Kultúra és a fiatalok: az SZFE szakmai perspektívái az Educatio+ Konferencián
Negyedik alkalommal szervezte meg az Educatio+ Konferenciát a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) 2025. július 9-én, Kápolnásnyéken, ahol egyetemünket a Karrieriroda és diáktanácsadó vezetője, Wild Mónika képviselte a fiatalok és a kultúra kapcsolatát boncolgató kerekasztal-beszélgetésen.
A konferencia előadói és a panelbeszélgetések résztvevői a kultúramenedzsment, a hallgatói szolgáltatások, a tudásgazdaság és a startupok témakörét járták körbe. Wild Mónika, az SZFE Karrierirodájának vezetője a kultúra, az oktatás és a fiatalok bevonásának lehetőségeit vizsgáló kerekasztal-beszélgetésen színházigazgatók társaságában osztotta meg gondolatait, értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagítva a diskurzust.
Elsőként annak a kérdését járták körül, mit jelent ma a „kultúra alapértéke”, és hogyan őrizhetjük meg az értékeket új szemléletmódok befogadása mellett. Wild Mónika hangsúlyozta: a kultúra nem pusztán dísztárgy, hanem tartószerkezet – olyan alap, amelyet korábban magától értetődőnek vettünk, és amely nélkül nehéz új értékeket építeni.
A fiatal generáció kulturális viszonyulásáról szólva kiemelte, hogy a 18–25 évesek nem passzív befogadók, hanem aktívan formálják saját kultúrájukat. A TikTok-videókban, Instagram-sztorikban vagy podcastokban való részvétel mind-mind kulturális cselekvés. „Nem az a feladatunk, hogy megtanítsuk őket a kultúrára, hanem hogy térképet adjunk hozzá” – fogalmazott Wild Mónika, aki szerint a kultúra a fiatal generáció számára lehetőséget teremt az önismeretre, a kapcsolódásra és az értékteremtésre. Ebben az életszakaszban formálódik az identitás, tágul a világ, és a kultúra nem elvont fogalom, hanem egyszerre tükör és híd.
A fiatalok kulturális részvételének akadályait és lehetőségeit firtató kérdésre válaszul Wild Mónika hangsúlyozta: a kultúra nem ígér biztos megélhetést, de ad valamit, amit kevés más terület: jelentést és önismeretet. A fiatalok bevonásáról szóló kérdésre gyakorlati választ adott: „Meghallgatjuk őket.” Mint mondta, sok intézmény biztosít teret a fiatalok számára, de a lényeg nem a passzív jelenlét, hanem az, hogy alakítóivá váljanak a kulturális térnek. Wild Mónika szerint a jövő kultúrája nemcsak elérhető, hanem alakítható is lesz – a közönség szerepe a nézőtérről a társalkotás felé mozdul, új lehetőségeket teremtve a következő generáció számára.
Ezt követően a panelbeszélgetés résztvevői a kulturális innováció és a „plusz” tartalom fogalmát járták körül. Wild Mónika rámutatott: a „plusz” ma már nem pusztán információt vagy esztétikai élményt jelent, hanem az érintettséget. Egy kulturális élmény akkor válik valóban többé, ha nemcsak passzívan befogadjuk, hanem részévé is válunk.
A technológiai fejlődés kapcsán pragmatikus álláspontot képviselt: „A színház és a film mindig is közösségi műfaj volt – csak ma már máshogyan értelmeződik a közösségiség.” A technológiát nem akadályként, hanem eszközként látja, amely új és több módot ad a régi történetek elmesélésére.
A Karrieriroda – és egyben az SZFE diáktanácsadójának – vezetője hangsúlyozta, hogy az élménypedagógia nem cél, hanem eszköz: arra szolgál, hogy a kultúra tanulhatóvá, értelmezhetővé és átélhetővé váljon. A VR, az AR és a gamifikáció technológiái segíthetnek abban, hogy a látogató ne kívülállóként szemlélje a kulturális tartalmakat.
A 2025-ös kulturális környezet kapcsán kiemelte, hogy a kultúra egyre inkább szakmai és személyes küldetéssé válik, ahol a kreativitás, a társadalmi érzékenység és a szellemi kiteljesedés együtt van jelen. A digitális és interdiszciplináris terek megnyitása új lehetőségeket teremt, a kulturális menedzsmenttől a kreatív kurátorságig.
Fontos változásként említette a digitális archívumok élővé tételét, a mesterséges intelligencia kulturális integrációját, valamint a klímatudatos és fenntartható kulturális gyakorlatok térnyerését.
A beszélgetés legfontosabb üzenete azonban így hangzott: a kultúrában a „plusz” az a pillanat, amikor egy gondolat, élmény vagy közösségi találkozás által nemcsak többet tudunk, hanem jobban értjük önmagunkat és a világot.
Egyéb hírek
Mit lát a néző? És mi az a puskamikrofon? – Programajánló az Alkotóműhelyek Hetéről
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
„Nagyon vágytunk már egy ilyen osztályra” – bemutatkoznak az elsős bábszínészek osztályvezetői
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Ismét az Alkotóműhelyek Hete nyitja a tanévet
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
„Újra szívünkbe zártunk, Debrecen!” – Beszámoló a 2025-ös Nyári Akadémiáról
Az idei Nyári Akadémián 81 leendő elsőéves hallgató vett részt a cívis városban, hogy megismerkedjen jövendőbeli évfolyamtársaival, oktatóival, és nem utolsósorban azzal az egyedi „eszefés” életérzéssel, amely hamarosan mindennapjaik részévé válik. A HÖK és az egyetem vezetésének közös szervezésében megvalósuló egyhetes tábor gazdag kulturális, szakmai és közösségi programkínálattal várta a résztvevőket, így az oktatók és a hallgatók szeptember 5-én, a tanévnyitón már ismerősként üdvözölhetik egymást.
„Célunk, hogy minél több jó film szülessen” – bemutatkozik az SZFE dokumentumfilmes osztályvezető párosa
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal a dokumentumfilm-rendező művész MA osztályának vezetőivel, Barlay Tamással és Moys Zoltánnal beszélgettünk. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatóival arra is kitértünk a felvételi eljárás menetének ismertetése mellett, hogyan találja meg egy dokumentumfilmes készülő alkotásának témáját.
Milyen egy casting a tévében? – elkísértünk három SZFE-s hallgatót
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
Egy tanév, egy akciófilm – így zajlott az első second unit képzés az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
„Én a partneri alkotói viszonyban hiszek” – interjú Kiss Józseffel, a drámainstruktor-rendező szak osztályvezetőjével
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.
