„Ott vagyunk a nemzetközi filmes térképen” – interjú Varga Sébastiennel

Ahogy nézem azt a képet, amin a díjat a magasba emeled, mindent elárul az érzéseidről! Hogyan élted meg ezt az egészet?

Már annak nagyon örültem, hogy a diplomafilmet beválogatták a fesztivál hivatalos programjába, ráadásul nemcsak a legjobb diákfilm, hanem a technikai díjak közül a legjobb operatőri munka kategóriájában is kapott jelölést. A díjátadón – amelyet London ikonikus rendezvényhelyszínén, az Alexandra Palace-ban tartottak – a film egyik főszereplőjével, Anger Zsolttal, Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel és az operatőrrel, Gajdics Dáviddal vettünk  részt. A Nemzetközi Motor Filmdíj éves eseményét a világ egyik legjelentősebb autós és motoros témájú filmes seregszemléjeként tartják számon. A Vince Knight által alapított fesztivál szakmai zsűrije olyan világszinten elismert alkotókból áll, akiknek szerepe meghatározó a motorsporthoz, az autós akciókhoz és az autós kultúrához kapcsolódó filmalkotások terén. A zsűriben foglal helyet többek között az Indiana Jones- és a James Bond-szériából ismert világhírű second unit rendező és kaszkadőr koordinátor, Vic Armstrong, a legendás brit autóversenyző és autós kaszkadőr, Ben Collins, valamint az Emmy-díjas operatőr, Bill Holshevnikoff is.

Nemzetközi Motor Filmdíj

A szervezés és a fesztivál kommunikációja az első pillanattól kezdve kifogástalan volt, és nagyon professzionális hozzáállásról tanúskodott. Az esemény egy networking résszel kezdődött, ahol a szakma képviselői találkozhattak és kötetlenül beszélgethettek egymással. Utána következett a díszvacsorával egybekötött díjátadó ceremónia, ami abban nem különbözött más hasonló eseményektől, hogy kategóriánként láthattunk bejátszásokat az egymással versengő alkotásokból. Amikor a Legjobb Diákfilm jelöltjeinek a válogatása következett, akkor szembesültünk azzal, hogy mennyire erős mezőnybe kerültünk. Elképesztően látványos felvételek, luxuskategóriás autók villantak fel; látszott, hogy nagyon komoly költségvetésből készülhettek ezek a filmek.

Amikor kimondták, hogy a mi filmünk, a Poros utakon, vagyis angolul az On Dusty Roads nyert, szinte felrobbant az asztalunk. Mindannyian felrohantunk a színpadra, ahol átvehettem a díjat a Cinematography World című szakmai magazin képviselőjétől. Hihetetlen volt ott állni a többiekkel, és érezni, hogy az egész teremben mindenki minket ünnepel abban a pillanatban. A köszönőbeszédemben elmondtam többek között, hogy Magyarországon most indítottak először second unit rendező mesterképzést, és mennyire örülünk, hogy a diplomafilmmel ilyen rangos elismerésben részesülhetünk.

Budapest ma már filmfővárosnak számít: rengeteg külföldi filmet forgatnak nálunk. Ebből érzékeltetek ott valamit?

Már a gála nyitóbeszédében elhangzott Budapest neve egy  jövőbeli filmterv kapcsán, aminek a fő forgatási helyszíne London mellett a mi fővárosunk lesz. Ez már egy pozitív ómen volt a gála elején. A nominált filmeket és a vendégeket tekintve abszolút nemzetközi közeg fogadott bennünket, ahol bár túlsúlyban voltak az angol és amerikai alkotások, de voltak filmesek Németországból, Olaszországból, Mexikóból, sőt, még Afrikából és Indiából is, mint ahogy a grandiózus BMW-reklámok alkotói mellett ott voltak a független road movie–k képviselői is. Nagyon kedvesen fogadtak minket; azt éreztem, tudják, hogy a magyarok mit jelentenek a filmezésben, valamint, hogy abszolút megvan a helyünk ebben a közegben, és hogy ott vagyunk a nemzetközi filmes térképen. Pillanatok alatt kellemes, szinte baráti közeg alakult ki, és mindenki nagyon közvetlen volt.

