Selmeczi Györggyel, az ötödéves zenés színművész osztály osztályvezetőjével beszélgettünk az Operett-maraton különleges kihívásáról.
Különleges kihívás előtt áll a végzős zenés színművész osztály. Miről is van szó pontosan?
Körülbelül 15-18 éve a zenés színész osztályokban az SZFE-n mindig is volt kutatómunka, egyfajta pragmatikus kutatása egy műfajnak, jelen esetben az operett műfajának elmélyült kutatásáról beszélünk. Az operett egy olyan különleges műfaj, ami nagyon erősen beágyazódott a magyar színháztörténeti hagyományba és amely bővülése borzasztóan kétarcú. Tudjuk jól, hogy színházlátogatóknak egy része irtózik tőle, míg a másik része rajong érte. Itt állunk egy hallatlanul tehetséges zenei anyaggal és az esetek elég nagy részében izgalmas, érdekes és vonzó dramaturgiai felépítéssel és mégse tudunk vele igazából mit kezdeni.
Kettős tanulságot tudunk a tényekből levonni: egyrészt a műfaj valóban megújulásra szorul, és ez vitathatatlan. Másrészt látszólag ellentmondó következtetés, hogy a műfajt saját stílusának a megértése és rekonstrukciója nélkül nem lehet megújítani. Az utóbbi 2 – 3 zenés színész osztály, melyek zsúfolva voltak különleges tehetségű fiatalokkal, eljutottak oda, hogy alternatívákat állítsanak a színházi gyakorlat elé. A cél, hogy megújulást kínáljanak, olyan stiláris és művészi megoldásokat, amelyek közelebb hozzák korunkhoz az operett műfajának formanyelvét. A most végzős osztály különösen nagy dologra vállalkozott, hiszen operett típusokat raknak egymás mellé. Öt emblematikus operettet: a bécsi operett egyik csúcsát a Cigánybárót, a francia operett egyik csúcsát a Szép Helénát, az angol operett csúcsát a Mikádót, a Bécs- Budapest operettnek az egyik sztár darabját a Víg özvegyet, és a Bál a Savoyban című Ábrahám-operettet, melynek érdeme a jazz beemelése a zenei anyagba.
Pontosan milyen új formát kell elképzelnünk?
Mindegyikből készült egy olyan szerkesztett sűrítmény 70- 80 percben, amelyek tartalmazzák az összes jelentős jelenetét és mozzanatát az operettnek, de mégsem az egész darabról van szó. Ezzel a felpörgetett cselekményvezetéssel mégiscsak közönség elé tudják vinni az egész történetet. Maraton – szerűen egymás után végig nézheti bárki szeptember 17-én az Eiffel Műhelyházban. Manapság ezeknek a maratonoknak nagy divatja van különösen a komolyzene körében, gondoljunk csak a Beethoven, a Csajkovszkij vagy a Mozart maratonokra. Mi most teszünk egy kísérletet az operett műfajában. Ez kiváló lehetőség arra, hogy ezeket a különleges tehetségű fiatalokat meg tudjuk mutatni a közönségnek és a szakmának. Rendkívül fontosnak érzem, hogy ezek után a viharos évek után, amelyek mögöttünk vannak, végre kiegyensúlyozott módon tudjunk kapcsolatba lépni a színházi vezetőkkel, rendezőkkel és karnagyokkal.
Az operettek többnyire tehetséges műalkotások, ezért nagy hibának tartom, ha elengedjük ennek a műfajnak a kezét. Sokszor éri az a vád a műfajt, hogy maga a történet gyakran butácska, ugyanakkor gondoljunk csak Mozart Varázsfuvolájára, amit szintén ez a véd ért, s mégis gyönyörűen működik. Többnyire az operettek történetei nagy mesterségbeli tudással vannak megírva. Nem véletlen, hogy a saját korukban felfoghatatlan sikerszériákat értek el. Pórul járnak, akik egyszerűen csak a megújulásra koncentrálnak anélkül, hogy ténylegesen a darab értékeit, elsősorban a stílusát vennék alapul. Ez az, ami a leginkább megbosszulja magát a későbbiekben. A darab, a szerző, a korszellem stílusának pontos megjelenítése együttesen fontos és ez lehet a kulcsa ennek a megújulásnak. Az emberi vonatkozások, a szereplők közötti viszony is modellértékű tud lenni napjainkban is. Leginkább a modern teleregényekhez, vagy sorozatokhoz, pláne a kosztümös sorozatokhoz tudnám hasonlítani, melyekről tudjuk, hogy korunk igen kedvelt műfajai. Ezekhez hasonló, ugyanakkor egyszerű megújulást képzelek el az operett világában is, ami újra vonzó lehet.
Fotók: Kuttner Ádám
Koltai Lajos rendező osztályában végez Somossy Barbara, akit már jól ismer a közönség műsorvezetőként, de a jövőben bizonyosan sokat hallunk majd róla a filmezés világából is.
2024. szeptember 17. és 22. között hetedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, a restaurált filmklasszikusok és a filmtörténeti ritkaságok, gyöngyszemek nemzetközi fesztiválját.
Idén is lesznek népszerű szabadtéri vetítések és élőzenés filmkoncertek, számos szakmai program, közönségtalálkozó, mesterkurzus, diákvetítés, a legkisebbeket pedig a klasszikus rajzfilmek mellett filmes játszóház várja.
14 170 néző előtt elevenedett meg Dobó István legendás esküje az Egri csillagok előadása alatt az MVM Dome-ban megismételhetetlen színháztörténeti pillanatként.
Hivatalosan is megnyitotta a 2024/-25-ös tanévet a megújult Színház- és Filmművészeti Egyetem. Prof. dr. Sepsi Enikő, az intézmény rektorának ünnepi beszédét a Papageno változtatás nélkül közölte.
Az elmúlt években egyre több nagyberuházású nemzetközi filmet forgatnak itthon, ezért időszerűvé vált a filmes képzés magasabb szintre emelése.
Idén elsőként Magyarországon a Naphegyen oktatnak úgynevezett second unit-rendezőket, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, Gulyás Buda Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjas alkotója vezetésével.
A művésszel nemcsak a képzés mibenlétéről beszélgetett a Várnegyed, de arról is szó esett, hogy közel negyven éve él a Várban, és soha nem költözne el onnan.
A több évtizedes alkotói pályák ünneplése a Karrieriroda szervezésében megrendezett díszoklevél-átadó ünnepségen.
Szeptember 19-től mutatja be a magyar mozikban Keleti Márton A tizedes meg a többiek című klasszikusát digitálisan felújított formában a Pannonia Entertainment és a Nemzeti Filmintézet.
A Filmarchívum digitális felújítási programjának keretében a magyar filmtörténet klasszikusa 4K felbontásban, eddig nem látott minőségben kerül a közönség elé a mozikban – emelik ki a Pannonia Entertainment hétfői közleményében.
2024. szeptember 2-án hétfőn elkezdődtek Pejtsik Péter zeneszerző és Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró Hamupipőke című operettmusicaljének olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban. A Nagymező utcai teátrum 2024/25-ös évadának első bemutatóját november 15-én, 16-án és 17-én láthatja majd a nagyközönség. A darab díszlet- és látványtervezője Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth-díjas díszlettervező, iparművész; a kosztümök Berzsenyi Krisztina jelmeztervező munkái; a nagyívűnek ígérkező előadás rendező-koreográfusa Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó.