Új Hollywood
2023 október 17., kedd 15:47.
Dr. Deborah Hardttal, a törökországi Izmir Egyetem tanárával beszélgettünk. Az amerikai oktató a Mozgókép és Digitális Média Tanszék professzora. Erasmus csereprogramja során a régi és új Hollywoodról tartott kurzust, valamint a dokumentumfilm műfajain is végig vezette hallgatóinkat. A kurzus az európai hatásokat is vizsgálta – érintve az olasz neorealizmust és a francia újhullámot. A forgatókönyv tartalmát is elemezte filmeken és dokumentumfilm-rekonstrukciókon keresztül, valamint ezek hatását az igazság perspektívájára.
Az Új Hollywood korszakának (1965-1975) úttörő filmjei hogyan állították kihívás elé a hagyományos történetmesélési technikákat, és hogyan nyitották meg az utat a ma látható innovatív filmkészítés előtt?
Az új hollywoodi korszak úttörő filmjei alapjaiban rengették meg a hagyományos történetmesélés alapjait. Az 1960-as években feloldották a korlátozó Hays-kódot, amely előírta, hogy mit lehet mutatni, és milyen történeteket lehet elmesélni, ez pedig új és innovatív korszakot nyitott az amerikai filmkészítésben. Ebben az időszakban a filmkészítők (már) el mertek szakadni a jól megszokott háromfelvonásos struktúrától, felkarolták a töredékes történetmesélést, és megnyitották az utat a szokatlanabb technikák előtt. Emellett olyan, korábban tabutémákkal is foglalkoztak, mint a szex, a drogok és az erőszak, és az emberi tapasztalatok őszintébb feltárására hívták fel a figyelmet a filmvásznon.
Talán még fontosabb, hogy a korszak bevezette az erkölcsileg összetett és antihős karaktereket mint központi figurákat, megkérdőjelezve a hősiesség leegyszerűsített fogalmait, és lehetővé téve a közönség számára, hogy többrétegű és reálisabb főszereplőkkel ismerkedjen meg. Az éra hitelesség iránti elkötelezettsége, amely a helyszíni forgatásokban, a naturalista világításban és az improvizatív színészi játékban nyilvánult meg, olyan zsigeribb filmélményt eredményezett, amely a mai napig hatással van a kortárs filmkészítésre. Az új hollywoodi korszak filmjei újradefiniálták a filmes történetmesélést. Ma a filmkészítők inspirációt merítenek a kísérletező kedvükből és a hitelességre törekszenek a vásznon.
A kurzusodon bepillantást engedtél a diákjainknak régi hollywoodi filmekbe. Szerinted a közönséget ma is érdekelné ez a fajta sablonos történetmesélős filmkészítés?
Úgy gondolom, hogy a közönség ma inkább az új hollywoodi korszak filmkészítéséhez vonzódik, mert az eltér a sablonos történetmeséléstől, és váratlan narratívákat kínál. A hitelesség és a hajlandóság arra, hogy nehéz, sőt ellentmondásos témákat boncolgassanak ezekben a filmekben, visszhangra talál a modern nézőknél, akik mélyebb és elgondolkodtatóbb filmes élményeket keresnek, ami a Marvel és más hollywoodi franchise-filmek korában egyre fontosabb.
Milyen izgalmas kapcsolódási pontokat fedezhetünk fel az új hollywoodi filmekre gyakorolt európai hatások és a sajátos amerikai érzékenység között, illetve hogyan alakították ki ezek az együttműködések a korszak egyedi filmnyelvét?
Az új hollywoodi korszak az európai hatások és a sajátos amerikai stílus lenyűgöző kölcsönhatásának tanúja volt. Az olyan európai mozgalmak, mint a francia új hullám és az olasz neorealizmus, olyan innovatív technikákkal ismertették meg az amerikai filmkészítőket, mint a kézi kamerázás és a valós helyszíneken történő forgatás, szemben a (hang)stúdióban, kontrollálható körülményekkel és megvilágítással kialakított díszletben való forgatással. Az európai és amerikai filmkészítők közötti együttműködések tovább gazdagították ezt a filmes nyelvet, végül a korszak úttörő filmjeit formálva meg, amelyeket vizuális innováció, narratív összetettség és társadalmi relevancia jellemzett. Az 1967-es Bonnie és Clyde című film mutatja a legvilágosabban a francia új hullám hatását, mivel a filmben megjelentek az ugrásszerű vágások, a zoom-objektívek és az antihősök témái.
Szerinted mi a legnagyobb tévhit Hollywoodról?
Az egyik legnagyobb tévhit Hollywoodról az, hogy a profitot helyezi előtérbe a művészi értékekkel szemben. Bár Hollywood kétségtelenül a kereskedelmi sikerre törekszik, gazdag múltja van olyan befolyásos és művészileg jelentős filmek létrehozásában, amelyek megkérdőjelezik ezt a sztereotípiát, és bizonyítják az iparág kreatív innovációs képességét.
Miért választottad a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és mik voltak a legkedvesebb élményeid az intézményünkben az egyhetes Erasmusod alatt?
Azért választottam ezt az intézményt, mert gazdag múltja és hírneve miatt tehetséges filmeseket és művészeket nevel. Vonzott a pezsgő budapesti kulturális élet és a fantasztikus kávéházak!
Az egyetem szenvedélyes és kreatív diákjaival való közös munka volt az élmény csúcspontja, mert kíváncsiak, nagy tudásúak és nagyon elkötelezettek a filmtörténet és a filmelmélet megismerése iránt. Budapest gyönyörű városának és filmtörténelmének felfedezése igazi élmény volt, és alig várom, hogy a továbbiakban is hozzájárulhassak a nagyra becsült egyetemük élénk filmes közösségéhez.
Egyéb hírek
„Ott vagyunk a nemzetközi filmes térképen” – interjú Varga Sébastiennel
Luxusautók, technikai bravúrok és grandiózus költségvetés – gondolhatnánk, hogy ez a siker kulcsa a világ egyik legjelentősebb autós és motoros témájú filmes seregszemléjén, a Nemzetközi Motor Filmdíjon (International Motor Film Awards). Erre cáfolt rá Varga Sébastien Poros utakon című alkotása, amely nemrég a világ legjobb autós diákfilmje lett Londonban. Frissen végzett second unit rendező hallgatónkat díjátadós élményeiről kérdeztük.
Zentán léptek színpadra az SZFE hallgatói
A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózaiszínművész-hallgatói a Zentai Magyar Kamaraszínházban mutatták be elsőéves vizsgaelőadásukat. Az itthon is nagy sikerrel játszott, Repülni hív a magas ég című produkciót október 26-án, vasárnap láthatta a közönség.
X- Faktor kamerapróba
A Karrieriroda ajánlásával az UFASOW közreműködésével szeretettel hívunk, várunk az X- Faktor kamerapróbáira, hogy testközelből megtapasztalhassátok, hogyan készül egy nagyszabású televíziós produkció.
Meghívó Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A kortárs média és a forgatókönyvírás új kézikönyvei - páros könyvbemutató az SZFE-n
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Öt művészeti egyetem ünnepelt közös gálán a Müpában
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
Diplomafilm-bemutató az SZFE-n: nyolc diák filmje a vásznon
Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.
Páros könyvbemutató az Urániában – Az SZFE Könyvek sorozat új kötetei
Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.
