Közönségkutatás témában rendezett tudományos konferenciát az SZFE és az MMA
Hogyan lesz közönségünk holnap? Van-e közönség közösség nélkül? – ezeket a kérdéseket járták körül a színházi és filmes közönség elérésének kihívásairól rendezett szimpóziumon a kulturális intézmények képviselői és a közönségkutatással foglalkozó szakemberek. Az eseményen az SZFE doktori iskolája is képviseltette magát előadókkal, illetve bemutatták az iskola készülő kötetét a színházi nézőkutatásról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) A közönség elérése, megtartása, nevelése és kutatása a színházi és filmes gyakorlatban címmel rendezett közös konferenciát. A megnyitón köszöntőt mondott Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója; Buglya Sándor filmrendező, az MMA elnökségi tagja; Antal Zsolt, az SZFE oktatási és tudományos rektorhelyettese és Sepsi Enikő, az SZFE rektora, a Doktori Iskola PhD-programjának vezetője.
Köszöntőjében Csáji László Koppány elmondta, hogy a rendezvény ötletét egy egy évvel korábbi beszélgetése indította el Antal Zsolttal arról, hogy a különböző művészeti intézmények hogyan reagálnak a gyorsuló ütemben változó világra.
Boglya Sándor megfogalmazása szerint ő még egy olyan generációhoz tartozik, akik közösségben szocializálódtak és még a televízióban is műhelyekben dolgoztak. Mint mondta, a film és a színház közösségteremtő ereje óriási – amennyiben működik és amennyiben eléri a közönséget.
Antal Zsolt kiemelte, hogy a mai, egyre inkább kultúrafogyasztó társadalomban egy színházi vagy filmes alkotásnak celebműsorokkal és sporteseményekkel kell versenyeznie a nézőkért.
Sepsi Enikő a nézőkutatás mibenlétéről beszélt köszöntőjében. Mint mondta, a nézőkutatás nem új keletű, már az 1920-as évek Franciaországában végeztek vizsgálatokat, hogy megjósolják, melyik film lesz sikeres és melyik nem. A magyarországi kutatások előzményeként felidézte a Színházi Olimpián Szabó Attilával közösen szervezett nemzetközi workshopját, amelyen akkor nagyrészt a STEP (Project on European Theatre Systems) kutatócsoport tagjai vettek részt. Reményei szerint a mostani konferencia a kezdete lesz egy komolyabb nézőkutatási projektnek az SZFE doktori iskolájában. Kiemelte, hogy a doktori iskola ezzel a konferenciával az idei szemeszterben már másodszor jelenik meg a nagyobb nyilvánosság előtt.
A konferencia ezt követően két részre oszlott: a délelőtti plenáris előadások után délután szekcióelőadásokon vehettek részt az érdeklődők, amit kerekasztal-beszélgetések zártak.
Plenáris előadásában Csáji László Koppány az Essentia Artis rendezvény online és offline közönségszervezésének tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Prezentációjában rávilágított a 2023-as és 2024-es év Essentia Artis rendezvényének közönségszervezési különbségeire, mivel a két évben eltérő stratégiát alkalmaztak, vizsgálva azok hatékonyságát is. Kiemelte a közösségi média szerepét és annak hatékonyságát: az ismert forrásból regisztrálók 83,2 százaléka a Facebookon keresztül érkezett, míg a fizetett hirdetések mindössze 4,9 százalékát hozták a rendezvény látogatóinak. Jógyakorlatként hivatkozott a helyszíni regisztráció lehetőségére, hiszen a tapasztalatok szerint átlagosan az előzetesen regisztrálók nagyjából 30 százaléka végül nem jelenik meg az eseményen.
Ezután Dér Tamás, a Müpa digitálismarketing-vezetője mutatta be az immár 10 éve működő és jelenleg több mint 50 ezer tagot számláló hűségprogramjukat. Az adatok hatékony felhasználására és az online marketingben rejlő óriási lehetőségre példa, hogy a Müpa éves bevételének 55 százalékát fizetett hirdetések nélkül, „csupán” a hűségprogram vásárlásaiból realizálják.
Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorjelöltje egy új kultúrafinanszírozási modellt mutatott be a Déryné Program tapasztalataira alapozva. Mint elmondta, a Déryné Program célja, hogy a kiszolgáltatott helyzetű, regionális, valamint független színházak számára hosszú távú fenntarthatóságot biztosítson egy új, kulturális életciklus-modell segítségével. Előadásából kiderült, hogy 2020 és 2024 között több mint 410 ezer nézőt vonzottak a program előadásai, 2025 januárjától pedig elindítják a Madách Imre programot, amely az egyetemistáknak szóló Csontváry-program utódja. Szintén jövőre terveznek indítani az egyetemisták számára egy kultúrkurzust, amely szabadon választható tantárgyként épül be az egyetemi oktatásba és elvégzéséért kreditet kapnak a hallgatók.
