Madách Imre Az ember tragédiájának konstantinápolyi színét az isztambuli Aydin Egyetem hallgatói hozzák el országunkba.
Constantinapole scene of Imre Madách’s The Tragedy of Man will be performed by the Turkish Istanbul Aydin University Drama and Acting Institute.
„A 7. jelenet feloldása egy drámai ellentmondás ? egy antinómia ? révén történt; a szeretet elfogadása/a szeretet tagadása. A szerelem létezése a szerelem tagadására kötelez. Ahogy az istenszeretet erőszakot szül; a szeretet azáltal száradt ki, hogy kiszakadt testi kontextusából. És ezek a földek még mindig ezen az inkongruencián mennek keresztül. Ez a megközelítése a szín első tengelyének.
Második tengely a zene. Konstantinápoly és Isztambul közös vonásai nemcsak a Hagia Sophia, a templomok, a ciszternák és más műemlékek. Az egyik legnagyobb közös vonás a zenei dallamok. A 7. jelenetben a hejaz dallam könnyű motívuma kapcsolatot teremt a 12. századi Konstantinápoly és a mai Isztambul között. Még ha különbözőek is, a bizánci zenei dallamok a mai Isztambul hangjai. Mi pedig a 7. jelenet különböző érzéseit próbáltuk feltárni ezen a hejaz dallamon keresztül.”
[ENG]
„The?resolution of the?7th?scene has been made through a dramatical incongruity ? an antinomy; the acceptance of love/the denial of love. The existence of love??obliges the denial of love. As the love of god gives birth to violence; love has been dried by being teared apart from its somatic context. And these lands still goes through this incongruity. This approach is the first axis.?
The second axis is music. The common points of Constantinople and Istanbul are not only Hagia Sophia, churches, cisterns and other monuments. One of the biggest common points is also musical tunes. The light motive of hejaz tune in the 7th?scene; creates the connection between 12th?century Constantinople and today?s Istanbul. Even though they are different kinds, the Byzantium musical tunes are the voice of Istanbul today. And we have tried to explore the different feelings of the 7th scene through this hejaz tune.”
Az ?A fényes jövőért? jelmondattal induló Istanbul Aydin Egyetemet az Anatóliai Oktatási és Kulturális Alapítvány irányítása alatt hozták létre 2007-ben, az Anadolu Bil Felsőoktatási Szakközépiskola 2003-as megalapítását követően. Mindkét intézmény az Alapítvány irányítása alatt folytatja társult alap- és mesterképzését. A művészeti szakok közt megtalálhatók a dráma és színházművészet, rendező szak, grafikai tervezés, divat- és textil tervezés, vizuális művészetek, rajzfilm és animáció, gasztronómia és konyhaművészet stb.
Törökország legfiatalabb és egyben legdinamikusabb egyetemén zajló művészeti oktatás célja nem csupán a műalkotás létrehozásának hogyanja, hanem a kortárs, innovatív gondolkodású egyéniségek nevelése is, akiknek designtudatossága, a művészetről kialakuló szemléletmódja egyben a társadalmi felelősségérzettel is társul.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a „natural horsemanship” módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.

