Latinovits Program
Problémafelvetés: Napjainkban egyre nagyobb kihívást jelent a fiatal generációk klasszikus irodalmi művek iránti érdeklődésének felkeltése. A magyar irodalom költészeti alkotásai és műfordításai a nemzeti kulturális örökségünk kiemelt értékeit testesítik meg, azonban a klasszikus csatornákon való terjesztést háttérbe szorítja az online felületek által kínált hatalmas mennyiségű impulzív információtömeg színes és megkapó áradata. Hatványozottan érvényesül ez a hatás a digitális bennszülöttekként emlegetett Z és alfa generációk képviselőire, akiknek az oktatása során mára már elengedhetetlen az interaktív tartalmak beemelése a klasszikus tanterv kereteibe.
A Latinovits Program bemutatása A Színház- és Filmművészeti Egyetemen (a továbbiakban: Egyetem) az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében megvalósuló innovációs ötletekre alapuló Latinovits Program (a továbbiakban: Program) a középiskolás diákokat kívánja megszólítani a kerettantervbe tartozó kötelező és ajánlott verseket feldolgozó versfilmekkel. Az előzetes koncepció szerint a Program keretében a középiskolai tantervhez igazodva hozunk létre olyan audiovizuális alkotásokat, amelyek az irodalomórákon tárgyalt verseket dolgozzák fel, oly módon, hogy felkeltsék a diákok érdeklődését a versek és az irodalom iránt. A különböző versekhez egyenként olyan egyedi képi világot tervezünk, amely illeszkedik a versek belső tartalmához, a lírai szöveget pedig ismert, fiatal színészek tolmácsolnák a diákok felé. Az így elkészült versfilmeket olyan közösségi felületeken tennénk elérhetővé, ahol diákok és a tanárok egyaránt térítésmentesen megtekinthetnék tetszőleges alkalommal. A Program fő célja, hogy az Egyetemen rendelkezésre álló szabad erőforrásokat felhasználva költséghatékony módon kerüljenek létrehozásra a magyar irodalom legfontosabb verseit feldolgozó, magas minőséget képviselő audiovizuális alkotások, amelyek egyrészt a középiskolai irodalomoktatásban hasznos oktatási segédanyagként szolgálnak, másrészt pedig a felhasználók széles köre számára elérhető tartalmak digitális értékmentő funkciót is betöltenek.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

