Hogyan lesz közönségünk holnap? Van-e közönség közösség nélkül? – ezeket a kérdéseket járták körül a színházi és filmes közönség elérésének kihívásairól rendezett szimpóziumon a kulturális intézmények képviselői és a közönségkutatással foglalkozó szakemberek. Az eseményen az SZFE doktori iskolája is képviseltette magát előadókkal, illetve bemutatták az iskola készülő kötetét a színházi nézőkutatásról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) A közönség elérése, megtartása, nevelése és kutatása a színházi és filmes gyakorlatban címmel rendezett közös konferenciát. A megnyitón köszöntőt mondott Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója; Buglya Sándor filmrendező, az MMA elnökségi tagja; Antal Zsolt, az SZFE oktatási és tudományos rektorhelyettese és Sepsi Enikő, az SZFE rektora, a Doktori Iskola PhD-programjának vezetője.
Köszöntőjében Csáji László Koppány elmondta, hogy a rendezvény ötletét egy egy évvel korábbi beszélgetése indította el Antal Zsolttal arról, hogy a különböző művészeti intézmények hogyan reagálnak a gyorsuló ütemben változó világra.
Boglya Sándor megfogalmazása szerint ő még egy olyan generációhoz tartozik, akik közösségben szocializálódtak és még a televízióban is műhelyekben dolgoztak. Mint mondta, a film és a színház közösségteremtő ereje óriási – amennyiben működik és amennyiben eléri a közönséget.
Antal Zsolt kiemelte, hogy a mai, egyre inkább kultúrafogyasztó társadalomban egy színházi vagy filmes alkotásnak celebműsorokkal és sporteseményekkel kell versenyeznie a nézőkért.
Sepsi Enikő a nézőkutatás mibenlétéről beszélt köszöntőjében. Mint mondta, a nézőkutatás nem új keletű, már az 1920-as évek Franciaországában végeztek vizsgálatokat, hogy megjósolják, melyik film lesz sikeres és melyik nem. A magyarországi kutatások előzményeként felidézte a Színházi Olimpián Szabó Attilával közösen szervezett nemzetközi workshopját, amelyen akkor nagyrészt a STEP (Project on European Theatre Systems) kutatócsoport tagjai vettek részt. Reményei szerint a mostani konferencia a kezdete lesz egy komolyabb nézőkutatási projektnek az SZFE doktori iskolájában. Kiemelte, hogy a doktori iskola ezzel a konferenciával az idei szemeszterben már másodszor jelenik meg a nagyobb nyilvánosság előtt.
A konferencia ezt követően két részre oszlott: a délelőtti plenáris előadások után délután szekcióelőadásokon vehettek részt az érdeklődők, amit kerekasztal-beszélgetések zártak.
Plenáris előadásában Csáji László Koppány az Essentia Artis rendezvény online és offline közönségszervezésének tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Prezentációjában rávilágított a 2023-as és 2024-es év Essentia Artis rendezvényének közönségszervezési különbségeire, mivel a két évben eltérő stratégiát alkalmaztak, vizsgálva azok hatékonyságát is. Kiemelte a közösségi média szerepét és annak hatékonyságát: az ismert forrásból regisztrálók 83,2 százaléka a Facebookon keresztül érkezett, míg a fizetett hirdetések mindössze 4,9 százalékát hozták a rendezvény látogatóinak. Jógyakorlatként hivatkozott a helyszíni regisztráció lehetőségére, hiszen a tapasztalatok szerint átlagosan az előzetesen regisztrálók nagyjából 30 százaléka végül nem jelenik meg az eseményen.
Ezután Dér Tamás, a Müpa digitálismarketing-vezetője mutatta be az immár 10 éve működő és jelenleg több mint 50 ezer tagot számláló hűségprogramjukat. Az adatok hatékony felhasználására és az online marketingben rejlő óriási lehetőségre példa, hogy a Müpa éves bevételének 55 százalékát fizetett hirdetések nélkül, „csupán” a hűségprogram vásárlásaiból realizálják.
Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorjelöltje egy új kultúrafinanszírozási modellt mutatott be a Déryné Program tapasztalataira alapozva. Mint elmondta, a Déryné Program célja, hogy a kiszolgáltatott helyzetű, regionális, valamint független színházak számára hosszú távú fenntarthatóságot biztosítson egy új, kulturális életciklus-modell segítségével. Előadásából kiderült, hogy 2020 és 2024 között több mint 410 ezer nézőt vonzottak a program előadásai, 2025 januárjától pedig elindítják a Madách Imre programot, amely az egyetemistáknak szóló Csontváry-program utódja. Szintén jövőre terveznek indítani az egyetemisták számára egy kultúrkurzust, amely szabadon választható tantárgyként épül be az egyetemi oktatásba és elvégzéséért kreditet kapnak a hallgatók.
Lukácsy György, a Nemzeti Színház és az Nemzeti Filmintézet (NFI) munkatársa, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorandusza ezúttal, mint az NFI munkatársa tartott prezentációt az Intézet által kidolgozott alternatív forgalmazási gyakorlatról, melynek célja a magyar filmkincs eljuttatása a közönséghez.
„Ma, a streaming világában, mikor a kanapéról sem kell megmozdulni ahhoz, hogy bármelyik filmet megnézzük, nagyon nehéz megfelelő nézőszámot bevonzani a mozikba”
– vázolta fel a filmes közönség elérésének egyik legnagyobb kihívását a szakember. Az NFI a mai trendekre válaszul több olyan projektet indított, amelyek a kis közösségeket szólítják meg. Ilyen a harminckét egyetemi helyszínen működtetett egyetemi filmklubhálózat, a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen kezdeményezett Moziklub hálózat a kistelepülések lakói számára, vagy az Art Mozi Egyesülettel közösen létrehozott Klassz Napok is. Az NFI célja a közösségépítés, a tapasztalatok szerint pedig minél kisebb egy település, annál többen látogatják például a Moziklubot, amelynek vetítendő filmjeit egy listáról választhatják ki a helyi közösségek.
A délelőtti plenáris előadások sorát Sepsi Enikő, egyetemi tanár, rektor, a Művészettudományi Doktori Program vezetője és Ozsváth Eszter, az SZFE Doktori Iskola Művészettudományi PhD programjának doktorandusza zárta egymáshoz kapcsolódó előadásaikkal. Sepsi Enikő A színházszociológia lehetőségei a nézőkutatás terén című előadásának apropóját egy készülő kötet adta, a Mit lát a néző? Bevezetés a színházszociológiai kutatások módszertanába címmel, amelynek szerkesztői Sepsi Enikő és Szabó Attila, és már doktoranduszi munkákat is tartalmaz. A prezentáció felvázolta a színházszociológia két alapvető irányát, a nem egyéni vizsgálatra alapuló közönségfelmérést és a befogadáskutatást. Az előadás során a hallgatóság láthatott néhány nézőkutatás szempontjából releváns kérdőívet, és egy fókuszcsoportos esettanulmányon keresztül a műszeres (pszichofiziológiai) befogadásvizsgálatban rejlő lehetőségeket is megismerhette.
Ozsváth Eszter a hazai média- és művészetfogyasztási tendenciák generációs sajátosságairól tartott előadásában bemutatta azokat a lokális tényezőket, amelyek hozzájárultak a jelenleg együtt élő generációk média- és kultúrafogyasztási szokásainak, médiaplatformokra és művészeti ágakra lebontható preferenciáinak kialakulásához, és ezek öröklődéséhez.
Délután a konferencia két szekcióra oszlott. A Közönségkutatás szekcióban előadott Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese, az SZFE egyetemi adjunktusa, valamint Tölli Szofia és Török Katalin, az SZFE másodéves doktoranduszai. Tölli Szofia és Szabó Attila előadásai a STEP (Project on European Theatre Systems) nemzetközi színházszociológiai kutatócsoport 2010-ben elvégzett nézőkutatásai köré csoportosultak, mely kutatások megismétlésére most lehetőség nyílik Debrecenben. Török Katalin a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban 2019-ben végzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatta be.
A konferencia délutáni programjának másik szekciója a közönségelérés témája köré szerveződött. Szabó Ádám, a Déryné Program marketingvezetőjének A kultúra menedzsmentje, a menedzsment kultúrája: művészet és menedzsment találkozása a kortárs színházakban című előadása feltárta a művészet és menedzsment alapértékei közötti ütközéseket. Emellett rámutatott az együttműködésükből fakadó lehetőségekre és hogy milyen innovatív megoldások születhetnek a művészet és menedzsment találkozásának keresztmetszetében.
Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó igazgatója az idén február 11. és március 30. között elvégzett felmérés adatait és tapasztalatait elemezte. Mint mondta, a Vigadó kulturális központ szerepében kiállításoknak, színházi előadásoknak, koncerteknek, irodalmi eseményeknek ad helyet. Ezt a komplex feladatát akkor tudja hatékonyan ellátni, ha adatalapú stratégiaalkotással dolgozik, melynek egyik eszköze a látogatói felmérés.
Czoborczy Tamara, producer, az SZFE Doktori Iskola PhD programjának doktorandusza Állami finanszírozás vs. piaci működés a mozgóképművészetben címmel tartott előadást. Tamara 2015-óta kutatja azt a kérdést, hogy lehet-e piaci alapokra helyezni egy mozgóképalkotást és mennyire tud függetlenedni az állami finanszírozástól. Arra keresi a választ, hogyan alakult Magyarországon az elmúlt évtizedben a közönségeléréssel és marketingtevékenységgel kapcsolatos szakmai tudás és attitűd.
Antal Zsolt, egyetemi docens, az SZFE oktatási és tudományos rektorhelyettese Művészeti intézmények közönségének elérése a régi és az új médiatérben címmel tartott előadást. Mint mondta, az elmúlt három évtized tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy azok a kulturális és művészeti intézmények lettek hosszabb időn keresztül működőképesek, akik törekedtek a közönség igényeinek minél pontosabb és minél szélesebb, gyorsabb visszajelzésekre épülő ismeretének megszerzésére. Az előadás során körbejárták, hogy a már alkalmazott médiakommunikációs technikák és eszközök mellett milyen tartalékai lehetnek a művészeti intézményrendszernek az egyre turbulensebb, közönség figyelméért versenyző közegben.
A konferencia idén először került megrendezésre, de minden szervező hangsúlyozta: szeretnék, ha hagyománnyá válna, és a jövőben még több hasonló, intézmények közötti együttműködésre kerülne sor.
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.
Április 4. és 5. között beszélgetések és lemezvásár kísérik a film és zene kapcsolatát megjelenítő Budapest Ritmo Filmnapokat a Toldi moziban. A szombati nap programjának részeként bemutatkozik majd tavaly végzett hallgatónk, Derzsi Mátyás Csókot kaptam az ördögtől című filmje is, a vetítést pedig szakmai kerekasztal-beszélgetés követi majd.
Március 15-e alkalmából átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket a Vigadóban. Egyetemünk mesteroktatója, Berzsenyi Krisztina és filmoperatőr-művész MA szakon nemrég végzett hallgatónk, Krulik Marcell is elismerésben részesült.
Március 15-e alkalmából átadták a Vigadóban a legmagasabb állami kitüntetéseket, a Kossuth-díjakat. A nagydíjat idén a 86 éves Koncz Gábor színművésznek ítélték oda, Lajos Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja pedig Kossuth-díjban részesült.