Selmeczi György: az Operett-maraton kiváló lehetőség arra, hogy meg tudjuk mutatni ezeket a különleges tehetségű fiatalokat
szeptember 7., csütörtök 09:18
Selmeczi Györggyel, az ötödéves zenés színművész osztály osztályvezetőjével beszélgettünk az Operett-maraton különleges kihívásáról.
Különleges kihívás előtt áll a végzős zenés színművész osztály. Miről is van szó pontosan?
Körülbelül 15-18 éve a zenés színész osztályokban az SZFE-n mindig is volt kutatómunka, egyfajta pragmatikus kutatása egy műfajnak, jelen esetben az operett műfajának elmélyült kutatásáról beszélünk. Az operett egy olyan különleges műfaj, ami nagyon erősen beágyazódott a magyar színháztörténeti hagyományba és amely bővülése borzasztóan kétarcú. Tudjuk jól, hogy színházlátogatóknak egy része irtózik tőle, míg a másik része rajong érte. Itt állunk egy hallatlanul tehetséges zenei anyaggal és az esetek elég nagy részében izgalmas, érdekes és vonzó dramaturgiai felépítéssel és mégse tudunk vele igazából mit kezdeni.
Kettős tanulságot tudunk a tényekből levonni: egyrészt a műfaj valóban megújulásra szorul, és ez vitathatatlan. Másrészt látszólag ellentmondó következtetés, hogy a műfajt saját stílusának a megértése és rekonstrukciója nélkül nem lehet megújítani. Az utóbbi 2 – 3 zenés színész osztály, melyek zsúfolva voltak különleges tehetségű fiatalokkal, eljutottak oda, hogy alternatívákat állítsanak a színházi gyakorlat elé. A cél, hogy megújulást kínáljanak, olyan stiláris és művészi megoldásokat, amelyek közelebb hozzák korunkhoz az operett műfajának formanyelvét. A most végzős osztály különösen nagy dologra vállalkozott, hiszen operett típusokat raknak egymás mellé. Öt emblematikus operettet: a bécsi operett egyik csúcsát a Cigánybárót, a francia operett egyik csúcsát a Szép Helénát, az angol operett csúcsát a Mikádót, a Bécs- Budapest operettnek az egyik sztár darabját a Víg özvegyet, és a Bál a Savoyban című Ábrahám-operettet, melynek érdeme a jazz beemelése a zenei anyagba.
Pontosan milyen új formát kell elképzelnünk?
Mindegyikből készült egy olyan szerkesztett sűrítmény 70- 80 percben, amelyek tartalmazzák az összes jelentős jelenetét és mozzanatát az operettnek, de mégsem az egész darabról van szó. Ezzel a felpörgetett cselekményvezetéssel mégiscsak közönség elé tudják vinni az egész történetet. Maraton – szerűen egymás után végig nézheti bárki szeptember 17-én az Eiffel Műhelyházban. Manapság ezeknek a maratonoknak nagy divatja van különösen a komolyzene körében, gondoljunk csak a Beethoven, a Csajkovszkij vagy a Mozart maratonokra. Mi most teszünk egy kísérletet az operett műfajában. Ez kiváló lehetőség arra, hogy ezeket a különleges tehetségű fiatalokat meg tudjuk mutatni a közönségnek és a szakmának. Rendkívül fontosnak érzem, hogy ezek után a viharos évek után, amelyek mögöttünk vannak, végre kiegyensúlyozott módon tudjunk kapcsolatba lépni a színházi vezetőkkel, rendezőkkel és karnagyokkal.
Az operettek többnyire tehetséges műalkotások, ezért nagy hibának tartom, ha elengedjük ennek a műfajnak a kezét. Sokszor éri az a vád a műfajt, hogy maga a történet gyakran butácska, ugyanakkor gondoljunk csak Mozart Varázsfuvolájára, amit szintén ez a véd ért, s mégis gyönyörűen működik. Többnyire az operettek történetei nagy mesterségbeli tudással vannak megírva. Nem véletlen, hogy a saját korukban felfoghatatlan sikerszériákat értek el. Pórul járnak, akik egyszerűen csak a megújulásra koncentrálnak anélkül, hogy ténylegesen a darab értékeit, elsősorban a stílusát vennék alapul. Ez az, ami a leginkább megbosszulja magát a későbbiekben. A darab, a szerző, a korszellem stílusának pontos megjelenítése együttesen fontos és ez lehet a kulcsa ennek a megújulásnak. Az emberi vonatkozások, a szereplők közötti viszony is modellértékű tud lenni napjainkban is. Leginkább a modern teleregényekhez, vagy sorozatokhoz, pláne a kosztümös sorozatokhoz tudnám hasonlítani, melyekről tudjuk, hogy korunk igen kedvelt műfajai. Ezekhez hasonló, ugyanakkor egyszerű megújulást képzelek el az operett világában is, ami újra vonzó lehet.
Fotók: Kuttner Ádám
Esemény: Operett-maraton
Egyéb hírek
Berecz Péter Junior Prima-díjas újságíró diplomafilmje
Berecz Péter Junior Prima- díjas újságíró 2023-ban diplomázott az SZFE-n televíziós műsorkészítő szakon. A film 50 perces televíziós riport-dokumentumfilm, és a finn oktatási rendszert vizsgálja magyar szemszögből.
Meghívó Trencsényi Klára DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Trencsényi Klára DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Meghívó Szilágyi Bálint DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Szilágyi Bálint DLA disszertációjának nyilvános védésére.
MEGHÍVÓ Nagy Gergely DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Nagy Gergely DLA disszertációjának nyilvános védésére
MEGHÍVÓ Balogh Áron Zsigmond DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Balogh Áron Zsigmond DLA disszertációjának nyilvános védésére.
SZFE Backstage- prózai színművész szak zenés színészmesterség órája Kálloy Molnár Péterrel
Az SZFE Backstage soron következő részében az SZFE prózai színművész szak zenés színészmesterség óráján jártunk.
Az SZFE második Nyílt Napja: Interaktív betekintés a filmes képzés világába
Az Színház- és Filmművészeti Egyetem második Nyílt Napjának megrendezése a filmes képzés iránt érdeklődő hallgatójelöltek számára ismételten bizonyította, hogy az egyetem elkötelezett a tehetségek felkutatása és a képzése iránt. Az eseményt a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet vezető-helyettesei, Csáky Attila és Pacskovszky József nyitották meg, üdvözölve a nagy létszámú hallgatóságot.
Semmelweis című film kulisszái
Koltai Lajos filmrendező és operatőr, az SZFE filmrendező MA oktatója nem csupán a filmvásznon teremt csodát, de tanítványainak is lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjenek a filmes alkotások mögött rejlő munkafolyamatokba. Erről tanúskodik az a mély benyomás is, amit a Semmelweis című film forgatása hagyott hallgatójában.
