Magyar és török novellákat állítanak színpadra az SZFE hallgatói
2024 október 16., szerda 10:21.
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be hétfőn a Műcsarnokban. Az eseményen prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora ismertette, hogy a kötet válogatott novelláiból az egyetem két rendező hallgatója készít színpadi adaptációt, amelynek premierjét november közepére tervezik.
„A T’örökségünk novellapályázat nem csupán egy szójáték az örökség és törökség szavakkal, hanem – számomra – egy olyan folyton épülő hidat jelképez a két kultúra között, amely évszázadok óta gazdagítja egymást” – kezdte ünnepi beszédét prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora a T’örökségünk – Ortak Miras – sonsuz takas, Örökül kaptuk – örökül hagyjuk című novelláskötet és az ahhoz kapcsolódó kiállítás ünnepélyes bemutatóján.
A Magyar Szemle Alapítvány gondozásában, az MMA támogatásával megjelent kötetben hét magyar és három török fiatal szerző novellái olvashatók magyar és török nyelven. A novellák témáiul a két ország kulturális öröksége, többek között a történelem, az építészet, a gasztronómia és a kertészet szolgálnak, de a tavalyi török földrengésről és a Miskolci Mentőcsapat munkájáról is érkeztek pályaművek.
A novellapályázatra beérkezett novellák egy részét az SZFE hallgatói viszik színpadra – jelentette be Sepsi Enikő, az SZFE rektora.
A darabot harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állítják színpadra. Hallgatóink öt történettel fognak dolgozni, amelynek keretét A kádi délutánja című mű adja, a másik négy kiválasztott novellát ebben a keretben idézik fel. A terv szerint november közepén fogják bemutatni az előadásokat a Nemzeti Színházban.
A Műcsarnokban tartott díszbemutatón a magyar–török kulturális évad programjait és az együttműködés sikerét Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára mutatta be, majd C. Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete méltatta a T’örökségünk kiadvány kulturális jelentőségét.
Kölcsönös érdeklődéssel és tisztelettel vagyunk egymás kultúrája iránt, ugyanakkor hiszünk a nemzeti múlt és a tradíció ébren tartásának népeket közösségé formáló, építő erejében – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a novelláskötet bemutatását kísérő képzőművészet kiállítást, Rátóti Zoltán színművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke, aki jelezte, hogy az Akadémia szívesen csatlakozott egy olyan összművészeti eseményhez, amelynél irodalom és képzőművészet találkozásának lehetünk tanúi.
Egyéb hírek
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
41 hallgató 1 kattintás: elkészült a végzős hallgatók portfóliója
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
Bemutatkozott a mozi új generációja – ilyen volt az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Elindult az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Együttműködik az SZFE és a VERITAS
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
A modern Prométheusz nyomában
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.
