„A csoda akkor jön, amikor te nem vagy" – szakralitás a kortárs színházban
december 2., hétfő 15:01
A rituális színház és a misztériumjátékok kortárs értelmezése kapcsán rendezők, színházi szakemberek keresték a választ arra, miként lehet a spiritualitást és a transzcendens élményt élővé és befogadhatóvá tenni a mai színpadon, miközben a színház legmélyebb küldetését kutatták.
A Misztérium a kortárs színpadon című konferencia második napján megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője; Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Kozma András dramaturg – arról beszélgettek, hogy a mai profán világban a színház hogyan tudja betölteni szakrális szerepét. A beszélgetést Prontvai Vera, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa moderálta.
Vidnyánszky Attila a színpadi teret nem puszta térként, hanem szakrális terepként értelmezte. „Megpróbálunk olyan módon kommunikálni és gesztusokat találni a színpadon, amelyen keresztül nem egyszerűen megmutatunk valamit, hanem a nézővel együtt nyitunk egy égbe nyíló dimenziót” – fogalmazott. Misztériumjátékok közé sorolható rendezéseinél – mint a Csíksomlyói passiónál vagy a Bűn és bűnhődésnél – fontosnak tartotta, hogy a tér ne csupán egy közeg legyen, amit megtöltünk valamivel, hanem egy olyan hely, ahol szakralitással kapcsolatos kérdések tehetők fel. Egy olyan tér, amely teret nyit. A szakrális tér „nem lezár, hanem kinyit, nem mutat, hanem továbbirányít” – fogalmazott. A színészeket pedig egyfajta „stalkereknek” tekinti, akik képesek átvezetni a nézőt egy másik dimenzióba.
Tompa Gábor még mélyebbre ásott a misztérium fogalmában. Számára a misztériumjáték nem csupán színházi forma, hanem világnézet és hit kérdése. „Minden misztériumjáték célja az igazságkeresés, amit nem tudunk elválasztani egy nyelven túli valóságtól – ami a hívők számára és számomra is: Isten” – mondta. Az abszurd drámák kapcsán kiemelte Ionesco és Beckett jelentőségét, mint a 20. század utolsó olyan drámaíróit, akik a megváltásról írtak. A misztériumjáték előadása szerinte rendkívüli áldozatot követel a színészektől – „olyan nehéz dolgot, mint a »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat« parancsa”.
Hozzáteszi, hogy a színésznek bátorságot kell merítenie ahhoz, hogy az egyénisége alá merüljön, azaz senkivé váljon ahhoz, hogy megszólaljon a zene. A színház és különösen a rituális színház lényegét abban látja, hogy megszűnik a történet. „Nem a mese a fontos, hanem az, hogy megtörténik valami, és van egy közös élmény, amiben továbbgondoljuk magunkat és önvizsgálatot tartunk.”
Sepsi Enikő a megélt tapasztalat fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a misztériumot – eredeti értelmében: titkot – nem lehet intellektuális úton megközelíteni, hanem az átélés, megélés, a Grotowski-féle „üres edény” állapota szükséges hozzá. A rendező és a színész egy olyan közös úton halad, amelynek végkimenetele ismeretlen, csupán annyi bizonyos, hogy valami meg fog történni, és „a kellő pillanatban megtett apró lépések sokaságából tud kialakulni – akár az úrfelmutatás pillanatában – az a kegyelmi állapot, amiért valójában színházba járunk” – fogalmazott. Hozzátette: dramaturgiai eszközökkel segíthetjük ezeket a folyamatokat, de nincs rá biztos recept; vagy megtörténik, vagy nem. Sepsi Enikő ezt a korábbi előadásában elhangzottakra is visszautalva úgy fogalmazta meg, hogy „A csoda akkor jön, amikor te nem vagy!”
