Szép Ernő vizsgaelőadás az SZFE-n
2024 április 23., kedd 07:50.
Pányik Tamás harmadéves prózai színházrendező hallgató Szép Ernő Májusát rendezte meg a Nemzeti Színházban.
A 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja Szép Ernő. A század elején hírnevet szerzett költő és író, aki először a Nyugat köreiben tűnt fel verseivel. A kapitalista társadalmi berendezkedés és a politika elől a gyermekkor világába menekült, aminek a segítségével a szegények, kisemberek érzéseit kívánta kifejezni. A zsúfolt nagyvárosok zsivajára a felnőttek közé tévedt gyermek csodálkozásával tekintett és bölcsen értetlenkedő kérdésekkel – valamint enyhe iróniával, illetve fintorokkal – gúnyolta ki. Naiv, ám mélyen emberi kifejezésmódját párosítva kifinomult költői nyelvével, Szép Ernő képes volt megrajzolni a nagyvárosi élet magányát és elidegenedését műveiben.
Az első világháborúban önkéntesnek jelentkezett és jó kapcsolatot ápolt Ady Endrével is. A második világháború előtt bohém életmódot folytatott, pénzét könnyelműen elszórta, később azonban szembesült a nácizmus embertelenségével is, amikor 1944 őszén zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra.
Szép Ernő munkássága és élete egyaránt inspiráló példa a szellemi integritásra és az emberi méltóságra. Öröksége a halála után is tovább él az irodalomban és az emlékezetünkben mint egy olyan alkotó, aki a szépséget, a szenvedést és az emberi küzdelmet is megmutatta műveiben, mindig remélve és hívően a jobb jövőben.
1953 októberében gyomorrákban hunyt el. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó áll.
Szép Ernő Május című színműve egy intenzív és érzelmekkel teli történetet mesél el. Az események egy este zajlanak, amikor egy fiú és egy lány boldogságot keres a Városligetben, miközben valaki öngyilkosságra készül a bokrok között. A cselekmény középpontjában egy fiatal lány és egy öngyilkosjelölt találkozása áll, amely majdnem tragédiába torkollik. A lány azonban megakadályozza a fiatalember szándékait, felajánlva neki saját szerelmét és az életet.
A darab, bár reflektál a 20. századra jellemző társadalmi és kulturális kontextusra is, olyan általános érvényű, minden korban érvényes problémákat feszeget, mint amilyen a : a fiatalok párkapcsolati problémái, a megélhetési nehézségek, vagy az anyagi és nemi kiszolgáltatottság. Szép Ernő finom érzékenységgel és fanyar humorról árulkodó megközelítéssel kezeli hősei sorsát, miközben kérdéseket tesz fel egy jobb élet reményében.
Egyéb hírek
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
41 hallgató 1 kattintás: elkészült a végzős hallgatók portfóliója
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
Bemutatkozott a mozi új generációja – ilyen volt az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Elindult az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Együttműködik az SZFE és a VERITAS
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
A modern Prométheusz nyomában
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.
