Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Honnan jött a téma?
Pazsiczki Máté: Talán az Ördögkatlan Fesztiválon beszéltünk róla először Rudolffal. Robert Capa nekem onnan jött, hogy egy horvátországi nyaralás során társasjátékoztunk, és a kvízkérdések között szerepelt, hogy melyik 20. századi híres fotós mondta: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” Erre akkor nem tudtam a választ, mert nem ismertem a 20. századi magyar fotósokat. Miután a többiek megmondták a választ, elkezdtem figyelni erre a névre. Bekapcsoltam a rádiót az autóban, és pont róla beszéltek, a tévét kapcsolgattam, pont róla beszéltek. Aztán elkezdődött Kolozsváron a tanév, ahol az volt a feladat, hogy kezdjünk el azon gondolkozni, hogy milyen monodrámát vagy egyéni előadást csinálnánk. Én meg ráírtam Rudolfra, hogy tudsz-e valami jó drámát mondani.
Varga-Amár Rudolf: Én meg ültem, és az osztálytársaim elkezdtek poénkodni, hogy biztos írni fogok valamit. Akkor rögtön azt mondtam, hogy nem, nekem nincs erre kapacitásom.
P.M.: Megemlítettem neki Capát, hogy valahogy be van nálam akadva, erre kiderült, hogy egy héttel azelőtt Rudolfék is pont róla beszélgettek.
V-A.R.: Egy kedves barátom fotósként végzett, és nagyon szereti a fotótörténetet, ő mesélt Capáról. Egyébként Mátéval mi elég régóta jó barátok vagyunk, ezért úgy voltunk vele, miért is ne csinálhatnánk közösen valamit. Innen indult A szerencsejátékos története.

Az előadás során megjelennek Capa fotói is.
Mennyi idő volt megírni a darabot?
V-A.R.: Ha azt mondom, hogy bruttó, akkor egy fél év, de voltak kihagyások és leállások ebben a fél évben. Ami több idő volt, az az olvasás és a felkészülés, összerakni, hogy ki volt Robert Capa. Hogy egyáltalán milyen a háborús riporterkedés, a haditudósítás. Olvastam hozzá John Steinbeck műveit, aki 1948-ban megjárta a Szovjetuniót Capával, Capa saját írásait és Al Ghaoui Hesna munkáit is. Végül is öt könyvet olvastam el, mire azt mertem állítani, hogy tudok valamit Capáról. A szöveget alapvetően Capa és a Steinbeck könyvéből írtam, az Egy orosz naplóból. Innen származik sok nagyon jó sztori, ami megjelenik a darabban. Van egyetlen egy mondat Pilinszky Jánostól, a „Mennyit ér egy halott férfi fotográfiája?”, de a többit én írtam.
Mennyit tudtatok próbálni?
P.M.: Sok idő eltelt, egy évvel ezelőtt kezdtük, de akkor még csak átmentem Rudolfhoz, olvastuk és szerkesztettük a szöveget, hogy melyik sztori mi után jöjjön. Ezen főleg Rudolf dolgozott, de segítettem. Utána el akartuk kezdeni már korábban a folyamatot, de rájöttünk, hogy ketten nem fogjuk tudni megcsinálni, szükségünk van egy rendezőre. Horváth Mózest mindketten régebb óta ismerjük, végül nyáron fixálódott, hogy ő rendezi, Kúti Manyi felel majd a látványért, és Rudolf ajánlotta Kis Xavért a videók elkészítéséhez. Ezután fogtunk neki a munkához szeptemberben, de nagyon sok kihagyás volt a próbafolyamatban. Igazából január végére jutottunk el oda, hogy volt egy váz, és most egy hete kedden indult el a főpróbahét, most rántottuk össze az előadást.
A darab megírásakor koncepció volt, hogy ennyire háborúellenes legyen a végeredmény, vagy magától alakult ilyenné?
V-A.R.: Capa tényleg ilyen volt. Ő krédóként vallotta, hogy azzal, hogy dokumentálja a háborút, hogy milyen az élet egy háborús helyzetben, azzal azt szolgálja, hogy ne legyen több háború. A békével szemben megmutatta, milyen az, ha nincs béke. Nem akartam egy kiáltványt csinálni belőle, hogy kijön a színpadra, és elmondja, hogy a háború rossz, ne háborúzzatok. Pont a fonákjáról próbáltam megfogni a dolgot, hiszen ő maga mondta, hogy háborúfüggő lett. Neki ez volt a létezése, de egész munkásságával ellene volt.
Tervben van A szerencsejátékos bemutatása külső helyszíneken?
P.M.: Igen, mindenképpen szeretnénk Kolozsváron is bemutatni, mint a vizsgaelőadásomat. Elsősorban nem vizsga céllal készült a darab, azt akartuk, hogy maradandó alkotás legyen, amit tudunk majd utaztatni. Tervezzük máshol is szerepeltetni, keresünk külsős helyszíneket, fesztiválokat, ahol be tudjuk majd mutatni.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.
Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező MA szakos hallgatói október 10-én a Felvidék egyik különleges térségébe, a Medvesaljára látogattak el első közös projektfilmjük terepszemléje keretében.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.

