A Színház- és Filmművészeti Doktori Iskolájának nevében tisztelettel meghívjuk a kutatóMŰHELY KONFERENCIÁRA, amely 2024. január 15-én kerül megrendezésre.
SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM – DOKTORI ISKOLA
kutatóMŰHELY KONFERENCIA – 2024. január 15.
SZEKCIÓBEOSZTÁS
13:00 Köszöntő: Prof. Dr. Balázs Géza, a DI vezetője
Szekcióelnök: Dr. Csuja László
13:10 Táborosi András: SALOMÉ – A démoni tekintet
13:25 Mózes Gergely: A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
13:40 Kocsányi András: Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
13:55 Cserhalmi Sára: Vejnemöjnen digitális koporsója
14:10 Vita, beszélgetés
ABSZTRAKTOK
Táborosi András:
SALOMÉ – A démoni tekintet
A Salomé kisjátékfilm egy pszichológiai horror-dráma, amelyben egy zárkózott amatőr színészlány egy transzcendens, úgynevezett lidérc találkozás hatására a filmben játszódó darabban átváltozik a romlott hercegnővé. A főszereplő Júlia, aki egy egyszerű, magának való, visszahúzódó vidéki lány, és akinek élete álma, hogy maga mögött hagyja a fullasztó hétköznapokat és sikeres színészi karriert fusson be. Oscar Wilde drámájában Salomé hercegnő egy fiatal, naivnak tetsző, közönyös, erkölcstelen csábító, aki az embereket az üdvösségtől eltérítő nő archetípusa. Az előadás operatőri szempontok alapján halad végig a főszereplő átalakulásán, amíg a szerény Júliából meg nem születik a démoni Salomé hercegnő.
Mózes Gergely:
A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
A kreatívan átdolgozott archív fotók és mozgóképfelvételek használata akár folyamatosan változó filmnyelvként is értelmezhető a dokumentumfilmek területén, amely nyelv közvetítésével az alkotó nem pusztán elmeséli, de mintegy újrateremti az egykori eseményeket. Előadásomban az alkotó és a dokumentumfilm viszonyát vizsgálom az archív anyagokhoz, a történelmi tényekhez, az archív anyagok felhasználásának különböző példáin és koncepcióin keresztül. A fotó-, mozgókép- és hangdokumentumok kreatív újraformálása médiumokon és technológiákon átívelő kiterjesztett történelmi valóságba vezeti a nézőt, ahol nem csupán az újraalkotott múlttal találkozik élményszerűen, de új filmnyelvet is tanul…
Kocsányi András:
Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
A klasszikus szatírának háromféle típusát különböztethetjük meg, a juvenalisit, a horatiusit és menipposzit. A három szatíratípus felfedezhető a filmművészetben is, a szatirikus hangnem valamennyi filmes megnyilvánulása besorolható az ókorból eredeztethető típusokba. Előadásomban elsőként azt mutatom be, hogy a klasszikus szatíratípusok tovább élnek a filmművészetben, e célból a három típust egy-egy ismert filmszatíra elemzésével szemléltetem. A klasszikus szatíratipológia alkalmazhatóságát saját doktori alkotásomon, a Sine Morbo-n tesztelem, vajon belefér-e valamelyik típusba?
Cserhalmi Sára:
Vejnemöjnen digitális koporsója
Hogyan befolyásolja a technológia az emlékezést? A veterán (más néven építő) 1928 és 1945 között született generáció gyermekkorának idején a Szolgálati időm emlékéül feliratot viselő első világháborús emléklapok lógtak a szülői ház enteriőrjében. A 2000 után született Z már a digitális bennszülöttek generációja. A tévé helyét fokozatosan átvette a net. A különböző fényképmegosztó szociális médiaoldalak népszerűvé válásával az önreprezentáció részeként az emlékezés is felköltözött a hálóra. 2020-as évek elején megjelenő Mesterséges Intelligencia (műész) pedig már teljesen cseppfolyóssá teszi a kép és a valóság közötti viszonyrendszert.
Előadásomban azt a kérdést járom körül, hogy történelmi játékfilm készítésekor milyen technikai megoldásokat szükséges megfontolni.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a „natural horsemanship” módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.

