Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az előadóművészetek kutatójaként Ledger a „készség” (skill) fogalmát értelmezte újra; arra nem adottságként, hanem egyfajta kockázatvállalással is együtt járó jelenségként tekint.
Egyik korábbi, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tett látogatása alkalmával készített interjúnk során úgy nyilatkozott, hogy „a »készség« nem objektív dolog, hanem olyasmi, ami időben és térben jön létre, emiatt pedig döntően interszubjektív és kollektív jelenség.”
A kutató ehhez a témához kapcsolódó mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, amely nem az egyénre és nem is csupán az emberekre, hanem a színházi tér, a színészek (azon belül a test és az érzékszervek) közötti interakciókban születő folyamatokra koncentrált.
Fejtegetése során Ledger különbséget tett a skill, az expertise mint szakértelem és a virtuozitás kifejezései között. Utóbbit a skill egy látványosan megmutatott formájaként írta le, míg a másodikat úgy határozta meg, mint ami egy próbafolyamat során születik meg egy közösen előállított folyamat részeként a színészek egymásra hangolódó játékából. Ebből következik, hogy a skillt nem adott és előre meghatározott dologként képzeli el, hanem – a közvélekedéssel ellentétben – úgy határozza meg, mint ami kívül esik a komfortzónánkon és amely magában foglalja a kockázatvállalás lehetőségét is. A színházi előadás létrehozása és a mindenkori rendező munkája szempontjából figyelemreméltó megállapítás értelmében tehát a készségre sem tekinthetünk magától értetődő adottságként, a mindenkori produkció társadalmi-kulturális-gazdasági stb. kontextusának tükrében pedig természetszerű velejárója lehet a konfrontáció.
A fent említett interjúbeszélgetés során a professzor a következőképpen nyilatkozott:
„Próbálom elméleti keretbe foglalni az alkotás és befogadás folyamatát. Ez a kognitív tudomány és elmélet felé terelt, amely azzal foglalkozik, hogyan tudnánk megmagyarázni az érzékelést és az agyműködést. Ennek vannak határai, viszont szeretném megtalálni a kulcsát annak, hogy mi történik ebben a folyamatban.”
Az érveléséhez Ledger a brit antropológus, Tim Ingold kutatásait használta referenciapontként, aki gyakran vizsgálta a megélt tapasztalatot, illetve minden érzékelést egyszersmind önérzékelésként és gyakorlatként, vagyis nem passzív, hanem aktív folyamatként közelített meg több könyvében is. A professzor bizonyos kérdések tekintetében viszont vitatkozott is Ingold elméletével, ugyanis nem gondolja azt a skillről, hogy a már rutinszerűvé vált készség szükségszerűen „láthatatlan” is lenne. Még abban az esetben sem, amennyiben ő is úgy közelíti meg, mint ami az interakció során születik és amit eközben gyakorlunk. A professzor előadásának ezen a pontján recepcióesztétikai megközelítéseket is felhozott állításai alátámasztásához, például Simon Stone 2023-as londoni, National Theatre-béli Phaedra-rendezését, amelynek nyitójelenetében feltűnően gyors szövegmondás leplezi le a színészi készség látható voltát – természetesen szoros összefüggésben a virtuozitás kérdésével. Hogy a szóban forgó előadás mennyire fontos szerepet tölt be Ledger kutatásaiban, azt az a körülmény is alátámasztja, hogy a megjelenés előtt álló, The Question of Skill. Directing and Acting in Contemporary Theatre című könyve borítóképének választotta Stone rendezésének nyitóképét.
A professzorral egy korábbi látogatása kapcsán készült interjú itt olvasható.
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.
Szeptember 3-án, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyhetes kulturális programsorozata, az Alkotóműhelyek Hete keretében mutatták be a Mit lát a néző? című hiánypótló színházszociológiai tankönyvet. A kötet 2025 áprilisában jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban, szerkesztői Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szabó Attila, az egyetem oktatója. A kiadvány elméleti hátteret, gyakorlati módszereket és konkrét kérdőíveket kínál mindazoknak, akik színházi nézőkutatások megszervezésével kívánnak foglalkozni.
Udvarias Katalin 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és tavaly vette át az arany díszoklevelét. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan főszerepet alakított, emellett 16 évig tanított, könyvet ír, és ma is aktívan dolgozik. Beszélgetésünkben a hivatás szeretetéről, a színészi lét kihívásairól, valamint a boldogság titkáról mesélt.