Nemzetközi Motor Filmdíj

A kisfilmed két régi barát történetét meséli el, akik újra rajthoz állnak öreg Ladájukkal, hogy megdöntsék a rekordot és bebizonyítsák: helyük van a profi ligában. Szerinted a sztori foghatta meg a zsűrit?

A pontos részleteket nem ismerem, annyit azonban sikerült megtudnom, hogy a szakmai zsűri kiemelt figyelmet fordított arra, hogy miként tud az alkotó egy autós történetet kreatívan elmesélni. A mi filmünkben nemcsak az öreg Ladán van a hangsúly; egy szubkultúrát, a rallysok közegét szerettem volna megmutatni, és ebbe a világba belehelyezni egy olyan emberi történetet, amely a bizonyítási vágyról, a barátságról és a győzelem iránti megszállott szenvedélyről szól.

Szerintem megannyi gondolatnak és sok ember közös munkájának a jól összehangolt, szerencsés együttállása szükséges ahhoz, hogy egy film sikeres lehessen, és az adott pillanatban képes legyen átadni az üzenetét. Úgy tűnik, a mi történetünk megérintette a zsűrit, amihez a rendezői vízió, a hiteles színészi alakítás, az alkotótársak és a stáb odaadó munkája éppúgy hozzájárult, mint tanáraink mentori támogatása, az egyetem által biztosított szakmai és infrastrukturális háttér, valamint partnereink segítsége.

Osztálytársaid vizsgafilmjeit is látva meglepő, hogy az akció mennyiféleképpen köszönhet vissza a filmvászonról. Neked az autós téma honnan jött?

Az akció típusaiból kiindulva megkülönböztetünk gyalogos, motoros, autós, valamint lovas kaszkadőrökkel kivitelezett filmjeleneteket. Nekem az osztályvezető tanárom, Gulyás Buda javasolta, hogy autós témában is gondolkodjak. Ekkor jutott eszembe régi barátom, Tarabi Csaba, aki amellett, hogy gépészmérnök, hétvégén egy rallys csapatban dolgozik, és olyan szenvedélyesen mesélt erről a világról, ami engem is inspirált. Úgy gondoltam, hogy ennek a szubkultúrának az értékeit érdemes megmutatni a szélesebb közönségnek. Az osztályvezetőmet is megfogta ez a rozsdásabb, karcosabb világ, tetszett neki az ötletem.

Varga Sébastien Fülöp Imrével

Ami a felkészülést illeti, igyekeztem minél alaposabban megismerni a témát: rengeteg rallys videót néztem, újságcikkeket tanulmányoztam, a szakdolgozatomban is a versenyjelenetek elméleti hátterét kutattam. A filmtervvel megkerestem a magyar tereprally atyját, Fülöp Imrét, aki nagy örömömre csatlakozott a projekthez. Sokat mesélt ennek a sportnak a technikai és pszichológiai tényezőiről; az ő segítségével kapott versenyautós kinézetet a filmben szereplő régi Lada. Az általa üzemeltetett piliscsévi Retro Rally Arénában forgattuk a film jelentős részét, de Imre közreműködött autós kaszkadőrként is és mindenben a segítségünkre volt. Szakmai oldalról sokat segített ifj. Kanyik Antal, a Kanyik Motorsport Egyesület vezetője is. Törekedtem arra, hogy a film témáját illetően minél több személyes tapasztalatot is szerezzek. Ott voltam a rally Európa-bajnokságán Veszprémben, ahol végigkövettem az egész eseményt. Lementem a szervízparkba, néztem, ahogy szerelnek, megfigyeltem, hogy mit mondanak egymásnak, milyen a hangulat, majd ezeket az inspirációkat igyekeztem beépíteni a forgatókönyvbe. Mikor nagyjából összeállt a történet, megkerestem Anger Zsoltot és Czukor Balázst, akik nagy örömömre elvállalták a film főszerepeit.

Miért pont őket kérted fel?

