Aki látta a Mozgókép Fesztivál díjátadóit, bizonyára feltűnt neki a látványos, ledes színpadi háttér. A pazar vizuális világ Oravecz Adrienn, az SZFE látványtervező MA szakos hallgatójának kreativitását dicséri. Vele beszélgettünk a tervezési folyamatról, a stílusválasztás indokairól és a megvalósítás kihívásairól.
Hogyan jött ez a lehetőség?
Az egész osztályunk pályázhatott az idei Mozgókép Fesztivál díszletének megtervezésére. Örültem ennek, mert végre év közben kínálkozott egy gyakorlati feladat a megszokott diplomafilm-forgatások és vizsgafeladatok mellett. Többen is neveztek a versenyre, de végül ez a koncepció nyerte el a zsűri tetszését, amely egy LED-falon jelent meg az esemény alatt. Miután megkaptuk a megbízást, azonnal el is kezdtük a munkát. A helyzet viszont egy idő után bonyolultabb lett, mert bár volt egy kidolgozott koncepciónk, ugyanígy a többi alkotónak is akadtak kreatív ötletei. Ezeket a megvalósítás során figyelembe kellett vennem, közben pedig megvédenem a saját elgondolásaimat is.
Ott voltunk mindkét díjátadón és élőben tényleg rendkívül látványos volt a díszlet. Mintha csak a Nagy Gatsbyt láttuk volna színpadra álmodva…
Nem véletlenül. Az Art Deco stílusában képzeltük el a díszletet, mert az olyan korszakot idéz fel, amikor egyszerre ötvözték a vizuális művészeteket a technológiával és a filmiparral. Ez a stílus a 20-as években alakult ki, amikor a filmek nagy klasszikusai is megszülettek és amelyek ma is lenyűgöznek – talán sok más emberhez hasonlóan. Azért választottuk ezt a stílust, mert sok új, bátor és minőségi alkotás látott napvilágot az elmúlt időszakban a filmiparban is, és ezt az előremutató dinamizmust kívántuk kifejezni.
A díszlet szerkezetét hogyan alakítottad ki?
Tudatosan is nyitott, átjárható koncepciót igyekeztünk kialakítani, miközben gondosan kerültünk minden zártságra utaló formát. Ez szimbolikus üzenetet is hordoz, mert nyitottságot sugall a jövő, a közönség és az újszerű alkotások felé. A gyakorlatban is jól működött ez a koncepció, mert a belépéseket és az átjárásokat is gördülékenyen meg tudtuk valósítani a színpadra vezető úton, miközben a díszletelemek segítettek kihangsúlyozni az esemény ünnepélyes jellegét.
Többes számban beszélsz. Kik segítették a munkádat?
A projekt megvalósításában sokat segített osztálytársam, Szabó Csenge és az animációs csapat, akik nagymértékben hozzájárultak, hogy át tudtuk ültetni LED-falra az Art Deco eredetileg térben elképzelt stílusjegyeit. Rajtuk kívül jelentős támogatást kaptunk tanárunktól, Szendrényi Évától, valamint Sándor Jánostól, Izsó Tamástól és természetesen Fazekas Gyulától, akik a díszlet kivitelezésében segítettek.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

