Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Honnan jött a téma?
Pazsiczki Máté: Talán az Ördögkatlan Fesztiválon beszéltünk róla először Rudolffal. Robert Capa nekem onnan jött, hogy egy horvátországi nyaralás során társasjátékoztunk, és a kvízkérdések között szerepelt, hogy melyik 20. századi híres fotós mondta: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” Erre akkor nem tudtam a választ, mert nem ismertem a 20. századi magyar fotósokat. Miután a többiek megmondták a választ, elkezdtem figyelni erre a névre. Bekapcsoltam a rádiót az autóban, és pont róla beszéltek, a tévét kapcsolgattam, pont róla beszéltek. Aztán elkezdődött Kolozsváron a tanév, ahol az volt a feladat, hogy kezdjünk el azon gondolkozni, hogy milyen monodrámát vagy egyéni előadást csinálnánk. Én meg ráírtam Rudolfra, hogy tudsz-e valami jó drámát mondani.
Varga-Amár Rudolf: Én meg ültem, és az osztálytársaim elkezdtek poénkodni, hogy biztos írni fogok valamit. Akkor rögtön azt mondtam, hogy nem, nekem nincs erre kapacitásom.
P.M.: Megemlítettem neki Capát, hogy valahogy be van nálam akadva, erre kiderült, hogy egy héttel azelőtt Rudolfék is pont róla beszélgettek.
V-A.R.: Egy kedves barátom fotósként végzett, és nagyon szereti a fotótörténetet, ő mesélt Capáról. Egyébként Mátéval mi elég régóta jó barátok vagyunk, ezért úgy voltunk vele, miért is ne csinálhatnánk közösen valamit. Innen indult A szerencsejátékos története.
Az előadás során megjelennek Capa fotói is.
Mennyi idő volt megírni a darabot?
V-A.R.: Ha azt mondom, hogy bruttó, akkor egy fél év, de voltak kihagyások és leállások ebben a fél évben. Ami több idő volt, az az olvasás és a felkészülés, összerakni, hogy ki volt Robert Capa. Hogy egyáltalán milyen a háborús riporterkedés, a haditudósítás. Olvastam hozzá John Steinbeck műveit, aki 1948-ban megjárta a Szovjetuniót Capával, Capa saját írásait és Al Ghaoui Hesna munkáit is. Végül is öt könyvet olvastam el, mire azt mertem állítani, hogy tudok valamit Capáról. A szöveget alapvetően Capa és a Steinbeck könyvéből írtam, az Egy orosz naplóból. Innen származik sok nagyon jó sztori, ami megjelenik a darabban. Van egyetlen egy mondat Pilinszky Jánostól, a „Mennyit ér egy halott férfi fotográfiája?”, de a többit én írtam.
Mennyit tudtatok próbálni?
P.M.: Sok idő eltelt, egy évvel ezelőtt kezdtük, de akkor még csak átmentem Rudolfhoz, olvastuk és szerkesztettük a szöveget, hogy melyik sztori mi után jöjjön. Ezen főleg Rudolf dolgozott, de segítettem. Utána el akartuk kezdeni már korábban a folyamatot, de rájöttünk, hogy ketten nem fogjuk tudni megcsinálni, szükségünk van egy rendezőre. Horváth Mózest mindketten régebb óta ismerjük, végül nyáron fixálódott, hogy ő rendezi, Kúti Manyi felel majd a látványért, és Rudolf ajánlotta Kis Xavért a videók elkészítéséhez. Ezután fogtunk neki a munkához szeptemberben, de nagyon sok kihagyás volt a próbafolyamatban. Igazából január végére jutottunk el oda, hogy volt egy váz, és most egy hete kedden indult el a főpróbahét, most rántottuk össze az előadást.
A darab megírásakor koncepció volt, hogy ennyire háborúellenes legyen a végeredmény, vagy magától alakult ilyenné?
