Liber Ágoston: Egy forgatáson a színész egy csomó egyéb alkotó munkaeszköze is
Idén ősszel menthetetlenül beleszeretünk az ifjú Arany Jánosba, amiről a hazai filmes szakma egyik ígéretes tehetsége, az ábrándos tekintetű Liber Ágoston gondoskodik. Az október 3-án mozikba kerülő új romantikus kosztümös film, a Bolond Istók főszerepét a 23 éves színművész játssza. A héten vele randiztunk.
Liber Ágoston 2024-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Gyerekként sokáig orvosnak készült, mert anyai ágon többen azok a családjában. Ám aztán mindaz, amit a piarista gimnázium Nényei Pál által vezetett színjátszó szakkörében látott és átélt, teljesen újraírta a terveit. Egyre szenvedélyesebb színházszeretete hatására ekkortól már a színészi pálya lebegett a szeme előtt. A gimnázium utolsó két évében legalább száz színdarabot nézett meg, a Színház- és Filmművészeti Egyetemre pedig már első nekifutásra felvették, Novák Eszter és Selmeczi György osztályába. Számos színdarabban játszott, most is több helyen láthatjuk, kőszínházban és független előadásokban egyaránt. A Vígszínházban a Pál utcai fiúk és a Pinokkió közreműködője volt, és új beállóként debütál ősszel A dzsungel könyvében, a Magyar Elektrában. Egy új bemutatóban, Esterházy Mercedes Benz című drámájában is szerepelni fog (az előadást Zsótér Sándor rendezi). A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban az Ördögök című produkcióban játszik, ezenfelül a Barátomhoz és a Frontátvonulás című független előadásokban is találkozhatunk vele. A filmezésben is kipróbálhatta már magát: 2023-ban a Jövő nyár tragikus sorsú Milánjaként láthattuk, most pedig a legújabb magyar kosztümös filmben, a Bolond Istókban alakítja a fiatal, 19 éves, vándorszínésznek álló Arany Jánost.
A teljes cikk megtekinthető: https://kultura.hu/liber-agoston-pontosan-tudom-hogy-az-ovacio-nem-nekem-hanem-maganak-az-alkotasnak-szol-sokunk-kozos-munkajanak/
Illusztráció: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
Egyéb hírek
Interjú Kozma Veronikával
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
Hallja-e a színház a segélykiálltásokat? - Theodórosz Terzopulosz üzenete a Színházi Világnap alkalmából
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Interjú Csáki Benedekkel
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Színészlegendák nyomában: múlt és jelen találkozása a színpadon – Interjú Pápai Erikával
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Nagy siker a Fejes Szabolcs rendezésében bemutatott Liliom
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
Antifilozófusok az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
„A színház komplexitása fogott meg” – Interjú Ferenczy-Nagy Boglárkával, az SZFE végzős hallgatójával
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Nemzetközi turnéra indul Herczeg T. Tamás rendezése
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.
