Egymásra épülő fordulókban, szakonként több száz, összesen majdnem 2250 jelentkező próbál bejutni a Színház- és Filmművészeti Egyetem ősszel induló képzéseire. A tavalyi évhez képest mintegy 15 százalékkal választották többen az intézményt. Átlagosan tízen pályáznak egy helyre, ám a színművész szak esetében ez a szám hatvanszoros, így csak a legtehetségesebbeknek adatik meg, hogy elkezdjék a képzést.
A felvételi eljárás általában háromfordulós a SZFE-n. A színművészképzésre jelentkezők egymásra épülő gyakorlati fordulóban mérettetnek meg, más szakokon pedig a műveltségi tesztet követően mutathatják be saját portfóliójukat a felvételizők, majd helyben kapott gyakorlati feladatot kell megoldaniuk. A felvételi vizsgák június végéig tartanak; ebben az időszakban a jelentkezőknek lehetőségük van bemutatni tehetségüket és alkotói készségeiket. Az SZFE a következő tanévre 15 szakot, köztük 4 új mesterképzést hirdetett meg. Az Akciórendező MA és a Forgatókönyvíró MA mellett idén először lehetőség nyílt a Színházművészeti tanár MA és a Filmművészeti tanár MA szakra is bejutni. A legnépszerűbb szak továbbra is a színművészképzés, amelyre idén csaknem hatszázan jelentkeztek, míg harmincszoros túljelentkezés van a színházrendező szakon a több mint 130 felvételizővel. Operatőr szakra 260-an, film- és televíziórendezésre 360-an adták be a jelentkezésüket, drámainstruktor képzésre 221-en, a dramaturg szakra pedig 130-an felvételiznek.
Az előző évhez képest a jelentkezők számának 15 százalékos növekedését könyvelheti el a Színház- és Filmművészeti Egyetem az ősszel induló képzésekre, ami visszaigazolja az intézmény alkotói szakjainak vonzerejét és elismertségét.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

