Nagy sikerrel mutatták be hétvégén a világhírű Hair musicalt Tompagábor Kornél rendezésében a Fertőrákosi Barlangszínházban. A zalaegerszegi Kvártélyház és a Soproni Petőfi Színház közös produkciójának végén igazi bulihangulat kerekedett; a közönség állva tapsolt és táncolt a szereplőkkel, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetem színészhallgatóival.
Gerome Ragni és James Rado hallhatatlan rockmusicaljét, a Hairt 1967-ben mutatták be először egy New York-i kis színházban, a Public Theatre-ben, majd az igazi áttörést a következő év hozta meg, mikor a darab a Brodwayt is meghódította. Zseniális zenéjének és aktualitásának köszönhetően a musicalt azóta is töretlen sikerrel játsszák a világban. A Hairt itthon először a Rock Színház mutatta be 1985. augusztus 14-én a Budai Parkszínpadon, majd a darabot azóta olyan jelentős rendezők is színpadra állították, mint Szurdi Miklós, vagy Mohácsi János. „A Hair legnagyobb ereje mindig is az volt, hogy sok fiatal szempár néz le ránk a színpadról, hihetetlen izgalma, ereje, lendülete van” – mondta Szurdi, mikor 10 év után 170 fős szuperprodukcióvá alakította át az előadást 2006-ban. Minden bizonnyal a fiatalokban rejlő erő és lendület motiválhatta a most debütált előadás rendezőjét, Tompagábor Kornélt is, mikor SZFE-s hallgatókat kért fel a darabhoz, amelyet bevallása szerint, mióta színházzal foglalkozik, színre akar vinni. „A Hair mitikus előadás, önmaga mítosza is. A béke, a szeretet, a szerelem, a 20. század és a jelen kor furcsa mítosza jelenik meg benne” – mondta egy interjúban. Aktualitását hangsúlyozva hozzátette, hogy „a történet és a zene is olyan érzelmi húrokat pendít meg mindenkiben, aki ismeri, amiről érdemes beszélni, leginkább most, amikor háború dúl a közelünkben és fiatal emberek mennek meghalni a frontra, aminek semmi értelme nincs. Értelme a szerelemnek, a barátságnak, az együttdolgozásnak, az összekacsintásnak, az építkezésnek van.”
A rendező a hosszú hajú hippi vezér, George Berger szerepére Bot Gábort kérte fel, míg Claude Hooper Bukowskit Vásárhelyi Áron alakítja. Az amerikai előkelő család sarját, Shelia Franklint Ferenczy-Nagy Bolgárka, az SZFE negyedik évfolyamos fizikai színházi koreográfus hallgatója játssza Zámbó Brigittával kettős szereposztásban, de rajta kívül más színművészetis hallgató, Bíró Kristóf és Csáki Benedek is szerepel a darabban. A produkció dramaturgja, Boda Ábel és rendező asszisztense, Pap Dóra is szintén az egyetem berkeiből érkeztek és bármilyen meglepő, de a darab rendezője, a közel 20 éves színházi rendezői tapasztalattal rendelkező Tompagábor Kornél is jelenleg nálunk tanul drámainstruktor rendező szakon.
A fertőrákosi premier után most Zalaegerszegre utazik a produkció, pénteken a Kvártélyház színpadán csendül fel újra a Vízöntő dala. A közönség itt további hét alkalommal láthatja a darabot, november végétől pedig a Soproni Petőfi Színházban kerül újra színpadra.
A Hair fertőrákosi premierjéről szóló beszámolót itt olvashatjátok.
Negyedik alkalommal szervezte meg az Educatio+ Konferenciát a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) 2025. július 9-én, Kápolnásnyéken, ahol egyetemünket a Karrieriroda és diáktanácsadó vezetője, Wild Mónika képviselte a fiatalok és a kultúra kapcsolatát boncolgató kerekasztal-beszélgetésen.
A fennállásának 160. évfordulóját ünneplő Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. július 15-én tartotta tanévzáróval egybekötött diplomaátadó ünnepségét az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A kiemelkedően sikeres 2024/2025-ös tanév végén 185 hallgató fejezte be tanulmányait és szerzett diplomát, nyolc doktorandusz DLA fokozatot kapott, ketten pedig habilitációs oklevelet szereztek.
Aki látta a Mozgókép Fesztivál díjátadóit, bizonyára feltűnt neki a látványos, ledes színpadi háttér. A pazar vizuális világ Oravecz Adrienn, az SZFE látványtervező MA szakos hallgatójának kreativitását dicséri. Vele beszélgettünk a tervezési folyamatról, a stílusválasztás indokairól és a megvalósítás kihívásairól.
2025-ben ismét a Soproni Egyetem adott otthont a Nemzetközi Színházi Műhelynek. A zárónapon, július 8-án az egyetem botanikus kertjének hat különböző pontján mutatták be a hallgatók azokat a Shakespeare Rómeó és Júliája által inspirált rövid színpadi performanszokat, melyeken a hét során dolgoztak.
Ismét meghirdeti nagy sikerű tehetséggondozó programját a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány. A kiválasztott fiatalok Magyarország legnagyobb médiavállalatánál építhetik karrierjüket, legendák nyomdokaiba léphetnek és nemzetközi, valamint világesemények részesévé válhatnak. Televíziós és rádiós műsorkészítésben, sportújságírásban, valamint az online területen is kipróbálhatják magukat, de választhatják a műszaki területet is. Fejlődésüket elismert médiaszakemberek mentorként segítik. A közmédia augusztus 8-ig várja a jelentkezéseket.
Újabb jelentős mérföldkőhöz ért a Színház-és Filmművészeti Egyetem. Lezárult az első hallgatók képzése a second unit rendező szakon a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. Az egy éves, intenzív mesterkurzus a Balázs Béla-díjas operatőr, Gulyás Buda, illetve az idén Magyar Mozgókép Életműdíjjal kitüntetett kaszkadőrszakértő, Piroch Gábor szakmai irányításával tavaly indult el. A Magyarországon, de a régióban is egyedülállónak minősülő képzésre sokszoros túljelentkezés mellett kilenc fiatalt vettek fel, akik idén szeptemberben mutatják be vizsga- és diplomafilmjeiket.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025. július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 című programot. Az immár második alkalommal megvalósuló, intenzív nyári alkotótáborban magyar és külföldi színművészhallgatók, valamint rangos hazai és nemzetközi oktatók, rendezők dolgoznak együtt a Soproni Egyetem kampuszán. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.