Közönségkutatás témában rendezett tudományos konferenciát az SZFE és az MMA
Hogyan lesz közönségünk holnap? Van-e közönség közösség nélkül? – ezeket a kérdéseket járták körül a színházi és filmes közönség elérésének kihívásairól rendezett szimpóziumon a kulturális intézmények képviselői és a közönségkutatással foglalkozó szakemberek. Az eseményen az SZFE doktori iskolája is képviseltette magát előadókkal, illetve bemutatták az iskola készülő kötetét a színházi nézőkutatásról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) A közönség elérése, megtartása, nevelése és kutatása a színházi és filmes gyakorlatban címmel rendezett közös konferenciát. A megnyitón köszöntőt mondott Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója; Buglya Sándor filmrendező, az MMA elnökségi tagja; Antal Zsolt, az SZFE oktatási és tudományos rektorhelyettese és Sepsi Enikő, az SZFE rektora, a Doktori Iskola PhD-programjának vezetője.
Köszöntőjében Csáji László Koppány elmondta, hogy a rendezvény ötletét egy egy évvel korábbi beszélgetése indította el Antal Zsolttal arról, hogy a különböző művészeti intézmények hogyan reagálnak a gyorsuló ütemben változó világra.
Boglya Sándor megfogalmazása szerint ő még egy olyan generációhoz tartozik, akik közösségben szocializálódtak és még a televízióban is műhelyekben dolgoztak. Mint mondta, a film és a színház közösségteremtő ereje óriási – amennyiben működik és amennyiben eléri a közönséget.
Antal Zsolt kiemelte, hogy a mai, egyre inkább kultúrafogyasztó társadalomban egy színházi vagy filmes alkotásnak celebműsorokkal és sporteseményekkel kell versenyeznie a nézőkért.
Sepsi Enikő a nézőkutatás mibenlétéről beszélt köszöntőjében. Mint mondta, a nézőkutatás nem új keletű, már az 1920-as évek Franciaországában végeztek vizsgálatokat, hogy megjósolják, melyik film lesz sikeres és melyik nem. A magyarországi kutatások előzményeként felidézte a Színházi Olimpián Szabó Attilával közösen szervezett nemzetközi workshopját, amelyen akkor nagyrészt a STEP (Project on European Theatre Systems) kutatócsoport tagjai vettek részt. Reményei szerint a mostani konferencia a kezdete lesz egy komolyabb nézőkutatási projektnek az SZFE doktori iskolájában. Kiemelte, hogy a doktori iskola ezzel a konferenciával az idei szemeszterben már másodszor jelenik meg a nagyobb nyilvánosság előtt.
A konferencia ezt követően két részre oszlott: a délelőtti plenáris előadások után délután szekcióelőadásokon vehettek részt az érdeklődők, amit kerekasztal-beszélgetések zártak.
Plenáris előadásában Csáji László Koppány az Essentia Artis rendezvény online és offline közönségszervezésének tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Prezentációjában rávilágított a 2023-as és 2024-es év Essentia Artis rendezvényének közönségszervezési különbségeire, mivel a két évben eltérő stratégiát alkalmaztak, vizsgálva azok hatékonyságát is. Kiemelte a közösségi média szerepét és annak hatékonyságát: az ismert forrásból regisztrálók 83,2 százaléka a Facebookon keresztül érkezett, míg a fizetett hirdetések mindössze 4,9 százalékát hozták a rendezvény látogatóinak. Jógyakorlatként hivatkozott a helyszíni regisztráció lehetőségére, hiszen a tapasztalatok szerint átlagosan az előzetesen regisztrálók nagyjából 30 százaléka végül nem jelenik meg az eseményen.
Ezután Dér Tamás, a Müpa digitálismarketing-vezetője mutatta be az immár 10 éve működő és jelenleg több mint 50 ezer tagot számláló hűségprogramjukat. Az adatok hatékony felhasználására és az online marketingben rejlő óriási lehetőségre példa, hogy a Müpa éves bevételének 55 százalékát fizetett hirdetések nélkül, „csupán” a hűségprogram vásárlásaiból realizálják.
Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorjelöltje egy új kultúrafinanszírozási modellt mutatott be a Déryné Program tapasztalataira alapozva. Mint elmondta, a Déryné Program célja, hogy a kiszolgáltatott helyzetű, regionális, valamint független színházak számára hosszú távú fenntarthatóságot biztosítson egy új, kulturális életciklus-modell segítségével. Előadásából kiderült, hogy 2020 és 2024 között több mint 410 ezer nézőt vonzottak a program előadásai, 2025 januárjától pedig elindítják a Madách Imre programot, amely az egyetemistáknak szóló Csontváry-program utódja. Szintén jövőre terveznek indítani az egyetemisták számára egy kultúrkurzust, amely szabadon választható tantárgyként épül be az egyetemi oktatásba és elvégzéséért kreditet kapnak a hallgatók.
Lukácsy György, a Nemzeti Színház és az Nemzeti Filmintézet (NFI) munkatársa, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorandusza ezúttal, mint az NFI munkatársa tartott prezentációt az Intézet által kidolgozott alternatív forgalmazási gyakorlatról, melynek célja a magyar filmkincs eljuttatása a közönséghez.
„Ma, a streaming világában, mikor a kanapéról sem kell megmozdulni ahhoz, hogy bármelyik filmet megnézzük, nagyon nehéz megfelelő nézőszámot bevonzani a mozikba”
– vázolta fel a filmes közönség elérésének egyik legnagyobb kihívását a szakember. Az NFI a mai trendekre válaszul több olyan projektet indított, amelyek a kis közösségeket szólítják meg. Ilyen a harminckét egyetemi helyszínen működtetett egyetemi filmklubhálózat, a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen kezdeményezett Moziklub hálózat a kistelepülések lakói számára, vagy az Art Mozi Egyesülettel közösen létrehozott Klassz Napok is. Az NFI célja a közösségépítés, a tapasztalatok szerint pedig minél kisebb egy település, annál többen látogatják például a Moziklubot, amelynek vetítendő filmjeit egy listáról választhatják ki a helyi közösségek.
A délelőtti plenáris előadások sorát Sepsi Enikő, egyetemi tanár, rektor, a Művészettudományi Doktori Program vezetője és Ozsváth Eszter, az SZFE Doktori Iskola Művészettudományi PhD programjának doktorandusza zárta egymáshoz kapcsolódó előadásaikkal. Sepsi Enikő A színházszociológia lehetőségei a nézőkutatás terén című előadásának apropóját egy készülő kötet adta, a Mit lát a néző? Bevezetés a színházszociológiai kutatások módszertanába címmel, amelynek szerkesztői Sepsi Enikő és Szabó Attila, és már doktoranduszi munkákat is tartalmaz. A prezentáció felvázolta a színházszociológia két alapvető irányát, a nem egyéni vizsgálatra alapuló közönségfelmérést és a befogadáskutatást. Az előadás során a hallgatóság láthatott néhány nézőkutatás szempontjából releváns kérdőívet, és egy fókuszcsoportos esettanulmányon keresztül a műszeres (pszichofiziológiai) befogadásvizsgálatban rejlő lehetőségeket is megismerhette.
Ozsváth Eszter a hazai média- és művészetfogyasztási tendenciák generációs sajátosságairól tartott előadásában bemutatta azokat a lokális tényezőket, amelyek hozzájárultak a jelenleg együtt élő generációk média- és kultúrafogyasztási szokásainak, médiaplatformokra és művészeti ágakra lebontható preferenciáinak kialakulásához, és ezek öröklődéséhez.
Délután a konferencia két szekcióra oszlott. A Közönségkutatás szekcióban előadott Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese, az SZFE egyetemi adjunktusa, valamint Tölli Szofia és Török Katalin, az SZFE másodéves doktoranduszai. Tölli Szofia és Szabó Attila előadásai a STEP (Project on European Theatre Systems) nemzetközi színházszociológiai kutatócsoport 2010-ben elvégzett nézőkutatásai köré csoportosultak, mely kutatások megismétlésére most lehetőség nyílik Debrecenben. Török Katalin a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban 2019-ben végzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatta be.
