Új Hollywood
2023 október 17., kedd 15:47.
Dr. Deborah Hardttal, a törökországi Izmir Egyetem tanárával beszélgettünk. Az amerikai oktató a Mozgókép és Digitális Média Tanszék professzora. Erasmus csereprogramja során a régi és új Hollywoodról tartott kurzust, valamint a dokumentumfilm műfajain is végig vezette hallgatóinkat. A kurzus az európai hatásokat is vizsgálta – érintve az olasz neorealizmust és a francia újhullámot. A forgatókönyv tartalmát is elemezte filmeken és dokumentumfilm-rekonstrukciókon keresztül, valamint ezek hatását az igazság perspektívájára.
Az Új Hollywood korszakának (1965-1975) úttörő filmjei hogyan állították kihívás elé a hagyományos történetmesélési technikákat, és hogyan nyitották meg az utat a ma látható innovatív filmkészítés előtt?
Az új hollywoodi korszak úttörő filmjei alapjaiban rengették meg a hagyományos történetmesélés alapjait. Az 1960-as években feloldották a korlátozó Hays-kódot, amely előírta, hogy mit lehet mutatni, és milyen történeteket lehet elmesélni, ez pedig új és innovatív korszakot nyitott az amerikai filmkészítésben. Ebben az időszakban a filmkészítők (már) el mertek szakadni a jól megszokott háromfelvonásos struktúrától, felkarolták a töredékes történetmesélést, és megnyitották az utat a szokatlanabb technikák előtt. Emellett olyan, korábban tabutémákkal is foglalkoztak, mint a szex, a drogok és az erőszak, és az emberi tapasztalatok őszintébb feltárására hívták fel a figyelmet a filmvásznon.
Talán még fontosabb, hogy a korszak bevezette az erkölcsileg összetett és antihős karaktereket mint központi figurákat, megkérdőjelezve a hősiesség leegyszerűsített fogalmait, és lehetővé téve a közönség számára, hogy többrétegű és reálisabb főszereplőkkel ismerkedjen meg. Az éra hitelesség iránti elkötelezettsége, amely a helyszíni forgatásokban, a naturalista világításban és az improvizatív színészi játékban nyilvánult meg, olyan zsigeribb filmélményt eredményezett, amely a mai napig hatással van a kortárs filmkészítésre. Az új hollywoodi korszak filmjei újradefiniálták a filmes történetmesélést. Ma a filmkészítők inspirációt merítenek a kísérletező kedvükből és a hitelességre törekszenek a vásznon.
A kurzusodon bepillantást engedtél a diákjainknak régi hollywoodi filmekbe. Szerinted a közönséget ma is érdekelné ez a fajta sablonos történetmesélős filmkészítés?
Úgy gondolom, hogy a közönség ma inkább az új hollywoodi korszak filmkészítéséhez vonzódik, mert az eltér a sablonos történetmeséléstől, és váratlan narratívákat kínál. A hitelesség és a hajlandóság arra, hogy nehéz, sőt ellentmondásos témákat boncolgassanak ezekben a filmekben, visszhangra talál a modern nézőknél, akik mélyebb és elgondolkodtatóbb filmes élményeket keresnek, ami a Marvel és más hollywoodi franchise-filmek korában egyre fontosabb.
Milyen izgalmas kapcsolódási pontokat fedezhetünk fel az új hollywoodi filmekre gyakorolt európai hatások és a sajátos amerikai érzékenység között, illetve hogyan alakították ki ezek az együttműködések a korszak egyedi filmnyelvét?
Az új hollywoodi korszak az európai hatások és a sajátos amerikai stílus lenyűgöző kölcsönhatásának tanúja volt. Az olyan európai mozgalmak, mint a francia új hullám és az olasz neorealizmus, olyan innovatív technikákkal ismertették meg az amerikai filmkészítőket, mint a kézi kamerázás és a valós helyszíneken történő forgatás, szemben a (hang)stúdióban, kontrollálható körülményekkel és megvilágítással kialakított díszletben való forgatással. Az európai és amerikai filmkészítők közötti együttműködések tovább gazdagították ezt a filmes nyelvet, végül a korszak úttörő filmjeit formálva meg, amelyeket vizuális innováció, narratív összetettség és társadalmi relevancia jellemzett. Az 1967-es Bonnie és Clyde című film mutatja a legvilágosabban a francia új hullám hatását, mivel a filmben megjelentek az ugrásszerű vágások, a zoom-objektívek és az antihősök témái.
Szerinted mi a legnagyobb tévhit Hollywoodról?
Az egyik legnagyobb tévhit Hollywoodról az, hogy a profitot helyezi előtérbe a művészi értékekkel szemben. Bár Hollywood kétségtelenül a kereskedelmi sikerre törekszik, gazdag múltja van olyan befolyásos és művészileg jelentős filmek létrehozásában, amelyek megkérdőjelezik ezt a sztereotípiát, és bizonyítják az iparág kreatív innovációs képességét.
Miért választottad a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és mik voltak a legkedvesebb élményeid az intézményünkben az egyhetes Erasmusod alatt?
Azért választottam ezt az intézményt, mert gazdag múltja és hírneve miatt tehetséges filmeseket és művészeket nevel. Vonzott a pezsgő budapesti kulturális élet és a fantasztikus kávéházak!
Az egyetem szenvedélyes és kreatív diákjaival való közös munka volt az élmény csúcspontja, mert kíváncsiak, nagy tudásúak és nagyon elkötelezettek a filmtörténet és a filmelmélet megismerése iránt. Budapest gyönyörű városának és filmtörténelmének felfedezése igazi élmény volt, és alig várom, hogy a továbbiakban is hozzájárulhassak a nagyra becsült egyetemük élénk filmes közösségéhez.
Egyéb hírek
Minden eddiginél több művész vette át az Arany-, gyémánt- és vasdíszoklevelét az SZFE-n
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
Megnyitotta 160. tanévét a Színház- és Filmművészeti Egyetem
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Magyarországi ősbemutató az SZFE színpadán – Beszélgetés Adam Ledger rendezővel
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.
Mit lát a néző? – új módszertani kötet jelent meg a színházi befogadás kutatásáról
Szeptember 3-án, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyhetes kulturális programsorozata, az Alkotóműhelyek Hete keretében mutatták be a Mit lát a néző? című hiánypótló színházszociológiai tankönyvet. A kötet 2025 áprilisában jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban, szerkesztői Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szabó Attila, az egyetem oktatója. A kiadvány elméleti hátteret, gyakorlati módszereket és konkrét kérdőíveket kínál mindazoknak, akik színházi nézőkutatások megszervezésével kívánnak foglalkozni.
„Egy szavam se lehet” – beszélgetés Udvarias Katalin, színművésszel
Udvarias Katalin 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és tavaly vette át az arany díszoklevelét. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan főszerepet alakított, emellett 16 évig tanított, könyvet ír, és ma is aktívan dolgozik. Beszélgetésünkben a hivatás szeretetéről, a színészi lét kihívásairól, valamint a boldogság titkáról mesélt.
Mit lát a néző? És mi az a puskamikrofon? – Programajánló az Alkotóműhelyek Hetéről
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
„Nagyon vágytunk már egy ilyen osztályra” – bemutatkoznak az elsős bábszínészek osztályvezetői
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Ismét az Alkotóműhelyek Hete nyitja a tanévet
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
