Mit lát a néző? – új módszertani kötet jelent meg a színházi befogadás kutatásáról
Szeptember 3-án, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyhetes kulturális programsorozata, az Alkotóműhelyek Hete keretében mutatták be a Mit lát a néző? című hiánypótló színházszociológiai tankönyvet. A kötet 2025 áprilisában jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban, szerkesztői Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szabó Attila, az egyetem oktatója. A kiadvány elméleti hátteret, gyakorlati módszereket és konkrét kérdőíveket kínál mindazoknak, akik színházi nézőkutatások megszervezésével kívánnak foglalkozni.
„A színházat nemcsak a színpadról, hanem a nézőtérről, sőt, a kettő relációjában is érdemes vizsgálni” – hangsúlyozta Sepsi Enikő a bemutatón és hozzátette: „a színházszociológia eredetileg a színház társadalmi hatását, manapság azonban sokkal inkább a színházi esemény látogatottságára jellemző demográfiai, marketing- és esztétikai trendeket helyezi középpontba. Ezen túlmenően a nézőkutatások nagymintás kérdőívezését kiegészítik a fókuszcsoportos vizsgálatok. A kötetben Lázár Imre és Kasek Roland kollégáimmal írt külön fejezet foglalkozik a legmodernebb eszközökkel, például a Noldus FaceReader szoftverrel, amely a művészeti befogadás érzelmi reakcióit méri. Magyarországon és Európában nagyon kevés ilyen empirikus kutatás folyik, ezért különösen fontos, hogy a hallgatóink és a fiatal kutatók megismerjék a nemzetközi színházszociológia legfrissebb módszereit és a Doktori Iskolában a céloknak megfelelően képesek legyünk továbbfejleszteni azokat.
Sepsi Enikő
A kötet szerzői között nemzetközileg elismert szakembereket találunk, köztük Hans van Maanent és Marco de Marinist, akik tanulmányaikban a színházszociológia elméleti alapjait és jelenkori kihívásait vázolják fel. A gyakorlati kutatásmódszertani fejezeteket Sepsi Enikő és Balkányi Magdolna, a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének nyugalmazott docense dolgozták ki. A kötet részletesen bemutatja a nemzetközi STEP – Project on European Theatre Systems kutatócsoport húszéves munkáját is, amelynek magyar tagjai Balkányi Magdolna és Szabó Attila voltak.
A könyv nemcsak a tapasztalt kutatók, hanem a fiatal színháztudósok számára is teret biztosít: Gódor Lilla a Nemzeti Színházban végzett vizsgálatait foglalja össze, míg Tölli Szófia és Szántó Száva, az SZFE doktori iskolájának hallgatói saját empirikus kutatásaik eredményeit dolgozták fel önálló fejezetekben.
A kötet szerzőI: Szabó Attila, Balkányi Magdolna, Tölli Szofia, Szántó Száva
Szabó Attila, a kötet társszerkesztője kiemelte: „A könyvben bemutatott módszerek túlmutatnak a jegyeladási statisztikákon és a demográfiai adatokon. A nézők szubjektív élményeit, érzelmi reakcióit és az előadásokhoz fűződő hosszú távú viszonyukat vizsgáljuk. A STEP kutatócsoport többszintű modelljét követve először a színházi rendszer struktúráit térképezzük fel, majd kérdőíves és fókuszcsoportos módszerekkel egészítjük ki a kvantitatív adatokat. Ezek az eredmények európai összehasonlításban is relevánsak.
Az SZFE Doktori Iskola hallgatói 2024 őszén nézőkutatással foglalkozó kutatócsoportot alapítottak Sepsi Enikő és Szabó Attila vezetésével. Az új csoport a kötetben ismertetett módszerek alapján végez vizsgálatokat több budapesti színházban és az SZFE vizsgaelőadásain, az első eredmények publikálására 2025 folyamán az Uránia folyóiratban és az SZFE Könyvek sorozatban várható.
A kötet tudományos igényessége mellett didaktikus célt is szolgál: az SZFE oktató kutatói arra ösztönzik az egyetem minden hallgatóját, hogy a kötetben felhalmozott ismereteket hasznosítsák akár tudományos diákköri munkában, akár szakdolgozatban vagy doktori értekezésben, és minél többen kapcsolódjanak be a közös kutatásba.
Egyéb hírek
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
