„Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk” – mondja Szarvas József, a negyedéves prózai színészosztály vezetője, aki Dosztojevszkij egyik örök érvényű darabját, a Karamazov testvéreket vitte színpadra az osztállyal. Az egyik összpróbán mi is ott voltunk.
Abszurd után mélylélektan. Míg a Rátóti Zoltán rendezte Különórában egy mester és tanítvány végzetes találkozásának lehettünk tanúi, addig a Karamazov testvérek középpontjában egy apagyilkosság áll. Előbbin az abszurd párbeszédeknek köszönhetően még akkor is nevetünk, mikor az őrült tanár egy konyhakéssel végez a diákjával, addig a Karamazov tesvérek története jóval húsba vágóbb. Annak a rendezői koncepciónak köszönhetően, hogy a szereplők a nézők között ülnek le és mindenki végig jelen van, még ha nincs is jelenete, úgy érezhetjük, mintha mi is esküdtként ülnénk abban a bírósági tárgyalóteremben, ahol a zülött és erőszakos Fjodor Pavlovics Karamazov gyilkossági ügyét tárgyalják.
„Mi a bűn, hol húzódnak az erkölcsi határok, létezik-e Isten, mi értelme van egyátalán az életnek – többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ” – mondja a rendező, Szarvas József. Majd hozzáteszi, hogy az előadás formavilága is azt szolgálja, hogy megmutassa, mindenki vétkezik, de fontos, hogy nyíltan, kendőzetlenül beszéljünk a problémákról. „Az alapkérdés az, hogy melyik fiú ölte meg az apát, majd rájövünk, hogy valójában mindegyik: gondolatban, szóban, cselekedetben vagy mulasztásban.
Az osztályfőnöknek egyébként nem véletlenül esett a választása erre a darabra. Főiskolásként maga is játszotta a legidősebb Karamazov fiú, Dimitrij szerepét, ami életre szóló élményt jelentett neki: „Nem értelmiségi közegből jövök. Tanyán nőttem fel, a nélkülözést és az erőszakot közvetlen közelről ismerem. A könyvek finoman szólva távol álltak tőlem. Amikor kiderült, hogy a következő félévben Dosztojevszkijt fogjuk játszani, kivettem a könyvtárból a Karamazov testvéreket. Először elborzadtam, hogy milyen vastag. Aztán ahogy olvastam, jött a felismerés, hogy ez rólam, a családunkról szól. Szinte egy szuszra kiolvastam, majd nyúltam is a következőért. Azon a nyáron mindent elolvastam Dosztojevszkijtől.”
A legidősebb fiú, a féktelen ösztönember, Dimitrij szerepében most Ficsór Milánt láthatjuk, aki teljesen ellentéte az általa megformált karakternek. „Kétszer-háromszor is meggondolom, amit mondok. Mindent előre eltervezek és mindig van több opcióm arra az esetre, ha valami nem az elvártak szerint alakul. Dimitrij ezzel szemben fejjel megy a falnak. Mikor őt játszom, mondhatni rettegek, aztán mikor elkapom a fonalat, az nagyon jó érzés” – mondja nevetve. Majd hozzáteszi, hogy ez a darab számára arról is szól, hogy mennyire különbözően állunk a problémákhoz, dolgozunk fel egy traumát. Van, aki minden oldalról megvizsgál egy adott kérdést, végül mégsem megy semmire. „Ebben a történetben a testvérek közül Dimitrij az egyetlen, aki megéli a dolgokat, még akkor is, ha fogalma sincs a következményekről. Ő elkárhozni van itt még azokért a bűnökért is, amiket nem követett el” – mondja.
A folyton kétkedő és gondolkodó Ivan Karamazovot Csikós Máté játssza, aki könnyen azonosult a szereppel: „Én is folyamatosan morális köröket futtatok saját magammal és a környezetemmel kapcsolatban. Ivan dühéhez és kérdéseihez is könnyű volt kapcsolódnom; ez részben bennem is megvan. Emellett az apa-fiú kapcsolat boncolgatása is aktuális most az életemben.” Majd hozzáteszi, hogy örült az osztályfőnök darabválasztásának, mert ez a történet gondolkodásra késztet mindenkit.
Az előadás abból a szempontból is különleges, hogy Szarvas József életében először rendezett, bár ő jelentőségét nem ebben látja: „Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk. Azt tanítom ezeknek a fiataloknak, hogy a színpad arra ad lehetőséget, hogy megmutassák, kik ők. Nem szabad elbújni a szerepek mögé, épp ellenkezőleg: bele kell állni és ki kell nyitni a lelküket. A mi szakmánkban nagyon fontos a bátorság és a szabadság. Arra törekedtem, hogy olyan légkört teremtsek, ahol ér vitázni, szabadon gondolkodni és ők ezt megérezték. Számos olyan pillanatnak tanúja lehettem, mikor megszületett bennük valami, és ez hihetetlenül jó érzés.”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.
A Karrieriroda ajánlásával a Soproni Petőfi Színház és a Csokonai Nemzeti Színház meghallgatást hirdet.
Az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi programsorozatának részeként, első alkalommal rendezi meg november 13–15. között a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korábban hasonlóképpen az intézmény szervezésében megvalósult Összhang Gálaest után az egyetem hagyományteremtő szándékkal indítja a filmfesztivált is, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal filmkészítőket, valamint inspiráló, nemzetközi közeget teremtsen a párbeszéd, illetve a közös tanulás és gondolkodás érdekében.
Luxusautók, technikai bravúrok és grandiózus költségvetés – gondolhatnánk, hogy ez a siker kulcsa a világ egyik legjelentősebb autós és motoros témájú filmes seregszemléjén, a Nemzetközi Motor Filmdíjon (International Motor Film Awards). Erre cáfolt rá Varga Sébastien Poros utakon című alkotása, amely nemrég a világ legjobb autós diákfilmje lett Londonban. Frissen végzett second unit rendező hallgatónkat díjátadós élményeiről kérdeztük.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózaiszínművész-hallgatói a Zentai Magyar Kamaraszínházban mutatták be elsőéves vizsgaelőadásukat. Az itthon is nagy sikerrel játszott, Repülni hív a magas ég című produkciót október 26-án, vasárnap láthatta a közönség.

