SZFE-s hallgatók a Cannes-i Filmfesztiválon

Molnár Nikolett
május 27., kedd 14:30
Share

A Cannes-i Filmfesztivál a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró fesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fődíjért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Idén az SZFE 25 diákja utazott ki a programra; közülük két televíziós műsorkészítő szakos hallgatónkkal, az elsőéves Hegedüs Katával és a másodéves Simon Eszterrel beszélgettünk az élményeikről.

Hogy jutottatok ki a Cannes-i Filmfesztiválra?

Hegedüs Kata: Mivel az SZFE mint filmművészeti egyetem ebben az évben biztosítani tudta hallgatói számára az akkreditációt, így mindenki a szállást és a repülőjegyeket intézte magának. Személy szerint azt mondhatom, hogy ez a lehetőség minden pénzt megért, és kihagyhatatlan annak, aki a mozgóképes szakmával foglalkozik. A Cannes-i Filmfesztivál olyan élmény, ami ténylegesen felnyitja az ember szemét, hogy mennyire nagy és sokoldalú is valójában ez a művészeti ág, emellett betekintést nyújt a filmforgalmazás üzleti alapjaiba is. A fesztivál ideje alatt fellelhető többek között a Village International, ahol 90 ország képviselteti magát standokkal, valamint a Marché du Film, amelynek keretében minden filmes szakember próbálja eladni, illetve megvenni a következő projektjét. A fesztivál filmvetítései mellett nagy hangsúlyt fektet a kapcsolatépítés elősegítésére is.

Simon Eszter: Én most vagyok másodéves, és tavaly nem voltam Cannes-ban. Miután egy kicsit utánanéztem az eseménynek, arra jutottam, hogy ez egy hatalmas lehetőség lesz. Különösen, mivel jövőre fogok diplomázni, ezért nem biztos, hogy következő évben ilyenkor rá tudok majd szánni egy hetet az utazásra. Ezért úgy voltam vele, hogy ha valamikor, akkor ezt a lehetőséget most kell megragadnom. Fontos tudni, hogy az akkreditáció önmagában nem jelenti azt, hogy együtt mozoghatunk a világsztárokkal, valamint hogy mindenhová belépésünk lenne, de nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy megteremtsük magunknak ezeket az interakciókat.

cannes 2025 szfe 2

 

Adódtak problémák is a hat nap alatt?

H. K.: Viccesen indult, mert amikor odaértünk, a szállásadónk nem vette fel a telefont, nem reagált a csengőre sem, így nagyjából félóráig vártunk a ház előtt, hogy megtudjuk, lesz-e szállásunk. Mint később kiderült, az illető elaludt este 10 óra körül – de végül bejutottunk. Talán ez volt az egyetlen kezdeti döccenő, de máskülönben nem nagyon tudok problémáról beszámolni. Ez a helyzet is inkább vicces volt, mint kellemetlen.

Hogy lehet bejutni a filmvetítésekre?

H. K.: Igazából volt, hogy „csak” szerencsénk volt. Ugyanis az, hogy van akkreditációd és belépőkártyád, önmagában még nem jogosít fel rá automatikusan, hogy be is juss a filmekre. Minden vetítésre reggel 8 órakor megnyílik az oldal, és ott kell vadászni a jegyeket – vagy pedig állandóan frissíteni a felületet. Az egyik legnagyobb sikerélményünk az volt, hogy hajnali 1-kor sikerült jegyet szereznünk a Mission Impossible másnap reggel 8:30-kor sorra kerülő vetítésére. Arra a Mission Impossible-re, amit összesen kétszer vetítettek le Cannes-ban. Olyan is akadt azonban, hogy a vetítés előtt beálltunk a sorba last minute jegyekért. Így jutottunk be például Richard Linklater Új hullám című filmjére, amely Jean-Luc Godard legendás Kifulladásig című alkotásának forgatásán játszódik 1959 Párizsában. Leírhatatlan élmény volt a stábbal közösen megnézni a filmet, amely egyszerre volt történelmi rekonstrukció és tisztelgés a szerzői film születése előtt.

Mik voltak a legkiemelkedőbb élmények?

H. K.: Azt tudni kell, hogy az én családom hatalmas Mission Impossible rajongó. Hatalmas. Én alapjáraton szeretem a művészfilmeket, de a közönségfilmeket is, és amit Tom Cruise művel abban a filmben, az egész franchise-ban, az egészen elképesztő. Az pedig, hogy ennek a záróakkordját meg tudtam nézni a Cannes-i Filmfesztiválon, az számomra örök élmény volt. A másik csúcspontot Quentin Tarantino jelentette: élőben láttam és hallhattam, ahogy beszél – konkrétan egy karnyújtásnyira volt tőlem. Lenyűgöző volt, hogy olyan nevekkel találkoztunk nap mint nap, mint Jennifer Lawrence, Pedro Pascal, Emma Stone, Austin Butler, Robert Pattinson, Quentin Tarantino, mert ez az a fesztivál, ahol mindenki megjelenik.

