A Színház- és Filmművészeti Doktori Iskolájának nevében tisztelettel meghívjuk a kutatóMŰHELY KONFERENCIÁRA, amely 2024. január 15-én kerül megrendezésre.
SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM – DOKTORI ISKOLA
kutatóMŰHELY KONFERENCIA – 2024. január 15.
SZEKCIÓBEOSZTÁS
13:00 Köszöntő: Prof. Dr. Balázs Géza, a DI vezetője
Szekcióelnök: Dr. Csuja László
13:10 Táborosi András: SALOMÉ – A démoni tekintet
13:25 Mózes Gergely: A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
13:40 Kocsányi András: Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
13:55 Cserhalmi Sára: Vejnemöjnen digitális koporsója
14:10 Vita, beszélgetés
ABSZTRAKTOK
Táborosi András:
SALOMÉ – A démoni tekintet
A Salomé kisjátékfilm egy pszichológiai horror-dráma, amelyben egy zárkózott amatőr színészlány egy transzcendens, úgynevezett lidérc találkozás hatására a filmben játszódó darabban átváltozik a romlott hercegnővé. A főszereplő Júlia, aki egy egyszerű, magának való, visszahúzódó vidéki lány, és akinek élete álma, hogy maga mögött hagyja a fullasztó hétköznapokat és sikeres színészi karriert fusson be. Oscar Wilde drámájában Salomé hercegnő egy fiatal, naivnak tetsző, közönyös, erkölcstelen csábító, aki az embereket az üdvösségtől eltérítő nő archetípusa. Az előadás operatőri szempontok alapján halad végig a főszereplő átalakulásán, amíg a szerény Júliából meg nem születik a démoni Salomé hercegnő.
Mózes Gergely:
A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
A kreatívan átdolgozott archív fotók és mozgóképfelvételek használata akár folyamatosan változó filmnyelvként is értelmezhető a dokumentumfilmek területén, amely nyelv közvetítésével az alkotó nem pusztán elmeséli, de mintegy újrateremti az egykori eseményeket. Előadásomban az alkotó és a dokumentumfilm viszonyát vizsgálom az archív anyagokhoz, a történelmi tényekhez, az archív anyagok felhasználásának különböző példáin és koncepcióin keresztül. A fotó-, mozgókép- és hangdokumentumok kreatív újraformálása médiumokon és technológiákon átívelő kiterjesztett történelmi valóságba vezeti a nézőt, ahol nem csupán az újraalkotott múlttal találkozik élményszerűen, de új filmnyelvet is tanul…
Kocsányi András:
Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
A klasszikus szatírának háromféle típusát különböztethetjük meg, a juvenalisit, a horatiusit és menipposzit. A három szatíratípus felfedezhető a filmművészetben is, a szatirikus hangnem valamennyi filmes megnyilvánulása besorolható az ókorból eredeztethető típusokba. Előadásomban elsőként azt mutatom be, hogy a klasszikus szatíratípusok tovább élnek a filmművészetben, e célból a három típust egy-egy ismert filmszatíra elemzésével szemléltetem. A klasszikus szatíratipológia alkalmazhatóságát saját doktori alkotásomon, a Sine Morbo-n tesztelem, vajon belefér-e valamelyik típusba?
Cserhalmi Sára:
Vejnemöjnen digitális koporsója
Hogyan befolyásolja a technológia az emlékezést? A veterán (más néven építő) 1928 és 1945 között született generáció gyermekkorának idején a Szolgálati időm emlékéül feliratot viselő első világháborús emléklapok lógtak a szülői ház enteriőrjében. A 2000 után született Z már a digitális bennszülöttek generációja. A tévé helyét fokozatosan átvette a net. A különböző fényképmegosztó szociális médiaoldalak népszerűvé válásával az önreprezentáció részeként az emlékezés is felköltözött a hálóra. 2020-as évek elején megjelenő Mesterséges Intelligencia (műész) pedig már teljesen cseppfolyóssá teszi a kép és a valóság közötti viszonyrendszert.
Előadásomban azt a kérdést járom körül, hogy történelmi játékfilm készítésekor milyen technikai megoldásokat szükséges megfontolni.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Művészet és művészetközvetítés képzési területen a 21 hazai rangsorolt felsőoktatási intézmény közül országos szinten a 2. helyen áll az UNIside 2026 legfrissebb egyetemi rangsora szerint. A kiadvány kiemeli, hogy az SZFE különösen erős a hallgatói kiválóság és az oktatói minőség terén, miközben színművész képzése országosan a legnépszerűbb.

