Az SZFE Backstage soron következő részében az SZFE prózai színművész szak zenés színészmesterség óráján jártunk.
Kálloy Molnár Péter már az első pillanattól kezdve a hallgatók figyelmét magához vonja. A hangulat derűs és nyitott. A hallgatók erre az órára már a vizsgaanyagukkal készültek, az előző alkalommal megbeszélt javítandókat és új ötleteket beépítve a jeleneteikbe. Kálloy Molnár Péter nemcsak kiváló színész, de igazi mentor is, aki a hallgatók minden lépését szeretettel és figyelemmel kíséri. Az óra minden pillanatában érzékelhető, hogy szakmai tudásával és emberi hozzáállásával példaképül szolgál a fiatal tehetségek számára.
A jelenetek megbeszélése során Kálloy Molnár Péter olyan kérdéseket vet fel, amelyek a színjátszás technikája mellett az életre és az emberi kapcsolatok mélységeire is reflektálnak. Nem a hagyományos tanítási módszereket alkalmazza, inkább a hallgatókra bízza az alkotói folyamatokat, és a kérdéseivel serkenti a gondolkodásukat.
Megfigyelhető, hogy nem utasít, hanem inkább kérdez és ajánl. Ezáltal a hallgatók számára egy kreatív tér nyílik meg, ahol szabadon kifejezhetik ötleteiket, és formálhatják a színpadi jeleneteket. Csak akkor javít, ha nagyon muszáj, ha a kérdések és az ajánlások nem a helyes irányba terelik a hallgatókat. Ugyanakkor, ha a hallgatók olyan megoldással állnak elő, amire ő maga sem gondolt, és a jelenet hasznára van, azt örömmel elfogadja. Nehéz kérdés az ego a színházban, ugyanis anélkül nincs alkotás, viszont az ÜGY érdekében sokszor építőbb inkább zsebre tenni, mert végső soron nem az a fontos, hogy kinek az ötlete erősíti az ÜGY-et. Ezt is meg kell tanulni…
A jelenetek felépítésének kulcsa a hallgatók kezében van. A jelmez, a szöveg és a rendezés is az ő dolguk azokban a 2-3 perces minijelenetekben, amikkel az órára készülnek. Rövid időnek tűnik ez a pár perc, de higgyék el, nem az. Főleg az első évfolyamban. Ebben az időtartamban is szinte minden pillanatban van egy megoldandó, átgondolandó feladat, ami, ha nincs jól megoldva, szétesik a jelenet. Ha csak egy szünet rövidebb, vagy hosszabb a kelleténél, már eltolódnak az arányok, ami zavart kelthet a nézőben.
Ezekkel a minijelenetekkel kezdik el a hallgatók elsajátítani a színészmesterség legapróbb fortélyait. Mivel tehetséges fiatalokról van szó, sok megoldásra maguktól is rájönnek, sőt, nemcsak, hogy jól megoldják a jelenetet, hanem időnként már valami pluszt is belekomponálnak, ami vagy megnevettet, vagy elgondolkodtat. Szép feladat például egy alig húszéves fiatalnak olyan feladatot adni, amiben idős embert kell játszania. Abban a pár percben többet kell mutatni, mint egy görnyedt hátú figurát, aki csoszog. Valami olyasmit kell fiatalon megérteniük az idős emberi létből, ami hozzátesz ehhez a görnyedt háthoz. Hogyan lehetséges ez? Figyelemmel, nyitottsággal, empátiával, idősekkel való beszélgetésekkel, tehát munkával, ami kívül esik a próbatermen. Hogy sikerül-e ez? Nem mindig… de amikor igen, az igazi sikerélmény, mert egy színnel több lesz a palettájukon, amivel aztán majd a pályán megrajzolják alakításaikat.
A képesség, hogy a fiatal színészek szabadon kibontakozhassanak és kifejezhessék magukat, Kálloy Molnár Péter tanítási filozófiájának középpontjában áll. Figyelme nem lankad; az első perctől az utolsóig ugyanolyan elkötelezett és lelkes marad, mintha élete első óráját tartaná. A színészmentor nem csak a színpadon, de azon kívül is segíti a hallgatókat. Megtisztelő látni, ahogy a közöttük lévő kapcsolat az alkotói fantáziát és a szabadságot ösztönzi. Képessége, hogy meglássa és minden diákjában segítse kibontakozni a bennük rejlő egyedi tehetséget, láthatóan fűti az órákat és olyan légkört teremt, ahol mindenki szabadon kifejezheti önmagát. A hallgatók a szakmai tudás mellett leginkább azt a személyes érintettséget és figyelmet értékelik, amit mindannyiuknak nyújt; tanítása azt sugallja, hogy a színművészet egy összetett és gazdag terület, amely nemcsak a technikákról, de az emberi kapcsolatokról, az empátiáról és az élet mélyebb értelméről is szól. A színház maga az élet…
Kálloy Molnár Péter órája nem tanóra volt, hanem irány, amerre a hallgatók azóta vágytak elindulni, amióta megfogalmazódott bennük a terv, hogy felvételizzenek az SZFE-re.
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.
Szeptember 3-án, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyhetes kulturális programsorozata, az Alkotóműhelyek Hete keretében mutatták be a Mit lát a néző? című hiánypótló színházszociológiai tankönyvet. A kötet 2025 áprilisában jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban, szerkesztői Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szabó Attila, az egyetem oktatója. A kiadvány elméleti hátteret, gyakorlati módszereket és konkrét kérdőíveket kínál mindazoknak, akik színházi nézőkutatások megszervezésével kívánnak foglalkozni.
Udvarias Katalin 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és tavaly vette át az arany díszoklevelét. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan főszerepet alakított, emellett 16 évig tanított, könyvet ír, és ma is aktívan dolgozik. Beszélgetésünkben a hivatás szeretetéről, a színészi lét kihívásairól, valamint a boldogság titkáról mesélt.