Mitem impressziók - SZFE-s dramaturg hallgatók írásai
Gogol A köpönyeg című jól ismert elbeszélését dolgozta fel és vitte színre a Tbilisziből érkező Gribojedov Orosz Állami Dráma Színház, Avtandil Varszimasvili rendezésében. Szabó Csenge másodéves hallgató írása.
Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk elő” – szól a Dosztojevszkijtől származó idézet. De mit is rejt valójában ez a köpönyeg? A realizmuson jóval túlmutató mágiát és misztikumot, groteszk komikumot és némi abszurdot. A Tbilisziben működő Gribojedov Orosz Állami Dráma Színház társulatának előadása Avtandil Varszimasvili rendezésében épp a felsoroltakat szem előtt tartva jött létre. Az a kiszolgáltatott kisemberi léttapasztalat foglalkoztatta őket, amely ma is releváns kérdéseket, problémákat vethet fel.
A prózai művek adaptációjának azon útját választották az alkotók, amely nem tagadja meg elbeszélés-mivoltát, sőt lépten-nyomon, spontán helyzetekben reflektál erre. A narráció szerepe elosztva hárul az Akakij Akakijevics Basmacskin (az egyetlen belülről résztvevő, alakító személy) figuráját körülvevő szereplőkre, ők testesítik meg a szóba kerülő élő alakokat, sokszor az élettelen tárgyakat is. Megjelenik az író figuráját idéző idősödő öregúr, aki könyvvel a kezében kezdi el a meseszövést. Ezzel a megoldással lehetőség adódik arra, hogy az elbeszélés szatirikus hangnemét megtartsák. Végtére is, a nyomtatott szöveg mögött már-már egy igazi színész rejtőzik, gesztusokkal és mimikával. Maga a műalkotás is témájává, eseményévé teszi az írásaktust, s ezzel „hőssé” avatja annak hordozóját. A temérdek narráció – kérdéses, mennyire bírja el az eredeti szöveget híven tükröző megoldást a színpad közege – ellensúlyozására a színészi jelenlét szolgál, amely életenergiával, temperamentumos lendülettel működteti az egymást követő epizodikus jeleneteket.
A folytonos szóáradatban elvesznek a főszereplő, Basmacskin félhalk, kusza, dadogva-hebegve kinyögött mondattöredékei. Ez a szerencsétlen, jelentéktelen hivatalnok gépiesen végzett mindennapi munkája közepette mégsem puszta szánalmat vált ki a nézőből. A szavak és betűk szeretete okán érzett elhívatás-jellegű helytállása, és az, ahogyan ezáltal képes apró boldogságfoszlányt lelni életében, bájt kölcsönöz személyének. Rokonszenvessége még jobban kidomborodik a pétervári rideg széltől átjárt cinikus, számító közeg fogságában, ahol a tekintélyesnek titulált személy státusza, befolyása, jelentősége is illuzórikus, de ugyanúgy báb marad a rendszer marionett-sűrűjében.
A díszlet, a helyszínek megidézése játékos elevenséggel reflektál a realitástól elrugaszkodott történetszövésre. Középen, a magasban fekete angyalszárny figyeli az eseményeket – bizarr szakralitás.
Az előadás szinte pontosan követi az elbeszélés cselekményének vonalát. Az alkotók legszembetűnőbb módon két aspektusát formálják át, amelyek így sajátos nyomatékot kapnak az értelmezésben. A köpönyeg animisztikus jellege nem merül ki abban, hogy a magányos „hősünk” számára élete fénypontját jelenti a rengeteg nehézség és nélkülözés árán megszerzett, új ruhadarab. A védelmet nyújtó melegség érzetével párosuló köpönyeg egy álomképet idéző nő hamvas, üde, a külvilággal ellentétben álló makulátlan alakjában teljesedik ki. Megszépíti a torz mindennapok monotonitását, értéktelenségét és hiábavalóságát.
A másik hangsúlyos pont: Akakij Akakijevics Basmacskin élete lángjának ellobbanásával az előadás is véget ér. „Lelke” nem él tovább. Nincs túlvilági kísértet vagy angyal vagy legyen bárki, aki igazságot szolgáltatva bosszút állna a védtelenen elkövetett bűntettért. A váratlan, fantasztikus lezárás elmarad, keserűen csengenek, dadogás, habogás nélkül a szereplő utolsó mondatai: „Miért bántanak engem? Hiszen én a felebarátjuk vagyok.” Az életünkön elhatalmasodó részvétlenség és közöny uralma ellen nemhogy halandó, de nem evilági lény se sokat tehet.
Czene-Polgár Donát másodéves dramaturg hallgató Disznók vagy gyöngyök című írását itt olvashatják el.
Molnár Kata másodéves dramaturg hallgató Harc a ringben (Tartuffe, avagy a képmutató) című írását itt olvashatják el.
Egyéb hírek
Magyar siker az Egyesült Államokban: Somossy Barbara diplomafilmje a legrangosabb nyugati parti fesztiválok egyikén
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.
Három nap zsongás a Hungexpón: az SZFE idén is bemutatkozott az Educatio Kiállításon
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
SZFE-s hallgatók az X-Faktor kamerapróbáin
Idén rendkívüli szakmai lehetőség nyílt az SZFE hallgatóinak a Karrieriroda szervezésében: részt vehettek az X-Faktor válogatóinak és élő adásainak technikai előkészítésében.
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
