Hallgatónk szövegeivel kel új életre Mikszáth klasszikusa
október 18., péntek 10:43
A Békéscsabai Jókai Színházban megkezdődtek a Mikszáth klasszikusa, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény alapján készülő előadás próbái. A darab dramaturgja Czene-Polgár Donát, egyetemünk harmadéves hallgatója.
Czene-Polgár Donátot a darab rendezője, Tege Antal kérte fel a közös munkára, akivel a Szegedi Pinceszínház Képzelt beteg előadásán már dolgoztak együtt. A Jókai Színház most készülő előadásában átkerült az eredetileg az 1880-as években játszódó történet az 1990-es évek elejére, vagyis a rendszerváltás utánra – a rendező elképzelése nyomán.
„A regény cselekményszálait megtartottuk, de ebbe a korszakba helyeztük, s teljesen levettük a romantika köpenyét. Friss lendületet hozott a színházba Czene-Polgár Donát, a színművészeti egyetem harmadéves dramaturg hallgatója, aki remek adaptációt írt” – emelte ki Tege Antal a beol.hu-n.
Megkeresésünkre Donát elmondta a munkafolyamatról, hogy elolvasta a regényt és még két-három szövegkönyvet, megnézte az 1960-as játékfilmet, majd ezekből kiindulva született meg a szöveg váza, amire aztán megírta a saját verzióját.
„Ami nekem nagyon izgalmas volt ebben a folyamatban, az az, hogy mivel 2004-ben születtem, így semmi közöm nem volt a rendszerváltáshoz és a ’90-es évekhez. Nekem nagyon távoli az a világ abban az értelemben, hogy nem éltem és tapasztaltam meg azokat a dolgokat, amiről írnom kellett. Így nagy része a munkának nem csak az volt, hogy utánamentem a konkrét történelmi kontextusnak és dokumentumfilmeket néztem, könyveket olvastam erről a korszakról, hanem családtagjaimtól, ismerőseimtől próbáltam oral history jelleggel minél több történetet begyűjteni, hogy mik történtek velük a ’90-es években, ők hogyan élték meg azokat az eseményeket és jelenséget, amiket én próbáltam belefoglalni a szövegbe.”
Mint mondta, nagyon érdekes volt felfedeznie, hogy az a fajta ügyeskedés, amit Mikszáth ugyan bájosan, de erős társadalomkritikával mutatott be, az az elmúlt több mint száz év alatt sem tűnt el. Nagyon sok minden történt 1880 óta, de ez a történet ugyanúgy le tud játszódni 1990-ben is.
Donát kérdésünkre kifejtette azt is, miért rendkívül izgalmas számára az előadás próbafolyamata:
„15-én volt az első olvasópróbánk a Békéscsabai Jókai Színházban, ami nekem azért volt nagyon izgalmas, mivel ez az első nagy kőszínházi próbafolyamatom. A Szegedi Pinceszínház nyilván családiasabb hangulatú, a Jókai előadásában pedig több, mint 20 szereplő van. Az olvasópróbán egy óriási asztalnál, a gyönyörű díszteremben ültünk, ami nagyon visszhangzott, mikor a színészek a szövegeiket olvasták. Rettenetesen furcsa volt az egyetemi próbafolyamatokhoz vagy a Pinceszínházhoz képest. Most dolgozom először nagyszínpadi előadáson, szóval nagy kihívás egy olyan szöveget megírni, ami tömegre alkalmazható, úgy megírni, hogy abban minden szereplő megszólaljon és hogy vezesse a nézők figyelmét. Most már azt várom nagyon, hogy ezek a mondatok meg is szólaljanak, és ez a színésztömeg meg is mozduljon azzal a szöveggel együtt, amit én írtam hozzá. Nagyon-nagyon hálás vagyok a Jókai Színháznak azért, ahogyan Tege Antal és Seregi Zoltán igazgató úr felém fordultak, és nagyon befogadóan, engem felkarolva kezelnek. Ez nagyon-nagyon pozitív tapasztalás a számomra.”
Mikszáth Kálmán művének színpadi adaptációját november 22-én mutatják be a Békéscsbabai Jókai Színházban. A címszerepekben Czitor Attila és Kiss Viktória látható majd.
Egyéb hírek
Görög tragédia ma: az emberi szabadság kérdései
Az SZFE Doktori Iskolája nemzetközi konferenciát rendezett 2024. november 14-16. között. A neves kutatók az antik tragédia jelenkori elméleti, etikai-esztétikai lehetőségeit vizsgálták, összekapcsolva azt a színházi előadhatóságuk mai gyakorlatával. Képes konferenciabeszámolónk következik.
„Szeretem, amikor véletlenszerűen esik egy anyagra a választásom” – interjú Csáki Benedekkel
Csáki Benedek ötödéves színházrendező fizikai színházi koreográfus szakos hallgatónk nevéhez máris olyan népszerű előadások rendezése kötődik, mint a Chicago, a Cabaret vagy a Tempefői. Most nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy színre viszi Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperáját. A darab a negyedéves zenész színművész osztály vizsgaelőadása lesz, a közös munkáról is kérdeztük a fiatal alkotót interjúnkban.
Az SZFE TDK részletes programja
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
Rituális térbe helyezett Aiasz – beszélgetés Czene-Polgár Donáttal
Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencián mutatták be Szophoklész Aiasz című drámáját Czene-Polgár Donát harmadéves dramaturg szakos hallgató rendezésében. Mi vitte el a mozgásszínház felé, és miért fontos ma a női sorsok ábrázolása? – erről is kérdeztük a Lázár Balázs és Szabó Réka osztályában tanuló fiatal alkotót interjúnkban.
Kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész – interjú Kaj Ádámmal
Hogyan lehet az ókori görög drámákat ma is élővé tenni? – erről beszélgettünk Kaj Ádámmal, az SZFE Doktori Iskolájának másodéves hallgatójával, aki az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként állította színpadra a Leláncolt Prométheuszt.
„Ha a néző egy kicsit őszintébben megy haza, az már nagyon nagy dolog”
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
Elnyerte az Év Kiállítása díjat az OSZMI
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
