SZFE Könyvek: két kötet bemutató az Alkotóműhelyek Hetén
február 14., péntek 11:47
Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös gondozásában megjelenő kötetek páros könyvbemutatóját az eseménynek otthont adó Bajor Gizi Színészmúzeum vezetője, dr. Bodolay Géza, majd az SZFE rektora és az SZFE Könyvek sorozatszerkesztője, prof. dr. Sepsi Enikő nyitották meg.
Köszöntőjében az igazgató elmondta: fontos, hogy a színházi szcénában tevékenykedő szakemberek, különösen a rendezők megismerjék és műveljék az egyes korszakok kiemelkedő filozófusainak alkotásait, hiszen csak ezen a tágabb kulturális kontextuson belül értelmezhetők az ő előadásaik is. Kocziszky Éva újonnan megjelent könyvével kapcsolatban megjegyezte, hogy ennek fényében a monográfia számos múlt századi, illetve kortárs filozófus és történész munkásságát tárgyalja Giorgio Agambentől Slavoj Žižeken át Yuval Noah Harariig. Az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályaműveivel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy „a kötetbe válogatott hét darab jól jelzi, hol tartanak napjaink fiatal drámaírói a dramatikus szövegek létrehozásával”.
A Bajor Gizi Színészmúzeum vezetője, dr. Bodolay Géza. Fotó: Varga-Kovács Annamária/OSZMI
Ezt követően Sepsi Enikő köszöntője következett, aki mérföldkőként tekintett a két kötet megjelenésével induló sorozatra.
Sepsi Enikő kiemelte: „Az SZFE Könyvek célja a ma elérhető legnagyobb hazai és nemzetközi láthatóságot biztosítani az itt dolgozók és hallgatók, iskolateremtő személyiségek művészeti és tudományos munkáinak. Ez a láthatóság nemcsak a könyv alakra, de az elektronikus formátumra (akár mozgóképes tartalommal) is értendő az Open Access (szabad hozzáférésű) kiadásnak köszönhetően. Az openaccess.hu-t az MTA által megadott irányelvek szerint a L’Harmattan fejlesztette ki az NKFIH támogatásával, amely projektben a Károli Könyvek volt a pilot.” Ennek a platformnak egy továbbfejlesztett változata, az openaccess.pub már a mesterséges intelligenciát fogja használni, hogy a magyar nyelvű tartalmak is hozzáférhetővé váljanak a nemzetközi közönség számára a magas szintű AI-technológia fordításai segítségével. Az absztraktoknak és különféle metaadatoknak köszönhetően nemzetközi adatbázisokban is jelen lesz a most elindult, lektorált sorozat – tette hozzá az SZFE rektora.
Prof. dr. Sepsi Enikő a könyvbemutatón. Fotó: Varga-kovács Annamária/OSZMI
Az Antifilozófusok II. bemutatóját a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészeti Tanszékének tanszékvezető oktatója és az intézmény szakkollégiumának, a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium Filozófia- és Vallástudomány Műhelyének vezetője, a filozófiatörténész dr. Boros Gábor konferálta fel.
Ismertetője során Boros Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy bár „az Antifilozófusok I. is valamely filozófiai hagyománnyal szemben fogalmaz meg gondolatokat [magáról] a filozófiáról, lényegi kapcsolattal a kereszténységhez, jelen második részben nyilvánvaló „reálértéknövekedést” jelent az, hogy új szálként jelenik meg benne a képzőművészeti alkotások elemzése is.
Kaj Ádám, Kocziszky Éva és Boros Gábor. Fotó: Varga-Kovács Annamária/OSZMI
Boros Gábor a szerzőt is antifilozófusnak nevezte. Mindemellett rávilágított a szöveg által felhozott egyik legfontosabb kérdésfeltevésére is, amely szerint veszélyt hordoz magában, ha egy beszédvallás írásvallássá alakul át.
A szerző, Kocziszky Éva erre a következőképpen reagált: a szerzetesek közös olvasása mindig alapvető találkozást jelentett a vallással. Ez a gyakorlat mára háttérbe szorult, pedig az egymásnak olvasás – minthogy mindig dialektikus, – maga után vonja, hogy az elhangzó gondolatban lévő üzenetet valaki mással osztjuk meg.
A szerző ezt azzal magyarázza, hogy az olyan, máskülönben nagyformátumú kutatók, mint a filozófus Marshall McLuhan mindig a technológia felől magyarázzák a kommunikációt, és ennek nyomán vázolnak fel bizonyos fejlődési utat. Emiatt azonban az ember bezárva érezheti magát az általa – a technológia (pillanatnyi állása) által – predesztinált helyzetbe, ami viszont megváltoztathatatlan. A szerző szerint „A gondolkodási váltás maga problematikus, nem a technika”, majd az elméletet megfordítva azt állítja: épphogy a gondolkodás az, amely előidézi a technológiai változásokat is. A megállapítást ugyanannyira a filozófia, mint amennyire a tágabb értelemben vett bölcsészettudományok vonatkozásában magyarázza, egyúttal megválaszolva azt az előfeltevést is, hogy miért kell olyan dolgokat is őriznünk, amiket ez a társadalom látszólag ki akar vetni magából.
