Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Miért jó, ha megtanulnak a hallgatók analóg módon is filmet készíteni?
Az elektronikus kamerák térhódítása óta ennek a technológiának az alapos ismerete és biztos kezelése kizárólag a legmagasabban képzett filmes alkotók, operatőrök sajátja. Meggyőződésem, hogy a 35 mm-es filmkészítés tudása a világ elit operatőreinek eszköztárához tartozik, amely jelentős versenyelőnyt biztosít számukra. Ennek a hagyományos technikának az elsajátítása olyan munkalehetőségeket nyithat meg hallgatóink előtt, amelyek a legtöbb pályakezdő számára elérhetetlenek. Rendkívül kevés filmes egyetemen oktatják ezt a módszert, így Európában szinte egyedülálló képzésről beszélhetünk, amely az NFI támogatásával és a Filmlaborral együttműködve jött létre nálunk.
Babos Tamás, Balázs Béla-díjas operatőr, egyetemi docens
Mi indokolta a fotólabor létrehozását?
Az, hogy megalapozzuk az operatőrképzés csúcsfeladatát, a 35 mm-es filmre történő forgatást, és hogy a hallgatók elsajátíthassák a negatív-pozitív eljárás alapjait. Ma egy filmes egyetem életében egy fotólabor létrehozása és működtetése szellemi értelemben is luxus. Úgy tekintenek rá a hallgatók – bizonyos értelemben nem is alaptalanul -, hogy ez az a boszorkánykonyha, ahol a titkokat el lehet lesni. Elmélyült, komoly műhelymunka keretében tapasztalhatják meg az alkotás szabadságát.
Ma már egy okostelefon segítségével percek alatt összeállítható egy film. Hogyan viszonyulnak a hallgatók ehhez a sokkal időigényesebb technikához?
Annak érdekében, hogy operatőr hallgatóink valóban elmélyíthessék az analóg filmkészítés alapjait, egy teljesen új fotólabort alakítottunk ki az egyetemen. Itt saját kezűleg laborálnak, negatívot hívnak elő és pozitív képeket nagyítanak. E folyamat révén nemcsak a hagyományos filmkészítési technikákat ismerik meg, hanem a fotográfiai expozíció lényegét is megértik. Tapasztalatom szerint kifejezetten élvezik ezt a manuális munkát. Az, hogy szinte a semmiből hozhatnak létre kézzelfogható alkotásokat, katartikus élményt nyújt számukra.
Operatőri gyakorlat 2025
Épp most zajlik az operatőri gyakorlat. Milyen feladatot kell teljesíteniük a hallgatóknak?
Egy szemeszter alatt a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben két operatőri gyakorlatot kell teljesíteniük. Az első egy romantikus jelenet forgatása, amely operatőri-dramaturgiai szempontból igencsak összetett feladat, hiszen egy látszólag egyszerű párbeszéd mögött rejlő valódi jelentéstartalmat kell vizuálisan érzékeltetniük.
35 mm-es operatőri gyakorlat 2025
A második feladat egy 35 mm-es filmre forgatott fényváltásos jelenet megkomponálása, amelyben az egyik legnehezebb operatőri kihívást is teljesíteniük kell: egy áramszünet következtében kialakuló teljes sötétség ábrázolását operatőri eszközökkel. Az elvárás az, hogy teljesen részlettelen fekete helyett a vásznon finom árnyalatokkal dolgozzanak, megőrizve a kép sötét részleteit.
35 mm-es operatőri gyakorlat
Minden hallgató ugyanazt a feladatot kapja? Izgalmas lehet látni, hogyan ragadnak meg különböző aspektusokat ugyanabból a jelenetből. Hogyan készülnek fel a forgatásra?
A gyakorlati munka előtt komoly előkészítő folyamat zajlik: a hallgatóknak részletes koncepciót, világítási tervet, storyboardot és moodboardot kell készíteniük. Miután ezeket benyújtották, közösen átbeszéljük az egyes fázisokat, hogy a forgatás gördülékenyen haladhasson. Képzésünk egyik fő célja, hogy hallgatóink saját megfigyeléseikre építve szerezzenek tapasztalatokat, ezeket elemezzék és értelmezzék, majd a megszerzett tudás birtokában minél tudatosabb szakmai döntéseket hozzanak.
