„Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk” – mondja Szarvas József, a negyedéves prózai színészosztály vezetője, aki Dosztojevszkij egyik örök érvényű darabját, a Karamazov testvéreket vitte színpadra az osztállyal. Az egyik összpróbán mi is ott voltunk.
Abszurd után mélylélektan. Míg a Rátóti Zoltán rendezte Különórában egy mester és tanítvány végzetes találkozásának lehettünk tanúi, addig a Karamazov testvérek középpontjában egy apagyilkosság áll. Előbbin az abszurd párbeszédeknek köszönhetően még akkor is nevetünk, mikor az őrült tanár egy konyhakéssel végez a diákjával, addig a Karamazov tesvérek története jóval húsba vágóbb. Annak a rendezői koncepciónak köszönhetően, hogy a szereplők a nézők között ülnek le és mindenki végig jelen van, még ha nincs is jelenete, úgy érezhetjük, mintha mi is esküdtként ülnénk abban a bírósági tárgyalóteremben, ahol a zülött és erőszakos Fjodor Pavlovics Karamazov gyilkossági ügyét tárgyalják.
„Mi a bűn, hol húzódnak az erkölcsi határok, létezik-e Isten, mi értelme van egyátalán az életnek – többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ” – mondja a rendező, Szarvas József. Majd hozzáteszi, hogy az előadás formavilága is azt szolgálja, hogy megmutassa, mindenki vétkezik, de fontos, hogy nyíltan, kendőzetlenül beszéljünk a problémákról. „Az alapkérdés az, hogy melyik fiú ölte meg az apát, majd rájövünk, hogy valójában mindegyik: gondolatban, szóban, cselekedetben vagy mulasztásban.
Az osztályfőnöknek egyébként nem véletlenül esett a választása erre a darabra. Főiskolásként maga is játszotta a legidősebb Karamazov fiú, Dimitrij szerepét, ami életre szóló élményt jelentett neki: „Nem értelmiségi közegből jövök. Tanyán nőttem fel, a nélkülözést és az erőszakot közvetlen közelről ismerem. A könyvek finoman szólva távol álltak tőlem. Amikor kiderült, hogy a következő félévben Dosztojevszkijt fogjuk játszani, kivettem a könyvtárból a Karamazov testvéreket. Először elborzadtam, hogy milyen vastag. Aztán ahogy olvastam, jött a felismerés, hogy ez rólam, a családunkról szól. Szinte egy szuszra kiolvastam, majd nyúltam is a következőért. Azon a nyáron mindent elolvastam Dosztojevszkijtől.”
A legidősebb fiú, a féktelen ösztönember, Dimitrij szerepében most Ficsór Milánt láthatjuk, aki teljesen ellentéte az általa megformált karakternek. „Kétszer-háromszor is meggondolom, amit mondok. Mindent előre eltervezek és mindig van több opcióm arra az esetre, ha valami nem az elvártak szerint alakul. Dimitrij ezzel szemben fejjel megy a falnak. Mikor őt játszom, mondhatni rettegek, aztán mikor elkapom a fonalat, az nagyon jó érzés” – mondja nevetve. Majd hozzáteszi, hogy ez a darab számára arról is szól, hogy mennyire különbözően állunk a problémákhoz, dolgozunk fel egy traumát. Van, aki minden oldalról megvizsgál egy adott kérdést, végül mégsem megy semmire. „Ebben a történetben a testvérek közül Dimitrij az egyetlen, aki megéli a dolgokat, még akkor is, ha fogalma sincs a következményekről. Ő elkárhozni van itt még azokért a bűnökért is, amiket nem követett el” – mondja.
A folyton kétkedő és gondolkodó Ivan Karamazovot Csikós Máté játssza, aki könnyen azonosult a szereppel: „Én is folyamatosan morális köröket futtatok saját magammal és a környezetemmel kapcsolatban. Ivan dühéhez és kérdéseihez is könnyű volt kapcsolódnom; ez részben bennem is megvan. Emellett az apa-fiú kapcsolat boncolgatása is aktuális most az életemben.” Majd hozzáteszi, hogy örült az osztályfőnök darabválasztásának, mert ez a történet gondolkodásra késztet mindenkit.
Az előadás abból a szempontból is különleges, hogy Szarvas József életében először rendezett, bár ő jelentőségét nem ebben látja: „Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk. Azt tanítom ezeknek a fiataloknak, hogy a színpad arra ad lehetőséget, hogy megmutassák, kik ők. Nem szabad elbújni a szerepek mögé, épp ellenkezőleg: bele kell állni és ki kell nyitni a lelküket. A mi szakmánkban nagyon fontos a bátorság és a szabadság. Arra törekedtem, hogy olyan légkört teremtsek, ahol ér vitázni, szabadon gondolkodni és ők ezt megérezték. Számos olyan pillanatnak tanúja lehettem, mikor megszületett bennük valami, és ez hihetetlenül jó érzés.”
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Művészet és művészetközvetítés képzési területen a 21 hazai rangsorolt felsőoktatási intézmény közül országos szinten a 2. helyen áll az UNIside 2026 legfrissebb egyetemi rangsora szerint. A kiadvány kiemeli, hogy az SZFE különösen erős a hallgatói kiválóság és az oktatói minőség terén, miközben színművész képzése országosan a legnépszerűbb.
Dr. Tari János, operatőr-filmrendező, az SZFE egykori hallgatója, ma elismert oktatója egy ambiciózus dokumentumfilm-projektről mesélt nekünk. A készülő alkotás a Szűz Mária-kultusz európai kultúrtörténetét dolgozza fel. Melyek voltak a film mögött álló személyes motivációk, milyen szerencsés véletlenek adódtak a forgatás során és hogyan lehet hitelesen megjeleníteni ezt a hagyományt? – Többek között ezekről is kérdeztük az alkotót.
A Magyar Kultúra Napján Szabó Rékával, az SZFE oktatójával és a Nemzeti Színház dramaturgjával arról beszélgettünk, hogyan él tovább a Himnusz személyes emlékezetünkben, miként lehet a kollektív történelmi tapasztalatokat ma is érvényesen megszólaltatni, és hol húzódik a határ tisztelet és újraértelmezés között a kortárs színház és irodalom világában.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.

