Majdnem menyasszony: Pacskovszky József Interjú
február 16., péntek 09:46
Pacskovszky József, az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet intézetvezető-helyettese korábban már készített Herczeg Ferenc művéből filmet. A Megafilm megbízásából készítette el legújabb alkotását, a Majdnem menyasszony című romantikus filmet. Az interjú során Pacskovszky József beszél a forgatókönyvről, a női szerepek változásáról a 21. században, valamint a szereplőválogatás folyamatáról.
Nem először dolgoztál Herczeg Ferenctől származó anyaggal. Hogy találkoztál A fehér páva című regényéből adaptált Majdnem menyasszony című forgatókönyvvel?
Attól a csapattól kaptam felkérést, akikkel előzőleg a szintén Herczeg Ferenc művéből, a Kék rókából készítettünk TV-filmet. Most is, mint akkor a Megafilm vezetőjének, Helmeczy Dorottya producernek a felkérésére mondhattam örömmel igent. Már azt a munkát is nagyon szerettem és a visszajelzésekből arra következtetek, hogy nemcsak én, hanem a nézők is. A két történet, a két film kora nagyon hasonló, tehát a múlt század első fele.
Mit gondoltál a forgatókönyvről, mikor elolvastad?
Somogyi György munkáját dicséri a forgatókönyv, akivel már a Kék rókában is együtt dolgozhattunk. A Kék rókába kevésbé, a Majdnem menyasszonynál azonban jobban bele kellett nyúlni az eredeti történetbe, amit György remekül meg is oldott. Első olvasásra is kedveltem a könyvet és ez a forgatás alatt sem változott. Szórakoztató, romantikus film született, aminek megvan a maga valóságalapja, de azért mégiscsak egy mese. Mint minden mesének, ennek is van tanulsága: merni kell a saját kezünkbe venni a sorsunkat és nem félni attól, hogy a várható következmények megnehezíthetik az életünket. S a legfontosabb, amire a film során jön rá a hősnőnk: nem kell mindenkinek megfelelni.
Herczeg Ferenc állandó és kedvelt témája a nő maga, akiket elég jól és tisztán látott. Mit gondolsz a nők szerepéről és mit üzen a film erről a kérdésről a 21. század emberének?
A női lélek roppant izgalmas kérdés, ezért mindig is szerettem akár a férfi, akár a nő szemszögéből is a párkapcsolatok lélektanával foglalkozni. Ha megnézzük magunk körül a párkapcsolatokat, nemcsak az egyéni vágyakról, törekvésekről, attitűdökről kaphatunk képet, hanem picit a társadalmunk állapotáról is. Abban a korban, amelyben történetünk játszódik, a nőknek nem volt még választójoga, kiszolgáltatott helyzetben voltak, a családfő pedig kiszemelte számukra a legmegfelelőbb férj-jelöltet, többnyire az illető vagyoni helyzete alapján. Azokban az időkben elég volt, ha a nők anyaként és feleségként helytálltak, míg napjainkban ugyanez a luxus nem adatik meg a legtöbb nőnek. A feladataik egyre csak gyarapodnak, az anya és a feleség szerepe mellett pedig sokszor már családfenntartóként is kénytelenek helytállni, még akkor is, ha nem egyedülállók. Egyfelől remek, hogy szabadságuk van, ami már lehetővé teszi álmaik, terveik megvalósulását, ugyanakkor igencsak túlterheltek is. Karrierjük építése nem egyszer szembe megy a család érdekeivel, hiszen időt, energiát von el tőle. A tapasztalatom mégis az, hogy a mai korban számtalan nő képes ezt a két dolgot összehangolni, ami számomra felfoghatatlanul nagy teljesítmény.
Egészen új arcokat látunk a filmben. Hogyan zajlott a szereplőválogatás?