S. E.: Én nagyon szerettem volna részt venni egy black tie vetítésen, amelyen a közönség a film sztárjaival és alkotóival közösen nézheti meg a filmet. Last minute jegyekre az ilyen vetítéseknél is lehetőség nyílik, de ebben az esetben, ha például valamelyik este 7-kor kezdődik, amire már nem kapható jegy, akkor az emberek reggel 10-kor odamennek estélyi ruhában, és ott állnak egész nap bizonytalanságban: vagy lesz jegy, vagy nem. Szerencsére nekünk mégis sikerült bejutnunk az egyik ilyen vetítésre.

H. K.: Magyarként számomra a fesztivál egyik csúcspontja természetesen Szabó István életműdíja volt, valamint az, hogy A napfény ízét a Nemzeti Filmarchívum által felújított formájában, fesztiválkörülmények között nézhettük meg. Nagyon inspiráló volt, amint a 87 éves Szabó István franciául kezdte el mondani a beszédét, majd megakadás nélkül átváltott angolra. Iszonyatosan motiváló környezetben voltunk végig ez alatt a 6 nap alatt. Az a tény, hogy mindenki filmes, mindenki mozgóképes és valamilyen vonatkozásban ennek az iparágnak a része, nagyon megerősíti az embert abban, hogy ezt kell csinálnia. Ez egy kiváltság, hogy ezzel foglalkozhatunk.

S. E.: Abszolút, és amit én összességében ezzel az utazással kapcsolatban érzek, az a hála. Hála azért, hogy lehetőségem nyílt erre, hála a tanulságokért és hála a bizonyosságért, hogy a jövőben ezt szeretném csinálni. Ehhez pedig Cannes mutatott nekem irányt, hogyan is lehet mindennek a részesévé válni.

 

Milyen tanulságokkal jöttetek haza?

S. E.: Számomra az volt a legkiemelkedőbb ebben a 6 napban, hogy többet fejlődött az angol kommunikációs készségem, mint talán az előtte lévő 10 évben. Cannes rákényszerített arra, hogy beszéljek, hogy elmondjam, amit gondolok és hogy tudjak kapcsolódni az emberekhez. 6 napról van szó, ami önmagában nem olyan sok, viszont nagyon intenzív.

H. K.: Olyan magyar hallgatóként, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemre jár, ez a tapasztalat rávilágított a szakma működésének egészére, hogy láthassuk: igenis fesztiváloztatni kell a filmeket, pályázni kell, mert ez egy állandó verseny. Azt láttuk kint, hogy sosem elég; mindig egy lépéssel feljebb kell lépni és jobbat csinálni. Ez a csúcsteljesítményre való törekvés szerintem igazán példás külföldön. Nyitott szemmel kell járni a világban és utazni, tapasztalatokat szerezni – nemcsak itthon. Minden nap szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ezt csinálhatjuk, és igenis szükséges időt áldozni arra, hogy megnézzük, milyen munkamódszerekkel dolgoznak a külföldi szakemberek.

 

Egyéb hírek

Karrier, közösségi élmény és világraszóló események – Várja a jelentkezőket a közmédia tehetséggondozó programja

Ismét meghirdeti nagy sikerű tehetséggondozó programját a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány. A kiválasztott fiatalok Magyarország legnagyobb médiavállalatánál építhetik karrierjüket, legendák nyomdokaiba léphetnek és nemzetközi, valamint világesemények részesévé válhatnak. Televíziós és rádiós műsorkészítésben, sportújságírásban, valamint az online területen is kipróbálhatják magukat, de választhatják a műszaki területet is. Fejlődésüket elismert médiaszakemberek mentorként segítik. A közmédia augusztus 8-ig várja a jelentkezéseket.

Szeptemberben debütálnak az SZFE végzős second unit rendezőinek vizsgafilmjei

Újabb jelentős mérföldkőhöz ért a Színház-és Filmművészeti Egyetem. Lezárult az első hallgatók képzése a second unit rendező szakon a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. Az egy éves, intenzív mesterkurzus a Balázs Béla-díjas operatőr, Gulyás Buda, illetve az idén Magyar Mozgókép Életműdíjjal kitüntetett kaszkadőrszakértő, Piroch Gábor szakmai irányításával tavaly indult el. A Magyarországon, de a régióban is egyedülállónak minősülő képzésre sokszoros túljelentkezés mellett kilenc fiatalt vettek fel, akik idén szeptemberben mutatják be vizsga- és diplomafilmjeiket.

Elindult a Nemzetközi Színházi Műhely Sopronban - Hat ország fiatal művészei dolgoznak együtt az alkotótáborban

A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025. július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 című programot. Az immár második alkalommal megvalósuló, intenzív nyári alkotótáborban magyar és külföldi színművészhallgatók, valamint rangos hazai és nemzetközi oktatók, rendezők dolgoznak együtt a Soproni Egyetem kampuszán. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.

„Nem adom tovább” – Női sorsok és családi örökségek Hevesi Fanni rendezésében

Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.

Nemzetközi Színházi Műhelyt szervez az SZFE, a Nemzeti Színház és a Soproni Egyetem

A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.

Múzeumszínház Esztergomban a Múzeumok Éjszakáján

A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.

Meghívó Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.

Négy díjat is elhoztak az SZFE alkotói a Magyar Mozgókép Fesztiválról

A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020