A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
A Magyar Mozgókép Díjakat idén 22 kategóriában adták át június 21-én, a négynapos fesztivál záróeseményén. A Balatonfüred Kongresszusi Központban tartott gálaestet Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte: az elmúlt négy nap valódi fesztiválhangulatban telt; örömteli volt látni, ahogy több generációt is összekapcsol a film iránti szeretet.

A Magyar Mozgókép Díjakat ötfős zsűri ítélte oda, amelynek elnöke Für Anikó volt, tagjai pedig az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének vezetője, Pacskovszky József rendező, Romwalter Judit producer, Horváth Csaba, a Nemzeti Filmintézet marketing- és kommunikációs igazgatója, valamint Tóth István Zoltán, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tartalomért felelős igazgatója. Für Anikó a gálán kiemelte: maga is megtapasztalta, mennyire elhivatottan és professzionálisan végzik a munkájukat a mai fiatal filmes szakemberek. Olyan rengeteg tehetség van a területen, hogy azt érdemes meglátnia az egész világnak – mondta. A színművészt végzős hallgatónk, Szijj András Árral szemben című kisjátékfilmjének főszerepében láthatta a fesztivál közönsége.

A zsűri tagjai: Horváth Csaba, Romwalter Judit, Tóth István Zoltán, Für Anikó és Pacskovszky József
SZFE-s díjazottjaink
A legjobb kisjátékfilm díját végzős filmrendezőművész-hallgatónk, Nógrádi Maya vehette át Kecskeének című alkotásáért. A történet főszereplője egy meghasonlott művész, Guidó, akiben egy váratlan találkozás azt a reményt kelti, hogy újra értelmet adhat kiüresedett és dekadens életének.

A legjobb forgatókönyvíró díját Nagy Anikó Mária és Lukácsy György, az SZFE oktatói kapták az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című film forgatókönyvéért. Az alkotást rendhagyó szerkesztése, munkamódszere teszi egyedülállóvá, mivel sokrétűen keveri a dokumentum- és a játékfilm elemeit, és mindkettőt a másik értelmezésére használja.

Az SZFE Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének osztályvezető oktatója, Rátóti Zoltán rendezte Ők tudják, mi a szerelem kiérdemelte a legjobb tévéfilm díját, főszereplője, Blaskó Péter pedig a legjobb férfi főszereplő elismerését vihette haza a filmben nyújtott alakításáért.
A Magyar Filmakadémia legjobb elsőfilmes rendezőnek járó különdíját pedig egyetemünk elsős (DLA) doktorandusz hallgatója, Cibulya Nikol vehette át a Holnap meghalok című alkotásért.
A Magyar Mozgókép Díjak további díjazottjai
Játékfilm kategóriában a Hogyan tudnék élni nélküled? című alkotást, a tévésorozatoknál pedig a S.E.R.E.G.-et díjazták. A legjobb rövid dokumentumfilm a Változó vadon – Az én északom című alkotás, a legjobb egész estés dokumentumfilm pedig a KIX lett. A legjobb animációért járó díjat megosztva kapta a Cipők és paták, valamint a Kutyafül.
A női főszereplők közül Molnár Piroskát (Csendes éj), a női mellékszereplők közül Tankó Erikát (Egy százalék indián), a férfi mellékszereplők közül Horváth Lajos Ottót (Most vagy soha!) díjazták.
A közönségdíjat a Királytalálkozó című film, míg a diákzsűri díját a Véletlenül írtam egy könyvet című produkció kapta.
A legjobb producernek Kirády Attilát (Hogyan tudnék élni nélküled?), a legjobb rendezőnek Lakos Nórát (Véletlenül írtam egy könyvet), a legjobb operatőrnek Dévényi Zoltánt (Lepattanó, Ványa bácsi – Buborékkeringő) választották.
A 2023-ban alapított Huszárik Zoltán-díjat, melyet minden évben olyan filmes alkotó kapja, aki az adott évben kimagasló teljesítményével jelentős hatást gyakorol a hazai mozgóképkultúrára, idén Bertha Lívia rendező vihette haza.
A legjobb maszkért járó díjjal Kriskó Ancsa és Tóth Mónika (Most vagy soha!), a legjobb jelmezért járó díjjal pedig Hakkel Borbála (Az utolsó lélek az ördögé) munkáját díjazták, a legjobb hangmérnök Tőzsér Attila (Hogyan tudnék élni nélküled?), a legjobb zeneszerző Hrutka Róbert (Futni mentem), a legjobb vágó Kovács Zoltán (Ma este gyilkolunk, Hogyan tudnék élni nélküled?), a legjobb díszlettervező Pető Beatrix (Most vagy soha!) lett.
Fotók: Rockstar Photographers
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.

