Új Hollywood

Hegedüs Kata
2023 október 17., kedd 15:47.
Share

Dr. Deborah Hardttal, a törökországi Izmir Egyetem tanárával beszélgettünk. Az amerikai oktató a Mozgókép és Digitális Média Tanszék professzora. Erasmus csereprogramja során a régi és új Hollywoodról tartott kurzust, valamint a dokumentumfilm műfajain is végig vezette hallgatóinkat. A kurzus az európai hatásokat is vizsgálta – érintve az olasz neorealizmust és a francia újhullámot. A forgatókönyv tartalmát is elemezte filmeken és dokumentumfilm-rekonstrukciókon keresztül, valamint ezek hatását az igazság perspektívájára.

Az Új Hollywood korszakának (1965-1975) úttörő filmjei hogyan állították kihívás elé a hagyományos történetmesélési technikákat, és hogyan nyitották meg az utat a ma látható innovatív filmkészítés előtt?

Az új hollywoodi korszak úttörő filmjei alapjaiban rengették meg a hagyományos történetmesélés alapjait. Az 1960-as években feloldották a korlátozó Hays-kódot, amely előírta, hogy mit lehet mutatni, és milyen történeteket lehet elmesélni, ez pedig új és innovatív korszakot nyitott az amerikai filmkészítésben. Ebben az időszakban a filmkészítők (már) el mertek szakadni a jól megszokott háromfelvonásos struktúrától, felkarolták a töredékes történetmesélést, és megnyitották az utat a szokatlanabb technikák előtt. Emellett olyan, korábban tabutémákkal is foglalkoztak, mint a szex, a drogok és az erőszak, és az emberi tapasztalatok őszintébb feltárására hívták fel a figyelmet a filmvásznon.

Talán még fontosabb, hogy a korszak bevezette az erkölcsileg összetett és antihős karaktereket mint központi figurákat, megkérdőjelezve a hősiesség leegyszerűsített fogalmait, és lehetővé téve a közönség számára, hogy többrétegű és reálisabb főszereplőkkel ismerkedjen meg. Az éra hitelesség iránti elkötelezettsége, amely a helyszíni forgatásokban, a naturalista világításban és az improvizatív színészi játékban nyilvánult meg, olyan zsigeribb filmélményt eredményezett, amely a mai napig hatással van a kortárs filmkészítésre. Az új hollywoodi korszak filmjei újradefiniálták a filmes történetmesélést. Ma a filmkészítők inspirációt merítenek a kísérletező kedvükből és a hitelességre törekszenek a vásznon.

A kurzusodon bepillantást engedtél a diákjainknak régi hollywoodi filmekbe. Szerinted a közönséget ma is érdekelné ez a fajta sablonos történetmesélős filmkészítés?

Úgy gondolom, hogy a közönség ma inkább az új hollywoodi korszak filmkészítéséhez vonzódik, mert az eltér a sablonos történetmeséléstől, és váratlan narratívákat kínál. A hitelesség és a hajlandóság arra, hogy nehéz, sőt ellentmondásos témákat boncolgassanak ezekben a filmekben, visszhangra talál a modern nézőknél, akik mélyebb és elgondolkodtatóbb filmes élményeket keresnek, ami a Marvel és más hollywoodi franchise-filmek korában egyre fontosabb.

Milyen izgalmas kapcsolódási pontokat fedezhetünk fel az új hollywoodi filmekre gyakorolt európai hatások és a sajátos amerikai érzékenység között, illetve hogyan alakították ki ezek az együttműködések a korszak egyedi filmnyelvét?