A szereplőválogatás mindig különleges folyamat. Különlegessége abban rejlik, hogy nem elég megtalálni egy-egy szerepre a legmegfelelőbb színészt, de azt is meg kell tudni oldani, hogy csapatként is jól tudjanak működni. Ebben az esetben mindent Kelemen Hannára építettünk; az teljesen világos volt, hogy ő lesz a film Marikája. Minden további szereplőt az ő személyéhez igazítottunk. Az új arcok a stábban mindig felpezsdítik a rutinosabb színészeket is. A filmrendezők természetesen arra törekednek, hogy a saját témájuk, ügyük kapcsán elmondhassák véleményüket a világról. Ha azonban felkérésre rendez valaki filmet, mint ahogyan az ebben az esetben is történt, a feladata az, hogy a ráleljen arra a vezérfonálra, ami a producert inspirálta, s ami onnantól kezdve az ő ügye is lesz.
Fotók forrás: magyarnemzet.hu, NFI
Egyéb hírek
1956 hőseire emlékeztünk
Egyetemünk az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartotta október 23-ai megemlékezését. Az eseményen beszédet mondott Kiss József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, egyetemünk oktatója. Az ünnepi műsort Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása tette teljessé.
Dokumentumfilm kategóriában is SZFE-s hallgató filmjét díjazták Varsóban
Az A-kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották a Mélypont érzés című új magyar dokumentumfilm világpremierjét. A rangos szemlén elsős (DLA) doktorandusz hallgatónk, Miklós Ádám rendező alkotása a 15 új dokumentumfilmet bemutató versenyprogramban indult. A zsűri nagyra értékelte a film emberi megközelítését és mély empátiáját, ezért külön elismeréssel jutalmazta az alkotást. A Filmintézet Inkubátor Programjában készült elsőfilm két szerfüggő felépülését mutatja, és december 5-én érkezik a hazai mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.
Különdíjat nyert a Holnap meghalok Varsóban!
Egyetemünk elsős (DLA) doktorandusz hallgatója, Cibulya Nikol független magyar horrorfilmje különdíjat kapott a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál első és második játékfilm-kategóriájában. A világ egyik legrangosabb A-kategóriás filmfesztiváljának versenyprogramjában hallgatónké volt az egyetlen magyar játékfilm.
SZFE-s filmek versenyeznek három rangos fesztiválon
A napokban több SZFE-s film is képviseli egyetemünket három különböző filmfesztiválon: az Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon Szolnokon, a Malter filmfesztiválon Debrecenben és a Nordisk Ungdom Film Festival-on Norvégiában.
Hallgatónk szövegeivel kel új életre Mikszáth klasszikusa
A Békéscsabai Jókai Színházban megkezdődtek a Mikszáth klasszikusa, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény alapján készülő előadás próbái. A darab dramaturgja Czene-Polgár Donát, egyetemünk harmadéves hallgatója.
Újabb filmes stúdióval bővült az SZFE: átadtuk a Kovács László Műtermet
Egyetemünk a mai napon ünnepélyes keretek között adta át legújabb filmes stúdióját. Az operatőr- és rendezőképzést szolgáló műtermet egykori hallgatónkról, a világhírű Kovács László operatőrről neveztük el. A beruházás újabb bizonyítéka egyetemünk elkötelezettségének az oktatás színvonalának folyamatos emelése és az intézményfejlesztés mellett.
Magyar és török novellákat állítanak színpadra az SZFE hallgatói
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be hétfőn a Műcsarnokban. Az eseményen prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora ismertette, hogy a kötet válogatott novelláiból az egyetem két rendező hallgatója készít színpadi adaptációt, amelynek premierjét november közepére tervezik.
Esthajnal - A szabadság és szerelem drámai találkozása a Nemzeti Színházban
„Szerintem Magyarország egyik legnagyobb színházi mozdulata volt a mai este” – fogalmazott Szarka Tamás, az Esthajnal című ősbemutató zeneszerzője a premier után. „Talán ez a darab egy újjászületés számunkra, egy új indulás kezdete” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
