Latinovits Program
Problémafelvetés: Napjainkban egyre nagyobb kihívást jelent a fiatal generációk klasszikus irodalmi művek iránti érdeklődésének felkeltése. A magyar irodalom költészeti alkotásai és műfordításai a nemzeti kulturális örökségünk kiemelt értékeit testesítik meg, azonban a klasszikus csatornákon való terjesztést háttérbe szorítja az online felületek által kínált hatalmas mennyiségű impulzív információtömeg színes és megkapó áradata. Hatványozottan érvényesül ez a hatás a digitális bennszülöttekként emlegetett Z és alfa generációk képviselőire, akiknek az oktatása során mára már elengedhetetlen az interaktív tartalmak beemelése a klasszikus tanterv kereteibe.
A Latinovits Program bemutatása A Színház- és Filmművészeti Egyetemen (a továbbiakban: Egyetem) az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében megvalósuló innovációs ötletekre alapuló Latinovits Program (a továbbiakban: Program) a középiskolás diákokat kívánja megszólítani a kerettantervbe tartozó kötelező és ajánlott verseket feldolgozó versfilmekkel. Az előzetes koncepció szerint a Program keretében a középiskolai tantervhez igazodva hozunk létre olyan audiovizuális alkotásokat, amelyek az irodalomórákon tárgyalt verseket dolgozzák fel, oly módon, hogy felkeltsék a diákok érdeklődését a versek és az irodalom iránt. A különböző versekhez egyenként olyan egyedi képi világot tervezünk, amely illeszkedik a versek belső tartalmához, a lírai szöveget pedig ismert, fiatal színészek tolmácsolnák a diákok felé. Az így elkészült versfilmeket olyan közösségi felületeken tennénk elérhetővé, ahol diákok és a tanárok egyaránt térítésmentesen megtekinthetnék tetszőleges alkalommal. A Program fő célja, hogy az Egyetemen rendelkezésre álló szabad erőforrásokat felhasználva költséghatékony módon kerüljenek létrehozásra a magyar irodalom legfontosabb verseit feldolgozó, magas minőséget képviselő audiovizuális alkotások, amelyek egyrészt a középiskolai irodalomoktatásban hasznos oktatási segédanyagként szolgálnak, másrészt pedig a felhasználók széles köre számára elérhető tartalmak digitális értékmentő funkciót is betöltenek.
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Az SZFE ismét megrendezte az Alkotóműhelyek Hetét a tavaszi félév első hetében, ami a közös élmények mellett számos lehetőséget kínált hallgatóinknak arra, hogy bepillantást nyerhessenek más intézetek és szakok képzéseibe is. Szakmai előadások, gyakorlati foglalkozások, mesterkurzusok és egy könyvbemutató is gazdagították az ötnapos programot.
Az SZFE negyedéves zenésszínművész-hallgatójával készített exkluzív interjút a Metropol a Budapesti Operettszínház Hamupipőke című előadása kapcsán. A darabban Nagy Alma Virág alakítja váltott szereposztásban a címszereplőt.
Az SZFE Dokumentumfilm-rendező MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja február 26-a, 17:30.
Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.