Követem a pályafutásukat és nagy álmom volt, hogy egyszer velük forgathassak. Láttam őket filmen és színpadon is együtt dolgozni, emellett nagyon tetszett a köztük lévő kémia. Itt egy navigátor–pilóta párost játszanak, akiknek közös a szenvedélyük, de az idők során eltávolodtak egymástól. Ráadásul az az álmuk, hogy egyszer bekerüljenek a profi ligába, egyre távolabbinak tűnik – most viszont felcsillan egy lehetőség. Ekkor kapcsolódunk be a történetükbe. Czukor Balázsban láttam meg a film visszahúzódó, mélyérzésű karakterét, akit úgy képzeltem el, mint aki jobban érzi magát a gépek, mint az emberek társaságában – viszont akit belülről mégis nagyon erős bizonyítási vágy hajt. Anger Zsolt ezzel szemben sokkal pragmatikusabb személyiség: a nagydumás és a két lábbal a földön járó navigátort játssza. Ha két ilyen eltérő karakter találkozik a filmvásznon, törvényszerű, hogy a viszonyuk csak egy konfliktusban rendeződhet. A rallyban az fogott meg, hogy két ember össze van zárva egy autóban, akik a verseny alatt nagyon egymásra vannak utalva: ha a navigátor és a pilóta viszonyában bármi is elcsúszik, az akár az életükbe is kerülhet. Ha viszont jól működnek együtt, jól veszik az akadályokat, akkor nagyon jó időt mehetnek, sőt, akár még győzhetnek is.

A stáb

Forgatókönyvíró alapszakkal kezdtél, és most már second unit rendező is vagy. Mik a jövőbeni terveid?

Jelenleg több projekten is dolgozom, amelyek még nem teljesen publikusak. Nemrég fejeztem be egy versfilm-projektet, amelynek tavasszal lesz a bemutatója. A vágyam, hogy egyszer nagyjátékfilmet rendezhessek. A Poros utakon mindössze 11 percben fejti ki a cselekményt, de úgy gondolom, ez a kissé kopottas, ugyanakkor szenvedélyes, humorral is átszőtt világ nagyobb formátumra is érdemes lenne, és egy ebben a közegben játszódó történet a nagyvásznon is megállná a helyét.

Legalább annyira szenvedélyesen mesélsz a szakmádról, mint a főszereplőid a rallyról. Mit szeretsz a filmezésben? Egyátalán honnan jött ez az elhivatottság?

A művészet mindig is meghatározó volt számomra. Már kisgyerekként jártam színjátszókörbe, versmondó versenyekre, majd a Győri Nemzeti Színház stúdiósa voltam. Emellett verseket és novellákat is írtam. A filmek iránt is megvolt bennem az érdeklődés, de az alkotási folyamatokba csak akkor láthattam bele jobban, amikor már a jogi egyetemre jártam, és mellette statisztaként vettem részt egy nagyobb nemzetközi produkcióban. Ott azonnal megfogott az a fajta hév, ahogy sok ember közösen dolgozik azon, hogy egy alkotás megszülethessen. Megéreztem, hogy ez az a közeg, ahol a legjobban ki tudnám fejezni a gondolatiamat. Még gyakorló ügyvédjelölt voltam, amikor  jelentkeztem forgatókönyvíró szakra, ahova első próbálkozásra fel is vettek. Az SZFE nagyon más egy jogi egyetemhez képest, sokkal családiasabb, a tanárok mesterként és alkotótársként is segítik a diákokat. Azt éreztem, hogy hazaérkeztem, most pedig, hogy egy hosszabb út után azon a területen vagyok, ahol lennem kell.

A környezeted hogy fogadta, hogy nem ügyvédi irodát fogsz nyitni?

Meglepően jól. Sokan gratuláltak ahhoz, hogy mertem követni a vágyaimat. Egyébként több jogászt ismerek, akik filmes szakemberként dolgoznak. Szerintem a jogi tudás és az a fajta kommunikációs technika, amit ügyvédjelöltként tanultam, jól jön egy film forgatásánál is. Úgy gondolom, hogy nem hagytam teljesen magam mögött a jogász szakmát, csak másik úton kamatoztatom a megszerzett tudást.