Kotsis Gergely vizsgafilmje, a Ha átkelsz majd a nagy hegyen bekerült az idei MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál versenyprogramjába, és három kategóriában is jelölést kapott a Magyar Mozgókép Díjakra: a legjobb kisjátékfilm, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. A rendezővel többek között arról beszélgettünk, mit jelentett számára filmre vinni saját forgatókönyvét, valamint, hogy milyen érzés olyan mesterek tanítványának lenni, mint Koltai Lajos és Novák Emil.
A filmed három kategóriában is jelölést kapott. A történet középpontjában egy egykori kenus áll, aki ma már csak önmaga árnyéka. Horkay Péter főszereplésével, Szacsvay László mellékszereplésével készült alkotásod rögtön egy rangos fesztivál versenyprogramjában mutatkozik be, és máris komoly figyelmet kapott a jelölésekkel. Hogyan fogadtad a hírt?
Őszintén szólva nagyon örültem, és valamelyest meg is lepett a jelölés. A film sok ponton a szerencsén is múlt – például azon, hogy végül Horkay Péter lett a főszereplő. Kivételes színészi eszköztárral rendelkezik, és egészen elképesztő fegyelemmel, alázattal dolgozott. Tapasztalt színész, aki pontosan tudja, mit jelent hosszú hónapokon át forgatni, ugyanakkor nagyjából húsz éve nem vállalt filmszerepet. Most mégis úgy érezte, hogy ebben az alkotásban lehetőség rejlik egy újrakezdésre – egy olyan színészi munkára, amellyel újra önmagára találhat.
A forgatás végén leginkább az motoszkált bennem, hogy bárhogyan is alakul a film sorsa, annak örülnék a legjobban, ha Péter újra láthatóvá válna a filmvásznon. Éppen ezért különösen nagy öröm volt, amikor megtudtam, hogy a legjobb férfi főszereplő díjára is jelölték – úgy, hogy ebben a kategóriában ő az egyetlen, aki egy vizsgafilmben nyújtott alakításával került be, míg a többiek nagyjátékfilmekből érkeztek.
Szacsvay Lászlóval forgatni szintén hatalmas megtiszteltetés volt. Az ilyen élmények igazán emlékezetesek – különösen, ha egy ilyen kaliberű művész dönt úgy, hogy veled szeretne dolgozni. Úgy tapasztaltam, ez nem pusztán a forgatókönyvön múlik, hanem sokkal inkább azon, milyen emberi kapcsolat születik már az első találkozások során. Velünk ez gyorsan kialakult – talán azért, mert ő maga is vívott korábban. Különleges pillanat volt hallgatni, ahogy felidézte a hatvanas évekbeli asszóját Cserhalmi Györggyel – hiszen először a páston találkoztak, nem a színpadon.
Te írtad a forgatókönyvet is. Mennyire személyes ihletésű a történet?
A film sokféle inspirációból született. A sport, különösen az edző és tanítvány kapcsolatának megjelenése számomra nem véletlen – gyerekkorom óta aktívan sportoltam. Általános iskolás és gimnazista éveim alatt kardvívóként versenyeztem, ami jelentős hatással volt a gondolkodásomra.
Bár számos jelenet alapját valós élmények adták, a film alapvetően fikció – ugyanakkor a valóság és a képzelet szorosan összefonódik benne. Úgy érzem, az egzisztenciális kérdések időtállóak, a történet mélyebb rétegeiben pedig ezek is megjelennek.
Hogy jutottál el vívó múlttal a Színház- és Filmművészeti Egyetemre?
A művészet valamilyen formában mindig is jelen volt az életemben – építészcsaládból származom, így a vizuális gondolkodás nem állt távol tőlem. Volt néhány barátom is, akik már gimnazistaként filmeztek és gyakran kértek tőlem kreatív iránymutatást. Valószínűleg ez volt az a kiindulópont, ami később a filmes pálya felé terelt.
Autodidakta módon kezdtem el tanulni a filmezést, így először technikai szempontból közelítettem a mozgóképkészítéshez. A COVID-időszak lezárásai alatt fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy jelentkezzek az SZFE-re. Először a dokumentumfilm-rendező művész MA szakra vettek fel Barlay Tamás és Moys Zoltán osztályába, majd innen kerültem át a filmrendező művész MA képzésre Koltai Lajos és Novák Emil vezetésével – jelenleg itt vagyok végzős.
