Mi történt Nórával, miután elhagyta a férjét? – kiderül
2025 február 10., hétfő 16:20.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
„Nóra vagyok, Ibsen azonos című darabjából” – kezdi a főszereplő monológját a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai című darabban.
Nórával nem sokkal azután találkozunk, hogy becsapta maga mögött a családi ház ajtaját. A főszereplőt Rigó Mária, Ábrahám Kíra, Tabajdi Anna és Kern Adrienn játssza, mintha Nórának megannyi személyisége lenne. Rigó Mária Nórájában még ott a lehetőség, munkát szeretne és megvalósítani önmagát: „Könnyen azonosultam a szereppel, hiszen az az életszakasz, amiben vagyok, pont az útkeresésről szól, másrészt nagyon sok instrukciót kaptam Zsótér tanár úrtól”.
Majd látjuk Nóra botladozásait, ahogy egyik férfi karjából a másikba menekül. Az okokat Tabajdi Anna fedi fel: „Azt mutatom meg, hogy ez a nő megrekedt egy 14 éves gyerek szintjén. Úgy próbál elérni dolgokat, hogy kislány lesz, ugrál, dalolászik, hízeleg. Viszont a mai világban ezekkel az eszközökkel nem tud érvényesülni. Egy dologra futja, férfiak megszerzésére, amit pont, hogy nem akart, hisz azt akarta megtudni, hogy mit ér ő valójában. Majd rádöbben, hogy két út van előtte: vagy gyári munkás lesz, egy huszadrangú senki vagy prostituált.” A darab a kapitalizmus kritikája is; rengeteg benne a propagandaszöveg és a gazdasági szakszó, ami Annának is igazi kihívást jelentett: „Nekem ez a szerep azért volt különösen nehéz, mert nem igazán vagyok otthon gazdasági témákban. Ebben a darabban a nő olyan, mint a tőke, egy áru, itt a férfiak tulajdonképpen nőkkel kereskednek.”
A darab a helyezkedő gyári személyzetistől a taktikus és könyörtelen Weygang konzulig számos férfitípust felsorakoztat, egy valami azonban közös bennük: a nőt mindannyian csak eszközként használják. Majd feltűnik a színen Nóra férje, Helmer, Nóra egykori barátnőjével, Lindénével az oldalán. Ibsen művéből úgy ismerjük a bankigazgató Helmert, mint aki mindenre kész annak érdekében, hogy hatalmát megtartsa. „Itt is ugyanaz a kicsinyes ember, de megismerjük a gyengeségeit is, hogy protekcióval jutott a pozíciójába és valójában semmihez sem ért, majd álarca teljesen lehull” – mondja az őt megformáló Veress György. Weygang áruba bocsátja Nórát, aki ismeretlen dominaként csábítja el exférjét. „Ennél a jelenetnél Helmer teljesen megszégyenül, kiderül, hogy milyen szexuális fantáziái vannak és hogy valójában mennyire magányos. A mai világban is szép számmal vannak Helmerek” – teszi hozzá György.
Nemcsak Helmer és Nóra megrekedt, hanem Lindéné is, akit Seres Alexandra alakít. „Egy olyan nőt játszom, aki igazából nem tud kötődni senkihez. Kisebbségi érzés van benne, úgy érzi, hogy senki nem fogadja el, de igazából ő sem fogadja el saját magát. Azt mutatja, hogy nagyon boldog, szereti Helmert és a fogadott gyerekeit, majd egy felfokozott helyzetben kitör belőle a gyűlölet, és mindent porrá zúz maga körül.” Szerinte Ibsen Nóráját sokszor úgy ábrázolják, mint egy áldozatot, aki elnyomásban élt a férje mellett, ahol mindig a férfi rossz és a nő a jó. „Ebből a darabból kiderül, hogy a nő is tud rossz lenni; férfiak és nők, mi mindannyian ugyanolyan jók és romlottak is vagyunk” – mondja.
A darab végén Nórát újra Helmer mellett találjuk fásultan, elhasználódva. Nincs fejlődéstörténet, ugyanoda került vissza, ahonnan elmenekült. Hogy ez előre elrendeltetett volt-e? Anna szerint Nórának számtalan lehetősége lett volna rá, hogy másképp döntsön, de mindig alávetette magát a férfiak akaratának. „Még ha egy nő nagyon szerelmes is, de a büszkesége, a lelke fontosabb kell, hogy legyen, minthogy megtartson egy férfit” – mondja. Mária szerint ma már nem annyira elkeserítő a nők helyzete, mint ebben a darabban. „Mindenkinek megvan a maga lehetősége, az ahhoz vezető utat kell megtalálni” – állapítja meg. Mindazonáltal Anna azt is hozzáteszi, hogy alapjában véve a feminizmus sem változtatott a hagyományos szokásrenden. „Ma is a nő neveli a gyereket, vezeti a háztartást, miközben keményen dolgozik. Ez a multifunkcionalitás azért elég ijesztő.”
Ami a próbafolyamatot illeti, abban mindannyian egyetértenek, hogy egy izgalmas és nehéz időszakon vannak túl. Most találkoztak először Zsótér Sándor szövegcentrikus formanyelvével. „Nagyon vezetett minket, miközben hagyta is, hogy kibontakozzunk. Megérteni a rendezőt, ez a kulcsa mindennek” – mondják. Habár a darabban tényleg a kimondottakon van a hangsúly, a gyári monotonitást jól megragadó mozdulatsorok, a szépen kivitelezett balett-technikák is szót érdemelnek. „Egyed Bea tanította be a koreográfiát. Nem azt várta tőlünk, hogy balerinák legyünk, mert arra egyébként alkalmatlanok lennénk, de nem is figuráztuk ki a balettet. Bea elhitette velünk, hogy úgy tökéletes, ahogy csináljuk”. Az előadásban a fiúk is megmutathatják sportos oldalukat: amíg – a Nóráért epedező munkásfiú szerepében – Lajcsik Domonkos a focista képességeit, addig Laczkó Bálint Weygangja a squashtudását villantja meg. Erre a koncepcióra a rendezőt valószínűleg az előadás helyszínéül szolgáló tornaterem adta lehetőségek ihlették, mindenesetre tökéletes megoldás volt arra, hogy huszonéves fiatalokra szabja a darabot.
Alkotók
Egyéb hírek
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézet és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet angol nyelvű kurzusainak segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
A próba a szerelmünk – interjú Ilja Bocsarnikovsszal, a harmadéves prózai színművész osztály vezetőjével és Szergej Szotnyikov vendégoktatóval
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
Az SZFE is részt vesz a XVI. DESZKA Fesztiválon
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Elkezdődött a 45. Magyar Filmszemle – ezeket az SZFE-s filmeket nézhetjük meg
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