A konferencia délutáni programjának másik szekciója a közönségelérés témája köré szerveződött. Szabó Ádám, a Déryné Program marketingvezetőjének A kultúra menedzsmentje, a menedzsment kultúrája: művészet és menedzsment találkozása a kortárs színházakban című előadása feltárta a művészet és menedzsment alapértékei közötti ütközéseket. Emellett rámutatott az együttműködésükből fakadó lehetőségekre és hogy milyen innovatív megoldások születhetnek a művészet és menedzsment találkozásának keresztmetszetében.
Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó igazgatója az idén február 11. és március 30. között elvégzett felmérés adatait és tapasztalatait elemezte. Mint mondta, a Vigadó kulturális központ szerepében kiállításoknak, színházi előadásoknak, koncerteknek, irodalmi eseményeknek ad helyet. Ezt a komplex feladatát akkor tudja hatékonyan ellátni, ha adatalapú stratégiaalkotással dolgozik, melynek egyik eszköze a látogatói felmérés.
Czoborczy Tamara, producer, az SZFE Doktori Iskola PhD programjának doktorandusza Állami finanszírozás vs. piaci működés a mozgóképművészetben címmel tartott előadást. Tamara 2015-óta kutatja azt a kérdést, hogy lehet-e piaci alapokra helyezni egy mozgóképalkotást és mennyire tud függetlenedni az állami finanszírozástól. Arra keresi a választ, hogyan alakult Magyarországon az elmúlt évtizedben a közönségeléréssel és marketingtevékenységgel kapcsolatos szakmai tudás és attitűd.
Antal Zsolt, egyetemi docens, az SZFE oktatási és tudományos rektorhelyettese Művészeti intézmények közönségének elérése a régi és az új médiatérben címmel tartott előadást. Mint mondta, az elmúlt három évtized tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy azok a kulturális és művészeti intézmények lettek hosszabb időn keresztül működőképesek, akik törekedtek a közönség igényeinek minél pontosabb és minél szélesebb, gyorsabb visszajelzésekre épülő ismeretének megszerzésére. Az előadás során körbejárták, hogy a már alkalmazott médiakommunikációs technikák és eszközök mellett milyen tartalékai lehetnek a művészeti intézményrendszernek az egyre turbulensebb, közönség figyelméért versenyző közegben.
A konferencia idén először került megrendezésre, de minden szervező hangsúlyozta: szeretnék, ha hagyománnyá válna, és a jövőben még több hasonló, intézmények közötti együttműködésre kerülne sor.
Egyéb hírek
Mit lát a néző? És mi az a puskamikrofon? – Programajánló az Alkotóműhelyek Hetéről
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
„Nagyon vágytunk már egy ilyen osztályra” – bemutatkoznak az elsős bábszínészek osztályvezetői
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Ismét az Alkotóműhelyek Hete nyitja a tanévet
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
„Újra szívünkbe zártunk, Debrecen!” – Beszámoló a 2025-ös Nyári Akadémiáról
Az idei Nyári Akadémián 81 leendő elsőéves hallgató vett részt a cívis városban, hogy megismerkedjen jövendőbeli évfolyamtársaival, oktatóival, és nem utolsósorban azzal az egyedi „eszefés” életérzéssel, amely hamarosan mindennapjaik részévé válik. A HÖK és az egyetem vezetésének közös szervezésében megvalósuló egyhetes tábor gazdag kulturális, szakmai és közösségi programkínálattal várta a résztvevőket, így az oktatók és a hallgatók szeptember 5-én, a tanévnyitón már ismerősként üdvözölhetik egymást.
„Célunk, hogy minél több jó film szülessen” – bemutatkozik az SZFE dokumentumfilmes osztályvezető párosa
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal a dokumentumfilm-rendező művész MA osztályának vezetőivel, Barlay Tamással és Moys Zoltánnal beszélgettünk. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatóival arra is kitértünk a felvételi eljárás menetének ismertetése mellett, hogyan találja meg egy dokumentumfilmes készülő alkotásának témáját.
Milyen egy casting a tévében? – elkísértünk három SZFE-s hallgatót
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
Egy tanév, egy akciófilm – így zajlott az első second unit képzés az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
„Én a partneri alkotói viszonyban hiszek” – interjú Kiss Józseffel, a drámainstruktor-rendező szak osztályvezetőjével
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.