V-A.R.: Capa tényleg ilyen volt. Ő krédóként vallotta, hogy azzal, hogy dokumentálja a háborút, hogy milyen az élet egy háborús helyzetben, azzal azt szolgálja, hogy ne legyen több háború. A békével szemben megmutatta, milyen az, ha nincs béke. Nem akartam egy kiáltványt csinálni belőle, hogy kijön a színpadra, és elmondja, hogy a háború rossz, ne háborúzzatok. Pont a fonákjáról próbáltam megfogni a dolgot, hiszen ő maga mondta, hogy háborúfüggő lett. Neki ez volt a létezése, de egész munkásságával ellene volt.
Tervben van A szerencsejátékos bemutatása külső helyszíneken?
P.M.: Igen, mindenképpen szeretnénk Kolozsváron is bemutatni, mint a vizsgaelőadásomat. Elsősorban nem vizsga céllal készült a darab, azt akartuk, hogy maradandó alkotás legyen, amit tudunk majd utaztatni. Tervezzük máshol is szerepeltetni, keresünk külsős helyszíneket, fesztiválokat, ahol be tudjuk majd mutatni.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Nemzeti Színház és a Soproni Egyetem tavaly januárban indított együttműködése új szakaszba lép: a három intézmény vezetői 2025. május 8-án határozatlan időre szóló megállapodást írtak alá, folytatva és megerősítve a korábbi, egyéves időtartamra kötött szakmai partnerséget.
Mintegy száz magyar filmet vetítenek az ötödik alkalommal megrendezett MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál kínálatában június 18. és 21. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. Az SZFE vizsgafilmjei idén is helyet kaptak a fesztivál programjában. Az egyetem vetítésein június 19-21. között vehetnek részt az érdeklődők Veszprémben, az Expressóban és a Foton Audiovizuális Centrumban.
Egyetemünk ismét egy nemzetközi rangú alkotót látott vendégül: Valère Novarina, a kortárs francia színház meghatározó írója, rendezője és képzőművésze érkezett hozzánk a Doktori Iskola szervezésében. A látogatás során előadás, többnapos, zártkörű workshop és a Nemzeti Színházban bemutatott, zenével és filmetűdökkel kísért felolvasószínházi performansz keretében találkozhatott vele a szakmai közönség és a hallgatóság.
2025-ben a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának programjában 19 versenyelőadást láthat majd a közönség június 20–28. között. A fesztivál szakmai zsűrijében nagy büszkeségünkre másodéves dramaturghallgatónk, Kiss Anna is helyet kapott.
Egyetemünk vendége lesz május első hetében Valère Novarina, a kortárs francia színház kiemelkedő alkotója, drámaíró, rendező, festő. Művészete Magyarországon is egyre ismertebb, számos hazai és nemzetközi bemutató, fordítás, illetve konferencia kapcsolódik életművéhez. Az SZFE Doktori Iskola meghívására érkező művésszel budapesti tartózkodása során több eseményen is találkozhat a közönség.
A 37. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójának idén az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adott otthont április 23–25. között. A rendezvény során hét helyszínen 450 pályamunkát értékelt a zsűri. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet 24 hallgató képviselte pályamunkáival, a különböző tagozatok zsűrijének munkájában pedig 6 oktatónk vett részt.
A Szenátus választott tagjainak megbízatása 2025. júniusában lejár, így 2025. május 5. és 2025. május 27. között az SZFE szenátusi választást tart. A szenátusi tag választásra jogosult három intézet (SISZMI, ZSVMI, NADEI), valamint a nem oktatói-kutatói munkavállalói kör külön-külön tartanak jelölő értekezletet, ennek megfelelően a szenátusi tagok választását megelőzően négy jelölő értekezlet megtartására kerül sor.
A felvételire jelentkezhet a Színház- és Filmművészeti Egyetem bármely BA, MA és osztatlan képzésében résztvevő és minimum egy éves aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója.