Madách Imre Az ember tragédiájának konstantinápolyi színét az isztambuli Aydin Egyetem hallgatói hozzák el országunkba.
Constantinapole scene of Imre Madách’s The Tragedy of Man will be performed by the Turkish Istanbul Aydin University Drama and Acting Institute.
„A 7. jelenet feloldása egy drámai ellentmondás ? egy antinómia ? révén történt; a szeretet elfogadása/a szeretet tagadása. A szerelem létezése a szerelem tagadására kötelez. Ahogy az istenszeretet erőszakot szül; a szeretet azáltal száradt ki, hogy kiszakadt testi kontextusából. És ezek a földek még mindig ezen az inkongruencián mennek keresztül. Ez a megközelítése a szín első tengelyének.
Második tengely a zene. Konstantinápoly és Isztambul közös vonásai nemcsak a Hagia Sophia, a templomok, a ciszternák és más műemlékek. Az egyik legnagyobb közös vonás a zenei dallamok. A 7. jelenetben a hejaz dallam könnyű motívuma kapcsolatot teremt a 12. századi Konstantinápoly és a mai Isztambul között. Még ha különbözőek is, a bizánci zenei dallamok a mai Isztambul hangjai. Mi pedig a 7. jelenet különböző érzéseit próbáltuk feltárni ezen a hejaz dallamon keresztül.”
[ENG]
„The?resolution of the?7th?scene has been made through a dramatical incongruity ? an antinomy; the acceptance of love/the denial of love. The existence of love??obliges the denial of love. As the love of god gives birth to violence; love has been dried by being teared apart from its somatic context. And these lands still goes through this incongruity. This approach is the first axis.?
The second axis is music. The common points of Constantinople and Istanbul are not only Hagia Sophia, churches, cisterns and other monuments. One of the biggest common points is also musical tunes. The light motive of hejaz tune in the 7th?scene; creates the connection between 12th?century Constantinople and today?s Istanbul. Even though they are different kinds, the Byzantium musical tunes are the voice of Istanbul today. And we have tried to explore the different feelings of the 7th scene through this hejaz tune.”
Az ?A fényes jövőért? jelmondattal induló Istanbul Aydin Egyetemet az Anatóliai Oktatási és Kulturális Alapítvány irányítása alatt hozták létre 2007-ben, az Anadolu Bil Felsőoktatási Szakközépiskola 2003-as megalapítását követően. Mindkét intézmény az Alapítvány irányítása alatt folytatja társult alap- és mesterképzését. A művészeti szakok közt megtalálhatók a dráma és színházművészet, rendező szak, grafikai tervezés, divat- és textil tervezés, vizuális művészetek, rajzfilm és animáció, gasztronómia és konyhaművészet stb.
Törökország legfiatalabb és egyben legdinamikusabb egyetemén zajló művészeti oktatás célja nem csupán a műalkotás létrehozásának hogyanja, hanem a kortárs, innovatív gondolkodású egyéniségek nevelése is, akiknek designtudatossága, a művészetről kialakuló szemléletmódja egyben a társadalmi felelősségérzettel is társul.
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.