Az új hollywoodi korszak az európai hatások és a sajátos amerikai stílus lenyűgöző kölcsönhatásának tanúja volt. Az olyan európai mozgalmak, mint a francia új hullám és az olasz neorealizmus, olyan innovatív technikákkal ismertették meg az amerikai filmkészítőket, mint a kézi kamerázás és a valós helyszíneken történő forgatás, szemben a (hang)stúdióban, kontrollálható körülményekkel és megvilágítással kialakított díszletben való forgatással. Az európai és amerikai filmkészítők közötti együttműködések tovább gazdagították ezt a filmes nyelvet, végül a korszak úttörő filmjeit formálva meg, amelyeket vizuális innováció, narratív összetettség és társadalmi relevancia jellemzett. Az 1967-es Bonnie és Clyde című film mutatja a legvilágosabban a francia új hullám hatását, mivel a filmben megjelentek az ugrásszerű vágások, a zoom-objektívek és az antihősök témái.

Szerinted mi a legnagyobb tévhit Hollywoodról?

Az egyik legnagyobb tévhit Hollywoodról az, hogy a profitot helyezi előtérbe a művészi értékekkel szemben. Bár Hollywood kétségtelenül a kereskedelmi sikerre törekszik, gazdag múltja van olyan befolyásos és művészileg jelentős filmek létrehozásában, amelyek megkérdőjelezik ezt a sztereotípiát, és bizonyítják az iparág kreatív innovációs képességét.

Miért választottad a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és mik voltak a legkedvesebb élményeid az intézményünkben az egyhetes Erasmusod alatt?

Azért választottam ezt az intézményt, mert gazdag múltja és hírneve miatt tehetséges filmeseket és művészeket nevel. Vonzott a pezsgő budapesti kulturális élet és a fantasztikus kávéházak!

Az egyetem szenvedélyes és kreatív diákjaival való közös munka volt az élmény csúcspontja, mert kíváncsiak, nagy tudásúak és nagyon elkötelezettek a filmtörténet és a filmelmélet megismerése iránt. Budapest gyönyörű városának és filmtörténelmének felfedezése igazi élmény volt, és alig várom, hogy a továbbiakban is hozzájárulhassak a nagyra becsült egyetemük élénk filmes közösségéhez.

Egyéb hírek

„Nem adom tovább” – Női sorsok és családi örökségek Hevesi Fanni rendezésében

Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.

Nemzetközi Színházi Műhelyt szervez az SZFE, a Nemzeti Színház és a Soproni Egyetem

A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.

Múzeumszínház Esztergomban a Múzeumok Éjszakáján

A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.

Meghívó Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.

Négy díjat is elhoztak az SZFE alkotói a Magyar Mozgókép Fesztiválról

A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.

Két oktatónk is átvehette a Magyar Filmakadémia életműdíját a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztiválon

Június 20-án ünnepélyes keretek között átadták a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjait a Balatonfüred Kongresszusi Központban. Legnagyobb büszkeségünkre két oktatónk, Koltai Lajos operatőr-rendező és Piroch Gábor kaszkadőrszakértő is átvehette az elismerést.

Elindult az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál

Tegnap este a veszprémi Óváros téren a Hogyan tudnék élni nélküled? vetítésével elindult a hazai filmipar legfrissebb alkotásait felvonultató seregszemle. Az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál idén a száz éve született Makk Károly és Darvas Iván életműve előtt tiszteleg. A Magyar Filmakadémia védnökségével, a Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Veszprém-Balaton 2023 szervezésében megvalósuló MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon 22 kategóriában osztják ki a Magyar Mozgókép Díjakat, melynek jelöltjei között számos SZFE-s kötődésű alkotást találhatunk.

A pásttól a Magyar Mozgókép Fesztiválig – beszélgetés Kotsis Gergellyel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős filmrendező hallgatójával

Kotsis Gergely vizsgafilmje, a Ha átkelsz majd a nagy hegyen bekerült az idei MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál versenyprogramjába, és három kategóriában is jelölést kapott a Magyar Mozgókép Díjakra: a legjobb kisjátékfilm, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. A rendezővel többek között arról beszélgettünk, mit jelentett számára filmre vinni saját forgatókönyvét, valamint, hogy milyen érzés olyan mesterek tanítványának lenni, mint Koltai Lajos és Novák Emil.

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020