A Békéscsabai Jókai Színházban megkezdődtek a Mikszáth klasszikusa, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény alapján készülő előadás próbái. A darab dramaturgja Czene-Polgár Donát, egyetemünk harmadéves hallgatója.
Czene-Polgár Donátot a darab rendezője, Tege Antal kérte fel a közös munkára, akivel a Szegedi Pinceszínház Képzelt beteg előadásán már dolgoztak együtt. A Jókai Színház most készülő előadásában átkerült az eredetileg az 1880-as években játszódó történet az 1990-es évek elejére, vagyis a rendszerváltás utánra – a rendező elképzelése nyomán.
„A regény cselekményszálait megtartottuk, de ebbe a korszakba helyeztük, s teljesen levettük a romantika köpenyét. Friss lendületet hozott a színházba Czene-Polgár Donát, a színművészeti egyetem harmadéves dramaturg hallgatója, aki remek adaptációt írt” – emelte ki Tege Antal a beol.hu-n.
Megkeresésünkre Donát elmondta a munkafolyamatról, hogy elolvasta a regényt és még két-három szövegkönyvet, megnézte az 1960-as játékfilmet, majd ezekből kiindulva született meg a szöveg váza, amire aztán megírta a saját verzióját.
„Ami nekem nagyon izgalmas volt ebben a folyamatban, az az, hogy mivel 2004-ben születtem, így semmi közöm nem volt a rendszerváltáshoz és a ’90-es évekhez. Nekem nagyon távoli az a világ abban az értelemben, hogy nem éltem és tapasztaltam meg azokat a dolgokat, amiről írnom kellett. Így nagy része a munkának nem csak az volt, hogy utánamentem a konkrét történelmi kontextusnak és dokumentumfilmeket néztem, könyveket olvastam erről a korszakról, hanem családtagjaimtól, ismerőseimtől próbáltam oral history jelleggel minél több történetet begyűjteni, hogy mik történtek velük a ’90-es években, ők hogyan élték meg azokat az eseményeket és jelenséget, amiket én próbáltam belefoglalni a szövegbe.”
Mint mondta, nagyon érdekes volt felfedeznie, hogy az a fajta ügyeskedés, amit Mikszáth ugyan bájosan, de erős társadalomkritikával mutatott be, az az elmúlt több mint száz év alatt sem tűnt el. Nagyon sok minden történt 1880 óta, de ez a történet ugyanúgy le tud játszódni 1990-ben is.
Donát kérdésünkre kifejtette azt is, miért rendkívül izgalmas számára az előadás próbafolyamata:
„15-én volt az első olvasópróbánk a Békéscsabai Jókai Színházban, ami nekem azért volt nagyon izgalmas, mivel ez az első nagy kőszínházi próbafolyamatom. A Szegedi Pinceszínház nyilván családiasabb hangulatú, a Jókai előadásában pedig több, mint 20 szereplő van. Az olvasópróbán egy óriási asztalnál, a gyönyörű díszteremben ültünk, ami nagyon visszhangzott, mikor a színészek a szövegeiket olvasták. Rettenetesen furcsa volt az egyetemi próbafolyamatokhoz vagy a Pinceszínházhoz képest. Most dolgozom először nagyszínpadi előadáson, szóval nagy kihívás egy olyan szöveget megírni, ami tömegre alkalmazható, úgy megírni, hogy abban minden szereplő megszólaljon és hogy vezesse a nézők figyelmét. Most már azt várom nagyon, hogy ezek a mondatok meg is szólaljanak, és ez a színésztömeg meg is mozduljon azzal a szöveggel együtt, amit én írtam hozzá. Nagyon-nagyon hálás vagyok a Jókai Színháznak azért, ahogyan Tege Antal és Seregi Zoltán igazgató úr felém fordultak, és nagyon befogadóan, engem felkarolva kezelnek. Ez nagyon-nagyon pozitív tapasztalás a számomra.”
Mikszáth Kálmán művének színpadi adaptációját november 22-én mutatják be a Békéscsbabai Jókai Színházban. A címszerepekben Czitor Attila és Kiss Viktória látható majd.
Idén Lázár Balázs színész-költő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, valamint a negyedéves dramaturg hallgatók társosztályvezetője, vehette át az Országút folyóirat különdíját a balatonfüredi 33. Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen. Lázár Balázs két versével – Óda a mesterséges intelligenciához és Íme, hát a vers – érdemelte ki az elismerést.
Az Alkotóműhelyek Hete keretében, a Karrieriroda szervezésében tartott telt házas interaktív workshopon nyerhettek betekintést a hallgatók a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány Tehetséggondozó Programjába. Az impozáns Led-stúdióban megrendezett eseményen az alapítvány ügyvezető igazgatója Apró Georgina, és az M5 csatorna vezető szerkesztője, Merkl László ismertette a program részleteit.
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.