Kozma András Vasziljev rendezői munkáján keresztül mutatta be a szakrális és a profán tér metszéspontját. Vasziljev a Jeremiás siralmai rendezésekor arra volt kíváncsi, hogyan válik a misztérium beavatási aktussá, azaz miként és mibe avatódik be a néző, s milyen utat jár be a társulat a misztérium megteremtéséig. Ezért is kezelte sokáig nyílt próbaként az előadást, bevonva a nézőket a misztérium keletkezésének folyamatába.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a mai világi térben, a színházban valódi szakrális eseményt létrehozni, Kozma András Vlagyimir Martinov zeneszerzőt idézte válaszul, aki a „temenosz” fogalmával operál – ez a köztes tér a szent és a profán között, ahol a stalker, a lélekvezetésre hivatott vezető átviszi azokat, akik kiüresedtek, de vágynak a titok megismerésére. Ez a mai művész metaforája is: aki érzékeny a szakralitásra, de még nem tudja teljesen átlépni a határokat.
A résztvevők egyetértettek: a keresett jelenlétet nem a stalkeri erőfeszítés hozza el, hanem a pillanatnyi kegyelem befogadására való öntudatlan tudatosság. Ahogy Tompa Gábor fogalmazott: „Mindig akkor történik meg valami, amikor már nem látjuk benne a küzdést” – utalva a gyermeki hit és játékosság fontosságára.
A beszélgetés összegzéseként elmondható, hogy a spirituális élményt nem lehet előre megírt útmutatás alapján megtapasztalni. Minden ember saját, egyedi módon közelítheti meg a misztériumot. A kortárs színházi előadások is képesek arra, hogy egyfajta szakrális térként működve mélyebb betekintést és a színházi formavilágon keresztül kapaszkodókat kínáljanak ehhez a személyes úthoz.
Egyéb hírek
Mozgókép MA vizsgafilm vetítés
Az SZFE filmrendező művész MA, filmoperatőr művész MA és a látványtervező művész MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja december 15-e, 18 óra.
Létezik még misztériumjáték? – kortárs válaszok
Hogyan jelenhet meg az egyik legősibb színházi műfaj, a misztériumjáték a színpadon ma úgy, hogy az releváns és érdekes legyen akár több korosztály számára is? Többek között erről is szólt a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészettudományi doktori programja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében megvalósuló Misztérium a kortárs színpadon című tudományos konferencia, melyet két helyszínen, a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumában és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában rendeztek meg.
Aranyszárny nagydíjat nyert hallgatónk vizsgafilmje, a Cukormáz a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztiválon
Ünnepélyesen kiosztották a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztivál díjait, amely a fogyatékossággal élő emberek témáját és alkotásait helyezi a középpontba. A rendezvény Magyarország egyetlen olyan filmes eseménye, amely kifejezetten e társadalmi csoport önkifejezésére, inklúziójára és kapcsolatteremtésére irányítja a figyelmet. A fesztivál Aranyszárny nagydíját professzionális kategóriában hallgatónk, Demeter Hunor Cukormáz című vizsgafilmje nyerte el.
Elfogadás és inkluzivitás a II. éves drámainstruktor – drámajátékos osztállyal
November 22-én a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetbe invitálta a II. éves drámainstruktor – drámajátékos osztály az „Ébresztő – Mi a helyzet a roma fiatalokkal?” című eseményére az érdeklődőket, ahol egy behívó foglakozáson és egy kerekasztal beszélgetésen vehettek részt.
Az SZFE épületeinek ünnepi nyitvatartása
Felhívjuk tisztelt oktatóink és hallgatóink figyelmét, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem valamennyi épülete zárva tart december 24-25-26-án. A teljes ünnepi nyitvatartás a lentebbi táblázatban látható.
Görög tragédia ma: az emberi szabadság kérdései
Az SZFE Doktori Iskolája nemzetközi konferenciát rendezett 2024. november 14-16. között. A neves kutatók az antik tragédia jelenkori elméleti, etikai-esztétikai lehetőségeit vizsgálták, összekapcsolva azt a színházi előadhatóságuk mai gyakorlatával. Képes konferenciabeszámolónk következik.
„Szeretem, amikor véletlenszerűen esik egy anyagra a választásom” – interjú Csáki Benedekkel
Csáki Benedek ötödéves színházrendező fizikai színházi koreográfus szakos hallgatónk nevéhez máris olyan népszerű előadások rendezése kötődik, mint a Chicago, a Cabaret vagy a Tempefői. Most nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy színre viszi Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperáját. A darab a negyedéves zenész színművész osztály vizsgaelőadása lesz, a közös munkáról is kérdeztük a fiatal alkotót interjúnkban.
Az SZFE TDK részletes programja
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
