A magyar operatőr iskola történetének kötetével egy új dimenzió nyílik a magyar filmkészítés világában. Ez a könyv nem csupán egy összefoglaló, hanem egy kiemelkedő művészeti és oktatási hagyomány bemutatása. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a magyar operatőrök munkájába, az általuk alkotott filmekben rejlő szépségbe és technikai kifinomultságba. Koltai Lajos videóüzenetben beszélt a megjelent könyvről. Novák Emillel beszélgettünk.
Régi terv valósult meg, vagy új ötlet alapján kezdte meg a munkát?
Régi terv volt abban az értelemben, hogy évek óta gyűltek nálam az anyagok és az információk, melyeknek fő motivációja Bojkovszky Béla hagyatéka volt, amit a lányától kaptam meg. Tettem egy ígéretet neki, hogy az apja szellemi hagyatékát egyszer kötetbe rendezem. Ezen túl egy díjat is alapítottunk a nevére világosítók, fővilágosítók részére, amit minden évben a Kovács László-Zsigmond Vilmos fesztiválon adunk át. A Bojkovszky-hagyaték szerencsére nagyon gazdag anyag, különösen Zsigmond Vilmossal folytatott levelezése.
Növendéke volt Bojkovszky Bélának, hogyan emlékszik rá?
Valóban, mi voltunk az utolsó osztály, akit világosítóként tanított. Azt hiszem mindannyian, de én egészen biztosan lelkes híve voltam Béla bácsinak. Emlékeim szerint Bojkovszky Béla tervezte szakmai tudásának összegzését könyv formájában kiadni, amit maga Zsigmond Vilmos is támogatott, de ez valahogy elmaradt. Ezt a hiányt némiképp pótolva a hagyaték érdekesebb részeit és Zsigmond Vilmossal folytatott levelezését természetesen beletettem a nemrég megjelent könyvbe.
Mi a könyv elsődleges célja? Kifejezetten szakmai könyvnek számít, vagy laikusok is megtalálják benne az örömöt?
Elsősorban szakembereknek szól, de bárkinek szólhat, akit érdekel a filmtörténet olyan megközelítése, amely elfelejtett, elhallgatott történeteken alapul. Ezek az emberek mind fontos részét képezték a magyar mozgókép kialakulásának. Fontos kiemelni, hogy nemcsak művészekről van szó, hanem technikusokról és laboránsokról is. Olyan összefoglalásról van szó, ami reményeim szerint tananyagként fog funkcionálni.
Milyen esszencia fogalmazható meg a kötet megismerésével, amit a hallgató, vagy aki kézbe veszi megkap?
A lényeg mindenképpen az, hogy a 20. században megjelenik egy technika, ez a technika rohamosan fejlődik, s alakít ki egy új művészeti ágat. Ugyanez érvényes a 21. századra is, mintegy periódusként ismétlődnek ezek a korszakok, s hozzák magukkal a kor technikai vívmányait is, ugyanakkor a lényeg nem változik. Minden technikai újításnak megvannak a mag újító emberei, technikusai, akik szépen idővel elfelejtődnek. Ezt a kötet azért is tartom fontosnak, mert megőrzi azokat a neveket, akik enélkül óhatatlanul a feledés homályába vesznének. A mozgókép mindig is egy nagy egész ipar volt és lesz is, ugyanakkor sok apró katonája van, akikre megéri emlékezni. A tisztelet, amivel fordulhatunk ezek felé a majdnem elfelejtett emberek felé, szinte kötelező. Fontos részét képezik a kötetnek azok az összeszedett nyilatkozatok, amik pont azért hitelesek, mert nem visszaemlékezéseken alapulnak, hanem pontos kordokumentumok. Ezek az információk természetesen szétszórva az internet világában mindenki számára kis kutatás után fellelhetőek, de én azt feltételeztem – elsősorban a hallgatókra gondolva -, hogy ha ezeket kötetbe rendezzük, megkönnyítjük a hallgatók dolgát. Bízom benne, hogy mindenki, aki kezébe veszi a könyvet, megtalálja a maga inspiráló történetét.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.
Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező MA szakos hallgatói október 10-én a Felvidék egyik különleges térségébe, a Medvesaljára látogattak el első közös projektfilmjük terepszemléje keretében.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.

