Oravecz Adrienn elsőéves látványtervező hallgatónk rendhagyó felkérésnek tett eleget: jelmezt tervezett a 33. Kék Madár Fesztivál számára, amely beteg gyermekek gyógykezelésére gyűjt adományokat. A felkérés körülményeiről és a fesztivál tapasztalatairól beszélgettünk vele.
Hogyan talált meg ez a lehetőség?
Az egyetem karrierirodájának vezetője, Wild Mónika keresett meg azzal a kérdéssel, lenne-e kedvem jelmezt tervezni egy rendezvényre. Őszintén meglepett a felkérés, hiszen alapvetően díszlettervezéssel foglalkozom, ugyanakkor mindig örömmel vállalok kihívást jelentő jelmeztervezési feladatokat is.

Mit érdemes tudni a Kék Madár Fesztiválról?
A fesztivált Kalocsán rendezik meg minden évben, és a tizenhatezres lakosságú kisváros zenei életének kiemelkedő eseménye ez a háromnapos programsorozat. A sokszínű programkínálat kiállításokat, hangversenyeket, kézműves vásárt és mesekoncertet is tartalmaz, elsősorban a legfiatalabb korosztály számára. Maga a Kék Madár Alapítvány a súlyosan és tartósan beteg gyermekek gyógykezelését, illetve rehabilitációját támogatja, ennek érdekében idén először hirdetett kreatív pályázatot a gyermekek számára, akik rajzaikkal jelentkezhettek. A zsűri által kiválasztott legszebb alkotásokból kitűzők készültek, amelyek megvásárlásával bárki hozzájárulhatott a gyógykezelésükhöz.
Milyen jelmezt kellett tervezni?
A feladatom az volt, hogy egy olyan jelmezt tervezzek, amely egyszerre alkalmas elegáns eseményeken való megjelenésre és kötetlenebb, hétköznapibb programokra is. Ennek megfelelően kétféle verzió készült: egy könnyed, de elegáns tüllszoknyás változat, illetve egy vagányabb, széles szárú farmernadrágból álló összeállítás. A jelmez része volt egy madármaszk és egy szárny is. A kész jelmezt egy önkéntes gyermek viselte, aki a Kék Madár Fesztivál különböző eseményein és programjain jelent meg benne. A cél az volt, hogy a fesztivál jelképes madara barátságos és játékos megjelenésével megszólítsa a gyerekeket, és ösztönözze őket arra, hogy szívesen fotózkodjanak vele, ezzel is erősítve a rendezvényhez való személyes kötődést.

Volt segítséged a kivitelezésben?
Szerencsére az egyetem elhivatott varrónői, akik rendszeresen segítik az SZFE hallgatóit, örömmel vállalták a jelmez elkészítését. Pandur Eszter segítségét külön köszönöm. Készült egy maszk és egy több elemből álló jelmez is, amelynek két változatát hoztuk létre: egy trapézhatású, farmernadrággal kombinált, fesztiválokon is viselhető vagányabb verziót, valamint egy tüllszoknyás összeállítást, amely templomi koncertekhez is megfelelőnek bizonyult. A felső rész harang ujjú ing formáját öltötte, merész ezüst cipzárral kiegészítve, ami modern, lendületes hatást eredményezett.
Mi jelentette a legnagyobb kihívást a projekt során?
A fejdísz és a maszk kivitelezése volt a legnagyobb kihívás, mivel könnyűnek kellett lennie, hogy a nyári melegben is kényelmesen viselhető legyen, ugyanakkor esztétikus megjelenést is biztosítson. A jelmezes próbákat körülbelül egy hónapos előkészítést követően kezdtük el, majd két héttel később egy kalocsai szobrász is csatlakozott a munkához, aki a maszk megalkotásában nyújtott segítséget. A jelmezt mutatós kék tollakkal és ugyancsak kék, kifejező szemekkel díszítettük, a fesztivál során pedig több alkalommal is sikerrel szerepelt.

Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