Lukácsy György, a Nemzeti Színház és az Nemzeti Filmintézet (NFI) munkatársa, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorandusza ezúttal, mint az NFI munkatársa tartott prezentációt az Intézet által kidolgozott alternatív forgalmazási gyakorlatról, melynek célja a magyar filmkincs eljuttatása a közönséghez.
„Ma, a streaming világában, mikor a kanapéról sem kell megmozdulni ahhoz, hogy bármelyik filmet megnézzük, nagyon nehéz megfelelő nézőszámot bevonzani a mozikba”
– vázolta fel a filmes közönség elérésének egyik legnagyobb kihívását a szakember. Az NFI a mai trendekre válaszul több olyan projektet indított, amelyek a kis közösségeket szólítják meg. Ilyen a harminckét egyetemi helyszínen működtetett egyetemi filmklubhálózat, a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen kezdeményezett Moziklub hálózat a kistelepülések lakói számára, vagy az Art Mozi Egyesülettel közösen létrehozott Klassz Napok is. Az NFI célja a közösségépítés, a tapasztalatok szerint pedig minél kisebb egy település, annál többen látogatják például a Moziklubot, amelynek vetítendő filmjeit egy listáról választhatják ki a helyi közösségek.
A délelőtti plenáris előadások sorát Sepsi Enikő, egyetemi tanár, rektor, a Művészettudományi Doktori Program vezetője és Ozsváth Eszter, az SZFE Doktori Iskola Művészettudományi PhD programjának doktorandusza zárta egymáshoz kapcsolódó előadásaikkal. Sepsi Enikő A színházszociológia lehetőségei a nézőkutatás terén című előadásának apropóját egy készülő kötet adta, a Mit lát a néző? Bevezetés a színházszociológiai kutatások módszertanába címmel, amelynek szerkesztői Sepsi Enikő és Szabó Attila, és már doktoranduszi munkákat is tartalmaz. A prezentáció felvázolta a színházszociológia két alapvető irányát, a nem egyéni vizsgálatra alapuló közönségfelmérést és a befogadáskutatást. Az előadás során a hallgatóság láthatott néhány nézőkutatás szempontjából releváns kérdőívet, és egy fókuszcsoportos esettanulmányon keresztül a műszeres (pszichofiziológiai) befogadásvizsgálatban rejlő lehetőségeket is megismerhette.
Ozsváth Eszter a hazai média- és művészetfogyasztási tendenciák generációs sajátosságairól tartott előadásában bemutatta azokat a lokális tényezőket, amelyek hozzájárultak a jelenleg együtt élő generációk média- és kultúrafogyasztási szokásainak, médiaplatformokra és művészeti ágakra lebontható preferenciáinak kialakulásához, és ezek öröklődéséhez.
Délután a konferencia két szekcióra oszlott. A Közönségkutatás szekcióban előadott Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese, az SZFE egyetemi adjunktusa, valamint Tölli Szofia és Török Katalin, az SZFE másodéves doktoranduszai. Tölli Szofia és Szabó Attila előadásai a STEP (Project on European Theatre Systems) nemzetközi színházszociológiai kutatócsoport 2010-ben elvégzett nézőkutatásai köré csoportosultak, mely kutatások megismétlésére most lehetőség nyílik Debrecenben. Török Katalin a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban 2019-ben végzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatta be.
A konferencia délutáni programjának másik szekciója a közönségelérés témája köré szerveződött. Szabó Ádám, a Déryné Program marketingvezetőjének A kultúra menedzsmentje, a menedzsment kultúrája: művészet és menedzsment találkozása a kortárs színházakban című előadása feltárta a művészet és menedzsment alapértékei közötti ütközéseket. Emellett rámutatott az együttműködésükből fakadó lehetőségekre és hogy milyen innovatív megoldások születhetnek a művészet és menedzsment találkozásának keresztmetszetében.
Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó igazgatója az idén február 11. és március 30. között elvégzett felmérés adatait és tapasztalatait elemezte. Mint mondta, a Vigadó kulturális központ szerepében kiállításoknak, színházi előadásoknak, koncerteknek, irodalmi eseményeknek ad helyet. Ezt a komplex feladatát akkor tudja hatékonyan ellátni, ha adatalapú stratégiaalkotással dolgozik, melynek egyik eszköze a látogatói felmérés.