A dokumentumfilm-rendező osztályt teljes egészében elvégeztem, és különösen nagyra tartom az ottani osztályfőnökeimet. Az ott szerzett tapasztalatok mély hatással voltak rám, és máig formálják a játékfilmes látásmódomat is. Sok emberi sorsot, helyzetet és finom rezdülést figyeltem végig a kamera keresőjén keresztül, ami élesítette az érzékenységemet a részletek iránt. Számomra a dokumentumfilm inkább a társadalomtudományok területéhez áll közel, mert meghatározza az erről a területről kialakuló gondolkodásmódunkat. A játékfilm ezzel szemben inkább a szabad művészetek irányába tendál, ahol nagyobb tér nyílik a személyes vízió és formai szabadság kibontására. A jövőben is rengeteg témám van, amelyeket dokumentumfilmes formában szeretnék feldolgozni.
Miért éppen kisjátékfilm lett a Ha átkelsz majd a nagy hegyen? Vizsgafeladatként készült?
Igen, a film a mesterszakos vizsgafilmként készült, így a formátum adott volt. Koltai Lajos az előkészítési szakaszban is aktívan jelen volt, és a forgatás során is számíthattam a támogatására – bármilyen kérdéssel fordulhattam hozzá.
Szerzői film vagy alkalmazott rendezés? Melyiket érzed közelebb magadhoz?
Mindkettő más típusú kihívást jelent. Amikor olyan karakterekkel dolgozom, akikkel személyes kapcsolatot is érzek, az természetesen megkönnyíti a munkát. Ugyanakkor a fikciós elemeknél – főleg, ha távolabb állnak tőlem – nehezebb objektíven viszonyulni a történethez, és közben mégis koherens egésszé formálni azt.
Az alkalmazott rendezés biztonságot ad: létezik egy adott (szabály)rendszer, amelyen belül mozgok, így inkább azt keresem, hogyan tudom ebből kihozni a legtöbbet. A szerzői film ezzel szemben egy mélyebb és hosszabb folyamat, ami sokkal inkább épül belső elmélyülésre.
Mik a terveid az egyetem után?
Nyitott vagyok az alkalmazott rendezői feladatokra, szívesen vállalok ilyen típusú munkákat is. Ugyanakkor hiszek abban, hogy a szerzői filmezés hosszabb távú, összetettebb alkotói folyamat, amely más típusú figyelmet és időt kíván. Bízom benne, hogy a jövőben is lesz lehetőségem filmre vinni azokat a történeteket, amelyek bennem születtek – akár fikció, akár dokumentumfilm formájában.
Ismét meghirdeti nagy sikerű tehetséggondozó programját a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány. A kiválasztott fiatalok Magyarország legnagyobb médiavállalatánál építhetik karrierjüket, legendák nyomdokaiba léphetnek és nemzetközi, valamint világesemények részesévé válhatnak. Televíziós és rádiós műsorkészítésben, sportújságírásban, valamint az online területen is kipróbálhatják magukat, de választhatják a műszaki területet is. Fejlődésüket elismert médiaszakemberek mentorként segítik. A közmédia augusztus 8-ig várja a jelentkezéseket.
Újabb jelentős mérföldkőhöz ért a Színház-és Filmművészeti Egyetem. Lezárult az első hallgatók képzése a second unit rendező szakon a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. Az egy éves, intenzív mesterkurzus a Balázs Béla-díjas operatőr, Gulyás Buda, illetve az idén Magyar Mozgókép Életműdíjjal kitüntetett kaszkadőrszakértő, Piroch Gábor szakmai irányításával tavaly indult el. A Magyarországon, de a régióban is egyedülállónak minősülő képzésre sokszoros túljelentkezés mellett kilenc fiatalt vettek fel, akik idén szeptemberben mutatják be vizsga- és diplomafilmjeiket.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025. július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 című programot. Az immár második alkalommal megvalósuló, intenzív nyári alkotótáborban magyar és külföldi színművészhallgatók, valamint rangos hazai és nemzetközi oktatók, rendezők dolgoznak együtt a Soproni Egyetem kampuszán. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.
A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.