Szép Ernő vizsgaelőadás az SZFE-n
2024 április 23., kedd 07:50.
Pányik Tamás harmadéves prózai színházrendező hallgató Szép Ernő Májusát rendezte meg a Nemzeti Színházban.
A 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja Szép Ernő. A század elején hírnevet szerzett költő és író, aki először a Nyugat köreiben tűnt fel verseivel. A kapitalista társadalmi berendezkedés és a politika elől a gyermekkor világába menekült, aminek a segítségével a szegények, kisemberek érzéseit kívánta kifejezni. A zsúfolt nagyvárosok zsivajára a felnőttek közé tévedt gyermek csodálkozásával tekintett és bölcsen értetlenkedő kérdésekkel – valamint enyhe iróniával, illetve fintorokkal – gúnyolta ki. Naiv, ám mélyen emberi kifejezésmódját párosítva kifinomult költői nyelvével, Szép Ernő képes volt megrajzolni a nagyvárosi élet magányát és elidegenedését műveiben.
Az első világháborúban önkéntesnek jelentkezett és jó kapcsolatot ápolt Ady Endrével is. A második világháború előtt bohém életmódot folytatott, pénzét könnyelműen elszórta, később azonban szembesült a nácizmus embertelenségével is, amikor 1944 őszén zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra.
Szép Ernő munkássága és élete egyaránt inspiráló példa a szellemi integritásra és az emberi méltóságra. Öröksége a halála után is tovább él az irodalomban és az emlékezetünkben mint egy olyan alkotó, aki a szépséget, a szenvedést és az emberi küzdelmet is megmutatta műveiben, mindig remélve és hívően a jobb jövőben.
1953 októberében gyomorrákban hunyt el. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó áll.
Szép Ernő Május című színműve egy intenzív és érzelmekkel teli történetet mesél el. Az események egy este zajlanak, amikor egy fiú és egy lány boldogságot keres a Városligetben, miközben valaki öngyilkosságra készül a bokrok között. A cselekmény középpontjában egy fiatal lány és egy öngyilkosjelölt találkozása áll, amely majdnem tragédiába torkollik. A lány azonban megakadályozza a fiatalember szándékait, felajánlva neki saját szerelmét és az életet.
A darab, bár reflektál a 20. századra jellemző társadalmi és kulturális kontextusra is, olyan általános érvényű, minden korban érvényes problémákat feszeget, mint amilyen a : a fiatalok párkapcsolati problémái, a megélhetési nehézségek, vagy az anyagi és nemi kiszolgáltatottság. Szép Ernő finom érzékenységgel és fanyar humorról árulkodó megközelítéssel kezeli hősei sorsát, miközben kérdéseket tesz fel egy jobb élet reményében.
Egyéb hírek
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
