Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az előadóművészetek kutatójaként Ledger a „készség” (skill) fogalmát értelmezte újra; arra nem adottságként, hanem egyfajta kockázatvállalással is együtt járó jelenségként tekint.
Egyik korábbi, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tett látogatása alkalmával készített interjúnk során úgy nyilatkozott, hogy „a »készség« nem objektív dolog, hanem olyasmi, ami időben és térben jön létre, emiatt pedig döntően interszubjektív és kollektív jelenség.”
A kutató ehhez a témához kapcsolódó mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, amely nem az egyénre és nem is csupán az emberekre, hanem a színházi tér, a színészek (azon belül a test és az érzékszervek) közötti interakciókban születő folyamatokra koncentrált.
Fejtegetése során Ledger különbséget tett a skill, az expertise mint szakértelem és a virtuozitás kifejezései között. Utóbbit a skill egy látványosan megmutatott formájaként írta le, míg a másodikat úgy határozta meg, mint ami egy próbafolyamat során születik meg egy közösen előállított folyamat részeként a színészek egymásra hangolódó játékából. Ebből következik, hogy a skillt nem adott és előre meghatározott dologként képzeli el, hanem – a közvélekedéssel ellentétben – úgy határozza meg, mint ami kívül esik a komfortzónánkon és amely magában foglalja a kockázatvállalás lehetőségét is. A színházi előadás létrehozása és a mindenkori rendező munkája szempontjából figyelemreméltó megállapítás értelmében tehát a készségre sem tekinthetünk magától értetődő adottságként, a mindenkori produkció társadalmi-kulturális-gazdasági stb. kontextusának tükrében pedig természetszerű velejárója lehet a konfrontáció.
A fent említett interjúbeszélgetés során a professzor a következőképpen nyilatkozott:
„Próbálom elméleti keretbe foglalni az alkotás és befogadás folyamatát. Ez a kognitív tudomány és elmélet felé terelt, amely azzal foglalkozik, hogyan tudnánk megmagyarázni az érzékelést és az agyműködést. Ennek vannak határai, viszont szeretném megtalálni a kulcsát annak, hogy mi történik ebben a folyamatban.”
Az érveléséhez Ledger a brit antropológus, Tim Ingold kutatásait használta referenciapontként, aki gyakran vizsgálta a megélt tapasztalatot, illetve minden érzékelést egyszersmind önérzékelésként és gyakorlatként, vagyis nem passzív, hanem aktív folyamatként közelített meg több könyvében is. A professzor bizonyos kérdések tekintetében viszont vitatkozott is Ingold elméletével, ugyanis nem gondolja azt a skillről, hogy a már rutinszerűvé vált készség szükségszerűen „láthatatlan” is lenne. Még abban az esetben sem, amennyiben ő is úgy közelíti meg, mint ami az interakció során születik és amit eközben gyakorlunk. A professzor előadásának ezen a pontján recepcióesztétikai megközelítéseket is felhozott állításai alátámasztásához, például Simon Stone 2023-as londoni, National Theatre-béli Phaedra-rendezését, amelynek nyitójelenetében feltűnően gyors szövegmondás leplezi le a színészi készség látható voltát – természetesen szoros összefüggésben a virtuozitás kérdésével. Hogy a szóban forgó előadás mennyire fontos szerepet tölt be Ledger kutatásaiban, azt az a körülmény is alátámasztja, hogy a megjelenés előtt álló, The Question of Skill. Directing and Acting in Contemporary Theatre című könyve borítóképének választotta Stone rendezésének nyitóképét.
A professzorral egy korábbi látogatása kapcsán készült interjú itt olvasható.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.
Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező MA szakos hallgatói október 10-én a Felvidék egyik különleges térségébe, a Medvesaljára látogattak el első közös projektfilmjük terepszemléje keretében.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.

