A Békéscsabai Jókai Színházban megkezdődtek a Mikszáth klasszikusa, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény alapján készülő előadás próbái. A darab dramaturgja Czene-Polgár Donát, egyetemünk harmadéves hallgatója.
Czene-Polgár Donátot a darab rendezője, Tege Antal kérte fel a közös munkára, akivel a Szegedi Pinceszínház Képzelt beteg előadásán már dolgoztak együtt. A Jókai Színház most készülő előadásában átkerült az eredetileg az 1880-as években játszódó történet az 1990-es évek elejére, vagyis a rendszerváltás utánra – a rendező elképzelése nyomán.
„A regény cselekményszálait megtartottuk, de ebbe a korszakba helyeztük, s teljesen levettük a romantika köpenyét. Friss lendületet hozott a színházba Czene-Polgár Donát, a színművészeti egyetem harmadéves dramaturg hallgatója, aki remek adaptációt írt” – emelte ki Tege Antal a beol.hu-n.
Megkeresésünkre Donát elmondta a munkafolyamatról, hogy elolvasta a regényt és még két-három szövegkönyvet, megnézte az 1960-as játékfilmet, majd ezekből kiindulva született meg a szöveg váza, amire aztán megírta a saját verzióját.
„Ami nekem nagyon izgalmas volt ebben a folyamatban, az az, hogy mivel 2004-ben születtem, így semmi közöm nem volt a rendszerváltáshoz és a ’90-es évekhez. Nekem nagyon távoli az a világ abban az értelemben, hogy nem éltem és tapasztaltam meg azokat a dolgokat, amiről írnom kellett. Így nagy része a munkának nem csak az volt, hogy utánamentem a konkrét történelmi kontextusnak és dokumentumfilmeket néztem, könyveket olvastam erről a korszakról, hanem családtagjaimtól, ismerőseimtől próbáltam oral history jelleggel minél több történetet begyűjteni, hogy mik történtek velük a ’90-es években, ők hogyan élték meg azokat az eseményeket és jelenséget, amiket én próbáltam belefoglalni a szövegbe.”
Mint mondta, nagyon érdekes volt felfedeznie, hogy az a fajta ügyeskedés, amit Mikszáth ugyan bájosan, de erős társadalomkritikával mutatott be, az az elmúlt több mint száz év alatt sem tűnt el. Nagyon sok minden történt 1880 óta, de ez a történet ugyanúgy le tud játszódni 1990-ben is.
Donát kérdésünkre kifejtette azt is, miért rendkívül izgalmas számára az előadás próbafolyamata:
„15-én volt az első olvasópróbánk a Békéscsabai Jókai Színházban, ami nekem azért volt nagyon izgalmas, mivel ez az első nagy kőszínházi próbafolyamatom. A Szegedi Pinceszínház nyilván családiasabb hangulatú, a Jókai előadásában pedig több, mint 20 szereplő van. Az olvasópróbán egy óriási asztalnál, a gyönyörű díszteremben ültünk, ami nagyon visszhangzott, mikor a színészek a szövegeiket olvasták. Rettenetesen furcsa volt az egyetemi próbafolyamatokhoz vagy a Pinceszínházhoz képest. Most dolgozom először nagyszínpadi előadáson, szóval nagy kihívás egy olyan szöveget megírni, ami tömegre alkalmazható, úgy megírni, hogy abban minden szereplő megszólaljon és hogy vezesse a nézők figyelmét. Most már azt várom nagyon, hogy ezek a mondatok meg is szólaljanak, és ez a színésztömeg meg is mozduljon azzal a szöveggel együtt, amit én írtam hozzá. Nagyon-nagyon hálás vagyok a Jókai Színháznak azért, ahogyan Tege Antal és Seregi Zoltán igazgató úr felém fordultak, és nagyon befogadóan, engem felkarolva kezelnek. Ez nagyon-nagyon pozitív tapasztalás a számomra.”
Mikszáth Kálmán művének színpadi adaptációját november 22-én mutatják be a Békéscsbabai Jókai Színházban. A címszerepekben Czitor Attila és Kiss Viktória látható majd.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.

