A Színház- és Filmművészeti Doktori Iskolájának nevében tisztelettel meghívjuk a kutatóMŰHELY KONFERENCIÁRA, amely 2024. január 15-én kerül megrendezésre.
SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM – DOKTORI ISKOLA
kutatóMŰHELY KONFERENCIA – 2024. január 15.
SZEKCIÓBEOSZTÁS
13:00 Köszöntő: Prof. Dr. Balázs Géza, a DI vezetője
Szekcióelnök: Dr. Csuja László
13:10 Táborosi András: SALOMÉ – A démoni tekintet
13:25 Mózes Gergely: A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
13:40 Kocsányi András: Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
13:55 Cserhalmi Sára: Vejnemöjnen digitális koporsója
14:10 Vita, beszélgetés
ABSZTRAKTOK
Táborosi András:
SALOMÉ – A démoni tekintet
A Salomé kisjátékfilm egy pszichológiai horror-dráma, amelyben egy zárkózott amatőr színészlány egy transzcendens, úgynevezett lidérc találkozás hatására a filmben játszódó darabban átváltozik a romlott hercegnővé. A főszereplő Júlia, aki egy egyszerű, magának való, visszahúzódó vidéki lány, és akinek élete álma, hogy maga mögött hagyja a fullasztó hétköznapokat és sikeres színészi karriert fusson be. Oscar Wilde drámájában Salomé hercegnő egy fiatal, naivnak tetsző, közönyös, erkölcstelen csábító, aki az embereket az üdvösségtől eltérítő nő archetípusa. Az előadás operatőri szempontok alapján halad végig a főszereplő átalakulásán, amíg a szerény Júliából meg nem születik a démoni Salomé hercegnő.
Mózes Gergely:
A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
A kreatívan átdolgozott archív fotók és mozgóképfelvételek használata akár folyamatosan változó filmnyelvként is értelmezhető a dokumentumfilmek területén, amely nyelv közvetítésével az alkotó nem pusztán elmeséli, de mintegy újrateremti az egykori eseményeket. Előadásomban az alkotó és a dokumentumfilm viszonyát vizsgálom az archív anyagokhoz, a történelmi tényekhez, az archív anyagok felhasználásának különböző példáin és koncepcióin keresztül. A fotó-, mozgókép- és hangdokumentumok kreatív újraformálása médiumokon és technológiákon átívelő kiterjesztett történelmi valóságba vezeti a nézőt, ahol nem csupán az újraalkotott múlttal találkozik élményszerűen, de új filmnyelvet is tanul…
Kocsányi András:
Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
A klasszikus szatírának háromféle típusát különböztethetjük meg, a juvenalisit, a horatiusit és menipposzit. A három szatíratípus felfedezhető a filmművészetben is, a szatirikus hangnem valamennyi filmes megnyilvánulása besorolható az ókorból eredeztethető típusokba. Előadásomban elsőként azt mutatom be, hogy a klasszikus szatíratípusok tovább élnek a filmművészetben, e célból a három típust egy-egy ismert filmszatíra elemzésével szemléltetem. A klasszikus szatíratipológia alkalmazhatóságát saját doktori alkotásomon, a Sine Morbo-n tesztelem, vajon belefér-e valamelyik típusba?
Cserhalmi Sára:
Vejnemöjnen digitális koporsója
Hogyan befolyásolja a technológia az emlékezést? A veterán (más néven építő) 1928 és 1945 között született generáció gyermekkorának idején a Szolgálati időm emlékéül feliratot viselő első világháborús emléklapok lógtak a szülői ház enteriőrjében. A 2000 után született Z már a digitális bennszülöttek generációja. A tévé helyét fokozatosan átvette a net. A különböző fényképmegosztó szociális médiaoldalak népszerűvé válásával az önreprezentáció részeként az emlékezés is felköltözött a hálóra. 2020-as évek elején megjelenő Mesterséges Intelligencia (műész) pedig már teljesen cseppfolyóssá teszi a kép és a valóság közötti viszonyrendszert.
Előadásomban azt a kérdést járom körül, hogy történelmi játékfilm készítésekor milyen technikai megoldásokat szükséges megfontolni.
Idén Lázár Balázs színész-költő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, valamint a negyedéves dramaturg hallgatók társosztályvezetője, vehette át az Országút folyóirat különdíját a balatonfüredi 33. Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen. Lázár Balázs két versével – Óda a mesterséges intelligenciához és Íme, hát a vers – érdemelte ki az elismerést.
Az Alkotóműhelyek Hete keretében, a Karrieriroda szervezésében tartott telt házas interaktív workshopon nyerhettek betekintést a hallgatók a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány Tehetséggondozó Programjába. Az impozáns Led-stúdióban megrendezett eseményen az alapítvány ügyvezető igazgatója Apró Georgina, és az M5 csatorna vezető szerkesztője, Merkl László ismertette a program részleteit.
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.