Az esemény második részében az OSZMI igazgatóhelyettese, az SZFE adjunktusa és a jelen kötet szerkesztője, dr. Szabó Attila ismertette röviden az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyerteseinek rövid életrajzát, majd beszélgetett el velük az egyes darabok keletkezési körülményeiről.
Berettyán Nándor és dr. Szabó Attila. Fotó: Varga-Kovács Annamária/OSZMI
Bevezetőjében elmondta: 1998 óta hirdetik meg az ösztöndíjat, amelynek pályamunkái rendszerint jól tükrözik a fiatal drámaírók aktuális kérdésfeltevéseit. Céljuk az volt, hogy a fiatalok bármiféle nyomáskényszer nélkül írhassanak darabokat; ugyanakkor azt is hiba lenne feltételezni, hogy ezek az alkotások a fiókban maradnának. A tendenciák rövid összegzése során megjegyezte, hogy az eddig megszületett hozzávetőleg 120 drámának mintegy 60 százalékát bemutatták, vagy legalábbis felolvasták valahol – még ha ez természetesen nem is jelenti azt, hogy ezzel a művek egyúttal a kortárs kánon részévé is válnának.
Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy számos élvonalbeli kortárs drámaíró, például Tasnádi István, Kárpáti Péter, Bartis Attila, Borbély Szilárd és Térey János is Örkény ösztöníjasként kezdte pályafutását. A pályázók közül tehát, ha nem is feltétlenül mindig díjnyertes munkáikkal, később többen ismertek lettek.
Elmondása szerint ennél a kötetnél nem az esztétikailag, dramaturgiailag legjobban kidolgozott darabok bemutatására törekedtek, ehelyett inkább arra, hogy sokféle tapasztalatot, illetve dramaturgiai jelenítsenek meg. A kötet magára az olvasóra bízza, hogy döntse el, milyen tendencia rajzolódik ki a szemében.
A Százhúszból hét. Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című kötetbe került írások csakugyan a témák sokféleségéről tesznek tanúságot: akadt köztük személyes életrajzi ihletettségű, családi traumát és tragédiát feldolgozó, Covid-korabeli, a csíksomlyói búcsú vonzerejét a vallási hovatartozás kérdésétől függetlenül beállító, bizarr, a halottak kilakoltatását humoros formában feldolgozó, egy több mint egytonnás elsüllyedt kokainszállítmányt mint főszereplőt megjelenítő és egy, az eltűnt Petőfi egyik elveszett művét kutató Szendrey Júliáról írott darab is.
Az antológia Berettyán Nándor, Komán Attila, Kovács Viktor és Kovács Dominik, Márfi Márk, Németh Nikolett, Péter Beáta, illetve Szabó Róbert Csaba egy-egy alkotását tartalmazza, amelyekből az SZFE hallatói adtak elő részleteket felolvasószínház keretében.
Az SZFE hallgatóinak felolvasószínháza. Fotó: Varga-Kovács Annamária/OSZMI
Egyéb hírek
Mit lát a néző? És mi az a puskamikrofon? – Programajánló az Alkotóműhelyek Hetéről
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
„Nagyon vágytunk már egy ilyen osztályra” – bemutatkoznak az elsős bábszínészek osztályvezetői
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Ismét az Alkotóműhelyek Hete nyitja a tanévet
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
„Újra szívünkbe zártunk, Debrecen!” – Beszámoló a 2025-ös Nyári Akadémiáról
Az idei Nyári Akadémián 81 leendő elsőéves hallgató vett részt a cívis városban, hogy megismerkedjen jövendőbeli évfolyamtársaival, oktatóival, és nem utolsósorban azzal az egyedi „eszefés” életérzéssel, amely hamarosan mindennapjaik részévé válik. A HÖK és az egyetem vezetésének közös szervezésében megvalósuló egyhetes tábor gazdag kulturális, szakmai és közösségi programkínálattal várta a résztvevőket, így az oktatók és a hallgatók szeptember 5-én, a tanévnyitón már ismerősként üdvözölhetik egymást.
„Célunk, hogy minél több jó film szülessen” – bemutatkozik az SZFE dokumentumfilmes osztályvezető párosa
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal a dokumentumfilm-rendező művész MA osztályának vezetőivel, Barlay Tamással és Moys Zoltánnal beszélgettünk. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatóival arra is kitértünk a felvételi eljárás menetének ismertetése mellett, hogyan találja meg egy dokumentumfilmes készülő alkotásának témáját.
Milyen egy casting a tévében? – elkísértünk három SZFE-s hallgatót
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
Egy tanév, egy akciófilm – így zajlott az első second unit képzés az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
„Én a partneri alkotói viszonyban hiszek” – interjú Kiss Józseffel, a drámainstruktor-rendező szak osztályvezetőjével
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.
