Készség, interakció, virtuozitás – Adam J. Ledger az SZFE Doktori Iskolájában
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az előadóművészetek kutatójaként Ledger a „készség” (skill) fogalmát értelmezte újra; arra nem adottságként, hanem egyfajta kockázatvállalással is együtt járó jelenségként tekint.
Egyik korábbi, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tett látogatása alkalmával készített interjúnk során úgy nyilatkozott, hogy „a »készség« nem objektív dolog, hanem olyasmi, ami időben és térben jön létre, emiatt pedig döntően interszubjektív és kollektív jelenség.”
A kutató ehhez a témához kapcsolódó mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, amely nem az egyénre és nem is csupán az emberekre, hanem a színházi tér, a színészek (azon belül a test és az érzékszervek) közötti interakciókban születő folyamatokra koncentrált.
Fejtegetése során Ledger különbséget tett a skill, az expertise mint szakértelem és a virtuozitás kifejezései között. Utóbbit a skill egy látványosan megmutatott formájaként írta le, míg a másodikat úgy határozta meg, mint ami egy próbafolyamat során születik meg egy közösen előállított folyamat részeként a színészek egymásra hangolódó játékából. Ebből következik, hogy a skillt nem adott és előre meghatározott dologként képzeli el, hanem – a közvélekedéssel ellentétben – úgy határozza meg, mint ami kívül esik a komfortzónánkon és amely magában foglalja a kockázatvállalás lehetőségét is. A színházi előadás létrehozása és a mindenkori rendező munkája szempontjából figyelemreméltó megállapítás értelmében tehát a készségre sem tekinthetünk magától értetődő adottságként, a mindenkori produkció társadalmi-kulturális-gazdasági stb. kontextusának tükrében pedig természetszerű velejárója lehet a konfrontáció.
A fent említett interjúbeszélgetés során a professzor a következőképpen nyilatkozott:
„Próbálom elméleti keretbe foglalni az alkotás és befogadás folyamatát. Ez a kognitív tudomány és elmélet felé terelt, amely azzal foglalkozik, hogyan tudnánk megmagyarázni az érzékelést és az agyműködést. Ennek vannak határai, viszont szeretném megtalálni a kulcsát annak, hogy mi történik ebben a folyamatban.”
Az érveléséhez Ledger a brit antropológus, Tim Ingold kutatásait használta referenciapontként, aki gyakran vizsgálta a megélt tapasztalatot, illetve minden érzékelést egyszersmind önérzékelésként és gyakorlatként, vagyis nem passzív, hanem aktív folyamatként közelített meg több könyvében is. A professzor bizonyos kérdések tekintetében viszont vitatkozott is Ingold elméletével, ugyanis nem gondolja azt a skillről, hogy a már rutinszerűvé vált készség szükségszerűen „láthatatlan” is lenne. Még abban az esetben sem, amennyiben ő is úgy közelíti meg, mint ami az interakció során születik és amit eközben gyakorlunk. A professzor előadásának ezen a pontján recepcióesztétikai megközelítéseket is felhozott állításai alátámasztásához, például Simon Stone 2023-as londoni, National Theatre-béli Phaedra-rendezését, amelynek nyitójelenetében feltűnően gyors szövegmondás leplezi le a színészi készség látható voltát – természetesen szoros összefüggésben a virtuozitás kérdésével. Hogy a szóban forgó előadás mennyire fontos szerepet tölt be Ledger kutatásaiban, azt az a körülmény is alátámasztja, hogy a megjelenés előtt álló, The Question of Skill. Directing and Acting in Contemporary Theatre című könyve borítóképének választotta Stone rendezésének nyitóképét.
A professzorral egy korábbi látogatása kapcsán készült interjú itt olvasható.
Egyéb hírek
Elindult a Nemzetközi Színházi Műhely Sopronban - Hat ország fiatal művészei dolgoznak együtt az alkotótáborban
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025. július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 című programot. Az immár második alkalommal megvalósuló, intenzív nyári alkotótáborban magyar és külföldi színművészhallgatók, valamint rangos hazai és nemzetközi oktatók, rendezők dolgoznak együtt a Soproni Egyetem kampuszán. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.
„Nem adom tovább” – Női sorsok és családi örökségek Hevesi Fanni rendezésében
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.
Nemzetközi Színházi Műhelyt szervez az SZFE, a Nemzeti Színház és a Soproni Egyetem
A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.
Múzeumszínház Esztergomban a Múzeumok Éjszakáján
A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.
Meghívó Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Négy díjat is elhoztak az SZFE alkotói a Magyar Mozgókép Fesztiválról
A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Két oktatónk is átvehette a Magyar Filmakadémia életműdíját a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztiválon
Június 20-án ünnepélyes keretek között átadták a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjait a Balatonfüred Kongresszusi Központban. Legnagyobb büszkeségünkre két oktatónk, Koltai Lajos operatőr-rendező és Piroch Gábor kaszkadőrszakértő is átvehette az elismerést.
Elindult az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál
Tegnap este a veszprémi Óváros téren a Hogyan tudnék élni nélküled? vetítésével elindult a hazai filmipar legfrissebb alkotásait felvonultató seregszemle. Az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál idén a száz éve született Makk Károly és Darvas Iván életműve előtt tiszteleg. A Magyar Filmakadémia védnökségével, a Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Veszprém-Balaton 2023 szervezésében megvalósuló MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon 22 kategóriában osztják ki a Magyar Mozgókép Díjakat, melynek jelöltjei között számos SZFE-s kötődésű alkotást találhatunk.