Czoborczy Tamara, producer, az SZFE Doktori Iskola PhD programjának doktorandusza Állami finanszírozás vs. piaci működés a mozgóképművészetben címmel tartott előadást. Tamara 2015-óta kutatja azt a kérdést, hogy lehet-e piaci alapokra helyezni egy mozgóképalkotást és mennyire tud függetlenedni az állami finanszírozástól. Arra keresi a választ, hogyan alakult Magyarországon az elmúlt évtizedben a közönségeléréssel és marketingtevékenységgel kapcsolatos szakmai tudás és attitűd.
Antal Zsolt, egyetemi docens, az SZFE oktatási és tudományos rektorhelyettese Művészeti intézmények közönségének elérése a régi és az új médiatérben címmel tartott előadást. Mint mondta, az elmúlt három évtized tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy azok a kulturális és művészeti intézmények lettek hosszabb időn keresztül működőképesek, akik törekedtek a közönség igényeinek minél pontosabb és minél szélesebb, gyorsabb visszajelzésekre épülő ismeretének megszerzésére. Az előadás során körbejárták, hogy a már alkalmazott médiakommunikációs technikák és eszközök mellett milyen tartalékai lehetnek a művészeti intézményrendszernek az egyre turbulensebb, közönség figyelméért versenyző közegben.
A konferencia idén először került megrendezésre, de minden szervező hangsúlyozta: szeretnék, ha hagyománnyá válna, és a jövőben még több hasonló, intézmények közötti együttműködésre kerülne sor.
Egyéb hírek
Mozgókép MA vizsgafilm vetítés
Az SZFE filmrendező művész MA, filmoperatőr művész MA és a látványtervező művész MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja december 15-e, 18 óra.
Létezik még misztériumjáték? – kortárs válaszok
Hogyan jelenhet meg az egyik legősibb színházi műfaj, a misztériumjáték a színpadon ma úgy, hogy az releváns és érdekes legyen akár több korosztály számára is? Többek között erről is szólt a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészettudományi doktori programja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében megvalósuló Misztérium a kortárs színpadon című tudományos konferencia, melyet két helyszínen, a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumában és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában rendeztek meg.
„A csoda akkor jön, amikor te nem vagy" – szakralitás a kortárs színházban
A rituális színház és a misztériumjátékok kortárs értelmezése kapcsán rendezők, színházi szakemberek keresték a választ arra, miként lehet a spiritualitást és a transzcendens élményt élővé és befogadhatóvá tenni a mai színpadon, miközben a színház legmélyebb küldetését kutatták.
Aranyszárny nagydíjat nyert hallgatónk vizsgafilmje, a Cukormáz a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztiválon
Ünnepélyesen kiosztották a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztivál díjait, amely a fogyatékossággal élő emberek témáját és alkotásait helyezi a középpontba. A rendezvény Magyarország egyetlen olyan filmes eseménye, amely kifejezetten e társadalmi csoport önkifejezésére, inklúziójára és kapcsolatteremtésére irányítja a figyelmet. A fesztivál Aranyszárny nagydíját professzionális kategóriában hallgatónk, Demeter Hunor Cukormáz című vizsgafilmje nyerte el.
Elfogadás és inkluzivitás a II. éves drámainstruktor – drámajátékos osztállyal
November 22-én a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetbe invitálta a II. éves drámainstruktor – drámajátékos osztály az „Ébresztő – Mi a helyzet a roma fiatalokkal?” című eseményére az érdeklődőket, ahol egy behívó foglakozáson és egy kerekasztal beszélgetésen vehettek részt.
Az SZFE épületeinek ünnepi nyitvatartása
Felhívjuk tisztelt oktatóink és hallgatóink figyelmét, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem valamennyi épülete zárva tart december 24-25-26-án. A teljes ünnepi nyitvatartás a lentebbi táblázatban látható.
Görög tragédia ma: az emberi szabadság kérdései
Az SZFE Doktori Iskolája nemzetközi konferenciát rendezett 2024. november 14-16. között. A neves kutatók az antik tragédia jelenkori elméleti, etikai-esztétikai lehetőségeit vizsgálták, összekapcsolva azt a színházi előadhatóságuk mai gyakorlatával. Képes konferenciabeszámolónk következik.
„Szeretem, amikor véletlenszerűen esik egy anyagra a választásom” – interjú Csáki Benedekkel
Csáki Benedek ötödéves színházrendező fizikai színházi koreográfus szakos hallgatónk nevéhez máris olyan népszerű előadások rendezése kötődik, mint a Chicago, a Cabaret vagy a Tempefői. Most nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy színre viszi Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperáját. A darab a negyedéves zenész színművész osztály vizsgaelőadása lesz, a közös munkáról is kérdeztük a fiatal alkotót interjúnkban.
