Mária örök útjairól – beszélgetés dr. Tari János operatőr-filmrendezővel
Dr. Tari János, operatőr-filmrendező, az SZFE egykori hallgatója, ma elismert oktatója egy ambiciózus dokumentumfilm-projektről mesélt nekünk. A készülő alkotás a Szűz Mária-kultusz európai kultúrtörténetét dolgozza fel. Melyek voltak a film mögött álló személyes motivációk, milyen szerencsés véletlenek adódtak a forgatás során és hogyan lehet hitelesen megjeleníteni ezt a hagyományt? – Többek között ezekről is kérdeztük az alkotót.
Mélyreható elköteleződés szükséges ahhoz, hogy valaki dokumentumfilmet készítsen Máriáról, amely tulajdonképpen egy spirituális utazás. Mi volt az Ön motivációja?
Valóban, komolyabb motiváció kellett hozzá. 2024 februárja volt a fordulópont: 6 évvel ezelőtt egy balesetet követő komoly gerincműtét után csaknem 1 évig nem tudtam lábra állni. A kórházi ágyon gyakran eszembe jutottak nagyanyáim, valamint gyermekkori imáik – a Szűz Mária imádságaik, amelyeket szinte napi rendszerességgel hallottam. Bár református családból származom, Szűz Mária mindig is jelen volt az életemben, azonban jelenléte ekkor újult meg döntően. Csorba László kultúrtörténész szavai végleg rávezettek erre az útra: „János, el lettél hívva erre a témára!” – Valóban így éreztem.
Egy másik, jelképes motiváció az 1999-ben vásárolt lakásomhoz kötődik a Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkán. Az épület közvetlenül a Rókus-templom Immaculata Mária-szobrára nyílik. Amikor édesanyám először látta ezt a szobrot, megállt, és azt mondta: „Ez a lakás biztos jó lesz, mert itt Mária vigyáz rád.” Ez az emlékezet azóta is bennem él, és anyám halála után még nagyobb jelentőséget nyert.
Ez tehát női felmenőkhöz való kapcsolódást is jelent?
Teljesen. Nagyanyám volt az, aki gyermekkoromban az óvodába vitt, és az út során szinte szokássá vált, hogy Mária-imákat mondtunk. Szép, meghitt emlékek ezek.
A film a Blaha Lujza térről indul, ez sem véletlen, igaz?
Így van. Ezen az ikonikus budapesti helyszínen sok hajléktalanul élő ember talál menedéket; szimbolikus ereje miatt választottam a film kiindulópontjául. Az első külföldi forgatási helyszín a horvátországi Zadar volt. Akkor még velünk voltak kedves kollégáim: Sághy Marianne vallástörténész, Kovács István építész és Hetyei Sándor. Fájdalmas, hogy előbb elmentek, minthogy a filmet láthatták volna. A premier előtti eltávozásuk súlyosan érintett, hiszen szakértő és segítő tudásukkal döntően hozzájárultak a film létrejöttéhez.
Több külföldi helyszínen, Horvátországban, Portugáliában, Olaszországban is forgattak. Hogyan választották ki a forgatási helyszíneket?
Említett nagyra becsült kollégáim ajánlásait és saját kapcsolataimat mozgósítva alakult ki az országok sora. Fontos szempont volt, hogy helyi szakértők várjanak minket már az érkezéskor, akik szívesen megosztják a tudásukat. Még egy fontos inspirációs forrást meg kell azonban említenem: Ferenc pápa 2024-ben megfogalmazott gondolatát. Arra buzdít bennünket, hogy az 1500 éves hagyományt követve úgy tekintsünk Máriára, mint az igaz és biztos remény jelére, Isten anyai arcára és menedékére – aki szüntelenül a harmónia, az üdvösség és a béke útját ajándékozza az embernek.
Azt írja: „Ha már ismerjük és szeretjük őt, feladatunk másoknak is megmutatni jóságát, szeretetét és a Mária-tisztelet útját.” Ez a gondolat volt a végső inspiráció, amely megalapozta szándékomat.
Nem hagyhatom említés nélkül N. Tóth Ágnes forgatókönyvírót, akinek rendkívüli szakmai tudására és alapos kutatómunkájára teljes bizalommal támaszkodhattam. Koncz Gabriella az SZFE filmvágó tanára és két tanítványa Szikora Emese és Szabó Levente kitartó és kreatív munkája is kiemelkedő volt. Hálás vagyok érte.
Hogyan változott a film tematikája a tervezett vázlathoz képest?
Jelentősen. Nem várt események és találkozások, valamint utak nyomán új irányba terelődött a filmünk. Sok szereplő, akikre számítottunk, nem tudott részt venni; helyüket mások foglalták el. Azonban ezt nem bosszankodásként, hanem szerencsés fordulatként éltük meg. Egyaránt az volt az érzésünk a stábnak és nekem, hogy ezek az eltérések nem véletlenek – Mária fogta a kezünket, vezetett bennünket. Egy torinói esetet szeretnék felidézni. Az előre egyeztetett riportalanyunk végül nem vállalta a szereplést, így teljes volt a tanácstalanságunk, hogy kit szólaltathatnánk meg. Ekkor Udud Éva, a tiszteletbeli konzul kulturális referense beültetett minket az autójába, és templomról templomra kísért, ahol olyan beszélgetőpartnereket találtunk, akikkel érdemes volt forgatni.
Még meglepőbb fordulat volt a portugáliai helyszín. Az ottani régész kolléganő ragaszkodott hozzá, hogy egy volt iszlám mecsetbe és fürdőmúzeumba is elmenjünk, amit kezdetben nem értettem. Kiderült: ott található a város legnagyobb Mária-temploma. A helyi legenda szerint volt egy időszak, amikor az arab halászok nem fogtak semmit a tengerben. Ezt a helyi keresztények azzal magyarázták, hogy a Mária-kép lekerült a templom faláról. A közösség azt tanította: akkor lesz újra hal a tengerben, ha a kép visszakerül a helyére. Így is történt. A régésztől tudtuk meg, hogy Szűz Mária az egyetlen nő, akit a történtek után a Korán név szerint is megnevez.
Szempont volt, hogy a filmet ne csak vallásos nézők értsék, hanem a laikus, érdeklődő közönség is?
Kiemelkedő szempont volt. A narráció szövegét Rátóti Zoltán előadásában hallhatja a közönség, azzal a szándékkal, hogy a témában járatlan, ám érdeklődő nézők is megfelelő interpretációt kapjanak. Sőt, Rátóti Zoltán saját szerzeményű és gitárkíséretes dalaival színesítette a szöveget, hogy minden néző számára közérthető és élményszerű legyen, erősítve a film üzenetét.
Egyéb hírek
Kulisszatitkok a kaszkadőr szakmából – Lezsák Levente az Alkotóműhelyek Hetén
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a „natural horsemanship” módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
