Pacskovszky József, az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet intézetvezető-helyettese korábban már készített Herczeg Ferenc művéből filmet. A Megafilm megbízásából készítette el legújabb alkotását, a Majdnem menyasszony című romantikus filmet. Az interjú során Pacskovszky József beszél a forgatókönyvről, a női szerepek változásáról a 21. században, valamint a szereplőválogatás folyamatáról.
Nem először dolgoztál Herczeg Ferenctől származó anyaggal. Hogy találkoztál A fehér páva című regényéből adaptált Majdnem menyasszony című forgatókönyvvel?
Attól a csapattól kaptam felkérést, akikkel előzőleg a szintén Herczeg Ferenc művéből, a Kék rókából készítettünk TV-filmet. Most is, mint akkor a Megafilm vezetőjének, Helmeczy Dorottya producernek a felkérésére mondhattam örömmel igent. Már azt a munkát is nagyon szerettem és a visszajelzésekből arra következtetek, hogy nemcsak én, hanem a nézők is. A két történet, a két film kora nagyon hasonló, tehát a múlt század első fele.
Mit gondoltál a forgatókönyvről, mikor elolvastad?
Somogyi György munkáját dicséri a forgatókönyv, akivel már a Kék rókában is együtt dolgozhattunk. A Kék rókába kevésbé, a Majdnem menyasszonynál azonban jobban bele kellett nyúlni az eredeti történetbe, amit György remekül meg is oldott. Első olvasásra is kedveltem a könyvet és ez a forgatás alatt sem változott. Szórakoztató, romantikus film született, aminek megvan a maga valóságalapja, de azért mégiscsak egy mese. Mint minden mesének, ennek is van tanulsága: merni kell a saját kezünkbe venni a sorsunkat és nem félni attól, hogy a várható következmények megnehezíthetik az életünket. S a legfontosabb, amire a film során jön rá a hősnőnk: nem kell mindenkinek megfelelni.
Herczeg Ferenc állandó és kedvelt témája a nő maga, akiket elég jól és tisztán látott. Mit gondolsz a nők szerepéről és mit üzen a film erről a kérdésről a 21. század emberének?
A női lélek roppant izgalmas kérdés, ezért mindig is szerettem akár a férfi, akár a nő szemszögéből is a párkapcsolatok lélektanával foglalkozni. Ha megnézzük magunk körül a párkapcsolatokat, nemcsak az egyéni vágyakról, törekvésekről, attitűdökről kaphatunk képet, hanem picit a társadalmunk állapotáról is. Abban a korban, amelyben történetünk játszódik, a nőknek nem volt még választójoga, kiszolgáltatott helyzetben voltak, a családfő pedig kiszemelte számukra a legmegfelelőbb férj-jelöltet, többnyire az illető vagyoni helyzete alapján. Azokban az időkben elég volt, ha a nők anyaként és feleségként helytálltak, míg napjainkban ugyanez a luxus nem adatik meg a legtöbb nőnek. A feladataik egyre csak gyarapodnak, az anya és a feleség szerepe mellett pedig sokszor már családfenntartóként is kénytelenek helytállni, még akkor is, ha nem egyedülállók. Egyfelől remek, hogy szabadságuk van, ami már lehetővé teszi álmaik, terveik megvalósulását, ugyanakkor igencsak túlterheltek is. Karrierjük építése nem egyszer szembe megy a család érdekeivel, hiszen időt, energiát von el tőle. A tapasztalatom mégis az, hogy a mai korban számtalan nő képes ezt a két dolgot összehangolni, ami számomra felfoghatatlanul nagy teljesítmény.
Egészen új arcokat látunk a filmben. Hogyan zajlott a szereplőválogatás?
A szereplőválogatás mindig különleges folyamat. Különlegessége abban rejlik, hogy nem elég megtalálni egy-egy szerepre a legmegfelelőbb színészt, de azt is meg kell tudni oldani, hogy csapatként is jól tudjanak működni. Ebben az esetben mindent Kelemen Hannára építettünk; az teljesen világos volt, hogy ő lesz a film Marikája. Minden további szereplőt az ő személyéhez igazítottunk. Az új arcok a stábban mindig felpezsdítik a rutinosabb színészeket is. A filmrendezők természetesen arra törekednek, hogy a saját témájuk, ügyük kapcsán elmondhassák véleményüket a világról. Ha azonban felkérésre rendez valaki filmet, mint ahogyan az ebben az esetben is történt, a feladata az, hogy a ráleljen arra a vezérfonálra, ami a producert inspirálta, s ami onnantól kezdve az ő ügye is lesz.
Fotók forrás: magyarnemzet.hu, NFI
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.