Szép Ernő vizsgaelőadás az SZFE-n
2024 április 23., kedd 07:50.
Pányik Tamás harmadéves prózai színházrendező hallgató Szép Ernő Májusát rendezte meg a Nemzeti Színházban.
A 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja Szép Ernő. A század elején hírnevet szerzett költő és író, aki először a Nyugat köreiben tűnt fel verseivel. A kapitalista társadalmi berendezkedés és a politika elől a gyermekkor világába menekült, aminek a segítségével a szegények, kisemberek érzéseit kívánta kifejezni. A zsúfolt nagyvárosok zsivajára a felnőttek közé tévedt gyermek csodálkozásával tekintett és bölcsen értetlenkedő kérdésekkel – valamint enyhe iróniával, illetve fintorokkal – gúnyolta ki. Naiv, ám mélyen emberi kifejezésmódját párosítva kifinomult költői nyelvével, Szép Ernő képes volt megrajzolni a nagyvárosi élet magányát és elidegenedését műveiben.
Az első világháborúban önkéntesnek jelentkezett és jó kapcsolatot ápolt Ady Endrével is. A második világháború előtt bohém életmódot folytatott, pénzét könnyelműen elszórta, később azonban szembesült a nácizmus embertelenségével is, amikor 1944 őszén zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra.
Szép Ernő munkássága és élete egyaránt inspiráló példa a szellemi integritásra és az emberi méltóságra. Öröksége a halála után is tovább él az irodalomban és az emlékezetünkben mint egy olyan alkotó, aki a szépséget, a szenvedést és az emberi küzdelmet is megmutatta műveiben, mindig remélve és hívően a jobb jövőben.
1953 októberében gyomorrákban hunyt el. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó áll.
Szép Ernő Május című színműve egy intenzív és érzelmekkel teli történetet mesél el. Az események egy este zajlanak, amikor egy fiú és egy lány boldogságot keres a Városligetben, miközben valaki öngyilkosságra készül a bokrok között. A cselekmény középpontjában egy fiatal lány és egy öngyilkosjelölt találkozása áll, amely majdnem tragédiába torkollik. A lány azonban megakadályozza a fiatalember szándékait, felajánlva neki saját szerelmét és az életet.
A darab, bár reflektál a 20. századra jellemző társadalmi és kulturális kontextusra is, olyan általános érvényű, minden korban érvényes problémákat feszeget, mint amilyen a : a fiatalok párkapcsolati problémái, a megélhetési nehézségek, vagy az anyagi és nemi kiszolgáltatottság. Szép Ernő finom érzékenységgel és fanyar humorról árulkodó megközelítéssel kezeli hősei sorsát, miközben kérdéseket tesz fel egy jobb élet reményében.
Egyéb hírek
„Gondviselésszerű volt, ahogy idetaláltam” - beszélgetés Pálfi Zsófiával
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
Színészből dramaturg - interjú Orosz-Bogdán Noémivel
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
A Pázmányról az SZFE-re - beszélgetés Bakos Apolka dramaturg hallgatóval
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
„Az ismert történeteket is úgy érdemes rendezni, mintha valaki először hallaná” - interjú Fejes Szabolccsal
A Pécsi Nemzeti Színházban megtartották a Hazám, hazám című operabeavató ősbemutatóját. Az előadást negyedéves rendezőhallgatónk, Fejes Szabolcs állította színpadra, akivel arról is beszélgettünk, hogy miért is annyira nehéz műfaj az opera.
Három generáció – egy trauma
Hevesi Fanni: „Csodálatos érzés, ahogyan a színpadon megszületik az, ami addig a fejemben élt” – Az ötödéves fizika színházrendező szakos hallgató gondolt egy merészet és itthon elsőként vitte színre a számos díjjal elismert kortárs brit drámaíró, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című alkotását. Hevesi Fanninak nemcsak a darabválasztása bátor, a megvalósítás is: koncentrálóképességünket folyamatosan teszteli, ugyanis három generáció történetét egyidőben láthatjuk a színpadon. A rendezővel a Bethlen Téri Színházban a bemutató előtt beszélgettünk.
Bemutatkozott az SZFE a MEFOB-on
A kecskeméti Neumann János Egyetem adott otthont a Férfi-női futsal MEFOB 1. fordulójának, ahol két nemben összesen 6 egyetemi csapat mérte össze erejét. Az SZFE most először vett részt a megmérettetésen.
MEGHÍVÓ Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére.
SZFE-s hallgatók előadása Isztambulban
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be októberben a Műcsarnokban. A kötet öt történetét harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állította színpadra. A darabot most bemutatták Isztambulban is, az SZFE-vel a Madách-projekt óta szorosan együttműködő Istanbul Aydin Unvesity-n.