Az elkészült gyakorlatokat zártkörű vetítésen, közösen elemezzük. Ezek a gyakorlatok tanulmányi jellegűek, vagyis nem várunk el tökéletes megoldásokat – itt a kísérletezés és a tanulás a lényeg. Ezért kap mindenki azonos feladatot: hogy megtapasztalják, egy problémára számos érvényes megoldás létezik, és hogy minden alkotói döntés komoly következményekkel jár. A közös elemzés során azonnal láthatják, milyen filmnyelvi és operatőri megoldásokat alkalmaztak egymáshoz képest.
35 mm-es filmtekercs kazettában
Hogyan zajlik ma az operatőrök gyakorlati képzése az SZFE-n? Októberben, a Kovács László Műterem átadásakor többen úgy nyilatkoztak, hogy a korábbi generációknak még álmodniuk sem lehetett ilyen körülményekről.
Ez valóban így van! Nyolc-tíz évvel ezelőtt az operatőrképzés még egy egykori kazánházban zajlott, amely sem méretében, sem felszereltségében nem volt alkalmas erre a célra. Rendszeresen csőtörések voltak, és előfordult, hogy bokáig gázoltunk a szennyvízben. Ehhez képest ma a hallgatóink európai színvonalú filmes műtermekben dolgozhatnak, amelyek harminc éves hiányt pótolnak. Amikor néhányan úgy vélik, a rossz körülmények közül is világhírű operatőrök kerültek ki az egyetemről, mindig azt mondom: nem azért lettek világhírűek, mert rosszak voltak a körülmények, hanem annak ellenére. Jelenleg már olyan professzionális helyszínek állnak rendelkezésünkre, mint a napfény stúdió, ahol természetes fényviszonyok között dolgozhatnak, vagy a virtuális, LED-falas stúdió, amely a modern technológia elsajátítására szolgál, vagy a nemrégiben átadott Kovács László Műterem. Emellett a most létrehozott fotólabor is kulcsszerepet játszik abban, hogy hallgatóink valódi szakmai tudást sajátíthassanak el.
Kovács László Műterem
Felvértezheti ez a tudás a hallgatókat az AI által generálódó kihívások ellen?
A mesterséges intelligencia térnyerése a filmes szakmát sem kíméli: bizonyos munkafolyamatokat jelentősen átalakít, és egyes területeket akár teljesen feleslegessé is tehet. Meggyőződésem, hogy a filmkészítésből a film nyersanyag használata nem fog eltűnni, de kevesek kiváltsága lesz. A 35 mm-es filmkészítés ismerete a világ legjobb, legképzettebb operatőreinek sajátja, és ez a tudás segítheti hallgatóinkat abban, hogy kiemelkedjenek a szakmában. Ez a képzés tehát nemcsak hagyományőrzés, hanem egy plusz képesség a jövő operatőrei számára.
Fotó: Jóri András
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.
Az SZFE HÖK elnöksége május 15-16-ára írta ki a HÖK-választást. A választáson 9 fős csapatok indulhatnak egy legalább 5000, legfeljebb 8000 karakter hosszúságú pályázat benyújtásával.
Nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Füge Produkció évről évre megújuló, kísérletező és egyben hiánypótló tehetséggondozó programját a 2025-ben negyedik alkalommal kiírásra kerülő Mastercard Alkotótárs színházi pályázat keretében.
Az Országos Színházi Találkozó, amely a magyar színházi élet egyik legfontosabb ünnepe, idén is sokszínű és izgalmas előadásokkal várja a közönséget: 79 társulat 125 előadásából válogatták ki azokat a darabokat, amelyek a legmagasabb művészi értéket képviselik. A találkozó programjában magyarországi és határon túli társulatok meghatározó előadásai is helyet kaptak, ezért a versenyprogramban az egész Kárpát-medence magyar színjátszásának repertoárjából válogathatnak az érdeklődők.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya első alkalommal szervezi meg a DOSZ Arts – I. Művészeti és Művészettudományi Napot. A 2025. április 11-én megrendezésre kerülő konferenciának a Színház- és Filmművészeti Egyetem ad otthont.