Készség, interakció, virtuozitás – Adam J. Ledger az SZFE Doktori Iskolájában
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az előadóművészetek kutatójaként Ledger a „készség” (skill) fogalmát értelmezte újra; arra nem adottságként, hanem egyfajta kockázatvállalással is együtt járó jelenségként tekint.
Egyik korábbi, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tett látogatása alkalmával készített interjúnk során úgy nyilatkozott, hogy „a »készség« nem objektív dolog, hanem olyasmi, ami időben és térben jön létre, emiatt pedig döntően interszubjektív és kollektív jelenség.”
A kutató ehhez a témához kapcsolódó mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, amely nem az egyénre és nem is csupán az emberekre, hanem a színházi tér, a színészek (azon belül a test és az érzékszervek) közötti interakciókban születő folyamatokra koncentrált.
Fejtegetése során Ledger különbséget tett a skill, az expertise mint szakértelem és a virtuozitás kifejezései között. Utóbbit a skill egy látványosan megmutatott formájaként írta le, míg a másodikat úgy határozta meg, mint ami egy próbafolyamat során születik meg egy közösen előállított folyamat részeként a színészek egymásra hangolódó játékából. Ebből következik, hogy a skillt nem adott és előre meghatározott dologként képzeli el, hanem – a közvélekedéssel ellentétben – úgy határozza meg, mint ami kívül esik a komfortzónánkon és amely magában foglalja a kockázatvállalás lehetőségét is. A színházi előadás létrehozása és a mindenkori rendező munkája szempontjából figyelemreméltó megállapítás értelmében tehát a készségre sem tekinthetünk magától értetődő adottságként, a mindenkori produkció társadalmi-kulturális-gazdasági stb. kontextusának tükrében pedig természetszerű velejárója lehet a konfrontáció.
A fent említett interjúbeszélgetés során a professzor a következőképpen nyilatkozott:
„Próbálom elméleti keretbe foglalni az alkotás és befogadás folyamatát. Ez a kognitív tudomány és elmélet felé terelt, amely azzal foglalkozik, hogyan tudnánk megmagyarázni az érzékelést és az agyműködést. Ennek vannak határai, viszont szeretném megtalálni a kulcsát annak, hogy mi történik ebben a folyamatban.”
Az érveléséhez Ledger a brit antropológus, Tim Ingold kutatásait használta referenciapontként, aki gyakran vizsgálta a megélt tapasztalatot, illetve minden érzékelést egyszersmind önérzékelésként és gyakorlatként, vagyis nem passzív, hanem aktív folyamatként közelített meg több könyvében is. A professzor bizonyos kérdések tekintetében viszont vitatkozott is Ingold elméletével, ugyanis nem gondolja azt a skillről, hogy a már rutinszerűvé vált készség szükségszerűen „láthatatlan” is lenne. Még abban az esetben sem, amennyiben ő is úgy közelíti meg, mint ami az interakció során születik és amit eközben gyakorlunk. A professzor előadásának ezen a pontján recepcióesztétikai megközelítéseket is felhozott állításai alátámasztásához, például Simon Stone 2023-as londoni, National Theatre-béli Phaedra-rendezését, amelynek nyitójelenetében feltűnően gyors szövegmondás leplezi le a színészi készség látható voltát – természetesen szoros összefüggésben a virtuozitás kérdésével. Hogy a szóban forgó előadás mennyire fontos szerepet tölt be Ledger kutatásaiban, azt az a körülmény is alátámasztja, hogy a megjelenés előtt álló, The Question of Skill. Directing and Acting in Contemporary Theatre című könyve borítóképének választotta Stone rendezésének nyitóképét.
A professzorral egy korábbi látogatása kapcsán készült interjú itt olvasható.
Egyéb hírek
„Dolgozzunk gyomorból!” – Szabó Réka a Himnuszról, örökölt történetekről és a jelen kérdéseiről
A Magyar Kultúra Napján Szabó Rékával, az SZFE oktatójával és a Nemzeti Színház dramaturgjával arról beszélgettünk, hogyan él tovább a Himnusz személyes emlékezetünkben, miként lehet a kollektív történelmi tapasztalatokat ma is érvényesen megszólaltatni, és hol húzódik a határ tisztelet és újraértelmezés között a kortárs színház és irodalom világában.
Meghívó Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Magyar siker az Egyesült Államokban: Somossy Barbara diplomafilmje a legrangosabb nyugati parti fesztiválok egyikén
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.
Három nap zsongás a Hungexpón: az SZFE idén is bemutatkozott az Educatio Kiállításon
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
SZFE-s hallgatók az X-Faktor kamerapróbáin
Idén rendkívüli szakmai lehetőség nyílt az SZFE hallgatóinak a Karrieriroda szervezésében: részt vehettek az X-Faktor válogatóinak és élő adásainak technikai előkészítésében.
