A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be hétfőn a Műcsarnokban. Az eseményen prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora ismertette, hogy a kötet válogatott novelláiból az egyetem két rendező hallgatója készít színpadi adaptációt, amelynek premierjét november közepére tervezik.
„A T’örökségünk novellapályázat nem csupán egy szójáték az örökség és törökség szavakkal, hanem – számomra – egy olyan folyton épülő hidat jelképez a két kultúra között, amely évszázadok óta gazdagítja egymást” – kezdte ünnepi beszédét prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora a T’örökségünk – Ortak Miras – sonsuz takas, Örökül kaptuk – örökül hagyjuk című novelláskötet és az ahhoz kapcsolódó kiállítás ünnepélyes bemutatóján.
A Magyar Szemle Alapítvány gondozásában, az MMA támogatásával megjelent kötetben hét magyar és három török fiatal szerző novellái olvashatók magyar és török nyelven. A novellák témáiul a két ország kulturális öröksége, többek között a történelem, az építészet, a gasztronómia és a kertészet szolgálnak, de a tavalyi török földrengésről és a Miskolci Mentőcsapat munkájáról is érkeztek pályaművek.
A novellapályázatra beérkezett novellák egy részét az SZFE hallgatói viszik színpadra – jelentette be Sepsi Enikő, az SZFE rektora.
A darabot harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állítják színpadra. Hallgatóink öt történettel fognak dolgozni, amelynek keretét A kádi délutánja című mű adja, a másik négy kiválasztott novellát ebben a keretben idézik fel. A terv szerint november közepén fogják bemutatni az előadásokat a Nemzeti Színházban.
A Műcsarnokban tartott díszbemutatón a magyar–török kulturális évad programjait és az együttműködés sikerét Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára mutatta be, majd C. Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete méltatta a T’örökségünk kiadvány kulturális jelentőségét.
Kölcsönös érdeklődéssel és tisztelettel vagyunk egymás kultúrája iránt, ugyanakkor hiszünk a nemzeti múlt és a tradíció ébren tartásának népeket közösségé formáló, építő erejében – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a novelláskötet bemutatását kísérő képzőművészet kiállítást, Rátóti Zoltán színművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke, aki jelezte, hogy az Akadémia szívesen csatlakozott egy olyan összművészeti eseményhez, amelynél irodalom és képzőművészet találkozásának lehetünk tanúi.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatból. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A Békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 1-jén Shakespeare-Zalán Tibor-Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás, hangképzés és egy kombinált mozgás-hangképzés tematika mentén. A mozgás mesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.
Fájdalommal értesültünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori oktatója, Mádi Szabó Katalin haláláról, aki 95 éves korában hunyt el. Mádi Szabó Katalin húsz évig dolgozott énektanárként az akkor még főiskolán, mely tevékenységet egészen nyolcvan éves koráig folytatta, csupán a 2010-es évek elején vonult vissza.
Mi a kultúra haszna, és hogyan lehet az irodalmi műveltség értékeit átadni a mai hallgatóknak? Mi jelenti korunkban a nagyobb kihívást: az eredetiség vagy az arra való igény eltűnése? – többek között erről is beszélgettünk Győrei Zsolt drámaíró, műfordító és dramaturg oktatónkkal a magyar kultúra napja alkalmából.
„Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk” – mondja Szarvas József, a negyedéves prózai színészosztály vezetője, aki Dosztojevszkij egyik örök érvényű darabját, a Karamazov testvéreket vitte színpadra az osztállyal. Az egyik összpróbán mi is ott voltunk.