A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Seregi Zoltán, a teátrum igazgatója az olvasópróbán elmondta: a darab a világ drámairodalmának egyik leghíresebb és legjobb műve, „nagyon fontos, hogy mi is bemutassuk”. A Hamlet valamikor 1599 és 1602 között született, több szövegváltozata ismert. Viharos életű színdarab, maga a szerző is többször átdolgozta, a második változata körülbelül öt-hat óra játékidőt vesz igénybe. „Mindenki, aki a darabhoz nyúl, szűkíti, rövidíti, így mi is” – folytatta a rendező.

Szabó Zoltán, Juhász Bence és Beszterczey Attila a Hanletrock próbáján. Fotó: Dobi Attila/Jókai Színház
A mostani előadáshoz Arany János fordítását vették alapul, de a szöveget és a dalszövegeket – amelyek versek is egyben – elsősorban Zalán Tibor költő és dramaturg írta a rendező közreműködésével. A zenét a Kormorán együttes billentyűse, Szűts István szerezte.
Az előadás a rendezői elképzelés szerint egy családi dráma lesz, amelyben Horatio szerepe felértékelődik, aki Hamlet mentoraként, apapótló barátjaként tisztában van Hamlet tétovaságával, tehetetlenségével, erkölcsi megfontolásaival, amelyek akadályozzák abban, hogy végrehajtsa a szellemtől kapott feladatot.
Emellett felerősödik még egy sajátos vonal a történetben: a sírásóké, akik egyrészt a „nép hangját”, másrészt a humort próbálják „megtestesíteni”, hogy ellensúllyá válhasson a sok vér és gyilkosság mellett – fejtette ki Seregi Zoltán.
Ez sok jelenet átszabását követelte meg és sok szereplő kihagyását is – fejtette ki a rendező, aki elárulta, évek óta foglalkozott a darabbal, és mindig ott akadt el, hogyan lehet a szellemet megcsinálni reálszituációban. Aztán arra jutott, hogy a szellem a színész legyen, aki az egérfogó jelenetben is játssza a királyt – tette hozzá.
A díszletet Igaz-Juhász Katalin tervezi. A színpadképről szólva a rendező elmondta, hogy ő maga járt Helsingörben, és az ottani látvány inspirálta: a két víz – a tenger és a várárok – közé zárt vár. A színpad – Shakespeare színházához híven – három fő részre tagolódik: a zenekari árok egyik oldalán a temető, a másikon várárok lesz, igazi vízzel; mögötte a forgószínpadon palota, amelynek falai körbeérnek, de egyes részei kinyílnak, hátul pedig a tenger látszik vetítve „különböző lelkiállapotban”. Vesztergombi Anikó tervező jelmezei korhűek lesznek.
Hamlet szerepében a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tavaly végzett, most Békéscsabán bemutatkozó Juhász Bence látható; a főbb szerepeket Beszterczey Attila, Bartus Gyula, Kovács Edit Jászai, Tege Antal, Katkó Ferenc és Csurulya Csongor alakítja.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.

