hogy az operarendezés a zenés színházrendezés egyik műfaja. Nem, az operarendezés egy önálló, külön műfaj, aminek megvannak a saját szabályai. Épp ezért az opera szakmának olyan képzett rendezőkre van szüksége, akik képesek megtalálni és átadni a műfaj lényegét és mélységét.
Debrecenben hamarosan nagykoncertet dirigálsz a Kodály Filharmonikusok közreműködésével és többek között Miklósa Erika szereplésével. Milyen műsorra számíthatnak az érdeklődők és milyen szakmai kapcsolatot ápolsz Miklósa Erikával?
Szerencsés helyzetben vagyok, mert elmondhatom, hogy Miklósa Erikával hosszú évek óta kiváló szakmai és emberi kapcsolatban vagyok. A Zeneakadémia óta ismerjük egymást és valahogy úgy hozta az élet, hogy szoros szakmai kapcsolat született ebből az ismeretségből. Vele öröm dolgozni, mert mindig muzsikálni akar, és mindig nyitott minden zenei megoldásra. Hatalmas szakmai gyakorlatából kifolyólag bármit meg tud csinálni és bármit szívesen meg is csinál, amit a karmester kér tőle. Ami a műsort illeti, bízom benne, hogy mindenki talál majd olyat, ami a kedvére van. Alapvetően opera és operett áriák hangoznak majd el, de megszólal majd Beethoven István király nyitánya is. Kodály, Bartók, Strauss, Kálmán Imre és Lehár műveiből fog a közönség részleteket hallani.
Egyéb hírek
Fejetlen test az Inga Kultúrkávézóban
Czene-Polgár Donát III. évfolyamos dramaturg hallgató vizsgarendezése, a Fejetlen test október 12-én este 19.00-kor látható majd az Inga Kultúrkávézóban. Az előadással kapcsolatos pódiumbeszélgetésre szeptember 21-én, az Inga Kultúrkávézó megnyitóján kerül majd sor Tóth Anna Orsolya II. évfolyamos dramaturg hallgató, a darab dramaturgja és Czene-Polgár Donát, az előadás rendezője részvételével.
A Magyar Dráma Napján tart nyílt napot a Nemzeti Színház
Szeptember 21-én, szombaton tartja hagyományos Nyílt Napját a Nemzeti Színház: a Magyar Dráma Napján kulisszajárással, ifjúsági programokkal, nyílt próbával és kedvezményes jegyvásárlással várják az érdeklődőket.
„Hogyan éri el a rendező és a társulat a kollektív tudást, hogy képes legyen létrehozni az előadást?” – Interjú Adam J. Ledger professzorral
Adam J. Ledger rendező, a Birminghami Egyetem oktatója, a színháztudomány és az előadó-művészetek professzora Budapesten tartott előadásokat a Színház- és Filmművészeti Egyetem vendégeként. A professzorral készült interjúnkban olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy milyen szempontok alapján vizsgálja a rendező munkáját egy próbafolyamatban, hogyan építhető be egy aktuális téma egy színházi előadásba és nem utolsó sorban: mit tanácsol a fiatal alkotóknak?
Tehetséggondozó Program: Workshop az SZFE-n Apró Georginával. Az SZFE hallgatói gyakorlatközpontú képzéssel ismerkedtek meg.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói különleges lehetőségben részesültek, amikor Apró Georgina, a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány ügyvezető igazgatója workshopot tartott számukra a Karrieriroda szervezésében a Tehetséggondozó Program keretében. A film- és televíziórendező, valamint a televíziós műsorkészítő osztály hallgatói egy gyakorlatias előadás során ismerkedhettek meg azzal a programmal, amely évek óta töretlen sikerrel készíti fel a tehetséges fiatalokat a média világának kihívásaira.
Interjú Apró Georginával
A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány Tehetséggondozó Programja keretében pályázatot hirdet a széles látókörű, magasan kvalifikált, a közszolgálatiság elvei iránt elhivatott közszolgálati médiaszolgáltatás szakmai utánpótlásának támogatására. Jelentkezési határidő október 4.
A Nemzeti Színház új évadában hét bemutatóval várja a közönséget
Hét bemutatóval, köztük Molnár Ferenc Liliom című drámájával, az Olasz szalmakalap című francia bohózattal, egy angol drámával, Radnóti Miklóst idéző koncertszínházzal, egy kísérleti előadással, valamint két ősbemutatóval várja a közönséget a Nemzeti Színház új évada.
Kerek évfordulót ünnepel Novák Eszter
Novák Eszter 1964. szeptember 14-én, Budapesten született Foltin Jolán, Kossuth-díjas koreográfus, és Novák Ferenc („Novák tata”) koreográfus, rendező, etnográfus gyermekeként. Születésnapja alkalmából a deszkavízió.hu foglalta össze eddigi pályáját.
Izzasztó katonai akciók a zsámbéki sivatagban
A Kabul művelet fikciós elemekkel dolgozza fel a 2021-es Sámán Pajzs nevű katonai mentőakciót, melynek során a Magyar Honvédség 540 embert, köztük 180 gyermeket mentett ki Afganisztánból.
