Új távlatok: Novák Flóra Erasmus+ élménybeszámolója Spanyolországból
2024 június 6., csütörtök 08:19.
„Olyan ez a program nekem, mint egy vérfrissítés” – mondja Novák Flóra III. éves bábszínészhallgató, aki az Erasmus+ hallgatói mobilitás keretében érkezett a spanyolországi Vigóba. Az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatairól, élményeiről, a spanyolországi egyetemista életről mesélt az szfe.hu-nak.
Az Escola Superior de Arte Dramática de Galícian nem bábszínésznek tanulsz… Hogyan lehetséges ez? Szerettél volna más szakba is belekóstolni?
Nem volt lehetőségem bábszínészképzésre jelentkezni, mert az itteni „Színműn” nincs ilyen szak, csak Barcelonában. Itt mindenki színművészként kezdi, majd harmadévtől specializálódnak tömegközpontú, vagy gesztusközpontú színházra, ami nálunk a prózai, illetve fizikai színházat jelenti. Én ez utóbbit választottam, mert kevesebb szöveget kell tanulni.
Mikor az interjú időpontját egyeztettük, mondtad, hogy este 6-kor még próbád lesz. Ez már a spanyol életritmusnak tudható be, vagy Budapesten is voltak estébe nyúló óráid?
Otthon még az is normális, ha este 8-kor kezdődik egy órám… Itt, Vigóban sokkal fixebb az órarendem. Itt a tanároknak az elsődleges munkája a tanítás, azon túl nem lehet olyan elfoglaltságuk, vagy más feladatuk, ami megváltoztatná a prioritásaikat. Otthon színésztanárok vannak, ezért a tanárok fellépéseitől függően nagyon sokat változik az órarendünk. Itt az én osztályomnak reggel 8-tól délután 3-ig vannak órái. Az egyetem este 9-ig van nyitva, így az órák után még bőven jut idő a külön elfoglaltságokra, próbákra is. Amikor beszéltünk, éppen táncpróbára mentem, mert egy fesztiválra készültünk.
Ez izgalmasan hangzik! Milyen fesztivál volt ez?
Innovart Fesztivál a neve, amelyen Galícia összes művészetoktatási intézménye képviselteti magát. Az iskolám több produkcióval is készült. Én az osztályommal a Federico García Lorca utolsó drámájából, a Bernarda Alba háza című műből készült előadással léptünk fel. Ez számomra egy igazán különleges élményként marad meg, mert először játszhattam külföldi közönségnek. De mindenekelőtt azt volt nagyon érdekes látni, hogy náluk hogyan születik meg egy előadás.
Nagyon másként alkotnak, mint mi magyarok? Spanyol színházi előadáshoz kevesebbeknek van szerencséje, de spanyol filmet már mindenki látott, és az biztos, hogy a filmvásznon is átjön, hogy mennyire más a mentalitásuk és a temperamentumuk. Te miben látod a különbséget?
Elsőként szeretném leszögezni, hogy nem igazán beszélhetünk róluk úgy, hogy spanyolok, mert Spanyolországon belül több kultúra él. Itt, ahol vagyok, Galíciában, a galíciai kultúra őrzése kiemelt jelentőséggel bír. Ők két nyelven is beszélnek, spanyolul és galíciaiul, vagyis gallego nyelven. De a kérdésre válaszolva, hogy hogyan is készülnek egy előadásra… nos, az biztosan elmondható róluk, hogy kevésbé izgulnak azon, hogy mi mennyire lesz pontos, sokkal nagyobb hangsúly van azon, hogy közösen alkotnak. Mi, magyarok valahogy hamarabb lezárjuk az ötletelő kört – én is ilyen vagyok. Ők sokkal tovább nyitva hagyják az alkotói folyamatot, sokkal később hoznak döntést az adott szituációkat illetően. Ez engem eleinte feszültséggel töltött el, sőt meg is ijesztett, hogy hogyan fogunk a próba végére érni, aztán végül mégis sikerült. A magyar munkafolyamat fegyelmezettebb, direktebb, jobban elmélyülünk abban, amit már lefixáltunk. Náluk tovább formálódik a dolog, így ami megszületik, az nincs annyira begyakorolva, de azt biztosan elmondhatják, hogy több lehetőség közül tudtak választani. Emellett nagyon fontos nekik a közösségi élmény, ezért más a csoportdinamikájuk is.
Ha visszarepülünk egy kicsit az időben, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy belevágj ebbe a kalandba?
Az biztos sokat számított, hogy két tannyelvű gimnáziumba jártam, illetve, hogy beszélek spanyolul. Magabiztosnak éreztem magam és nagyon vártam a programot, de pár nappal az indulás előtt mégis félelem, szorongás fogott el. A mélypont az indulás előtti estén jött el. Akkor fogtam fel igazán, hogy el fogok szakadni 4 és fél hónapra a barátaimtól és a családomtól. Izgultam, hogy fogok alkalmazkodni, új barátokat szerezni, de ez az érzés azonnal elmúlt, amikor felszálltam a repülőgépre. Az a fajta nyugodtság szállt meg, mint amikor színpadra lépek, hogy most már ott vagyok az adott helyzetben és nincs mit tenni: csinálnom kell.
Gyorsan beilleszkedtél?
Igen, ami annak köszönhető, hogy az osztályom nagyon barátságosan és nyitottan fogadott. Sok kedves embert ismertem meg. Persze hiányzik a családom, szívesen látnám már a barátaimat, de most nem szívesen gondolok arra, hogy hamarosan hazamegyek és mikor látom majd újra azokat az embereket, akiket itt megismertem és megszerettem.
Mit gondolsz, mit profitálhat egy színművészhallgató egy ilyen mobilitási programból?
Számomra ez egy sorsfordító élmény. A színészhallgatók az első három évben úgymond szerzetesi életet élnek, és szinte csak az osztálytársaikkal találkoznak. Ez egy olyan intenzív együttélés, amikor nem nagyon van más fókusz, mint a közös munka. Az elmúlt három évben én is ebben éltem. Ez ahhoz képest egy óriási változás! Az ember újra kilép a világba, megtapasztalja, mi zajlik körülötte, új emberekkel találkozik és új barátságokat köt. Egy vérfrissítéshez tudnám hasonlítani… Másfaja ingerek érik az embert, mint odahaza. Engem nagyon inspirál az itteni környezet, az itteni tanárok és az osztálytársaim, az, hogy máshogy nyúlnak az anyagokhoz, máshogy gondolkoznak… Ezeket most mind magamba szívom, és biztos, hogy az otthoni életemben, munkában is kamatoztatni fogom majd az itt megszerzett tapasztalatokat.
Maga Spanyolország hogyan hat rád? Fél évet eltölteni egy tengerparti városban… Sokan álmodozunk erről.
Mikor mondtam az osztálytársaimnak, hogy megyek Spanyolországba, mindenkinek az a kép volt a fejében, hogy megyek a tengerpartra kókuszkoktélt inni! Na hát Galícia nem ilyen, itt rengeteget esik az eső, főként télen és tavasszal. Mintha az Egyesült Királyság déli részén lennék. Ez nem a mediterrán Spanyolország, hanem az óceánparti. Van egy sajátos kultúrájuk az ittenieknek, ami túlmutat a gazpachón, paellán és flamencón. Itt más felfedezni való dolgok vannak. Nagyon boldog voltam, hogy ide jövök, mert ezzel a kultúrával ritkábban találkozik a külföldi, mert nem olyan nagy a marketingje. Például paella helyett polipot eszünk a barátaimmal eldugott bárokban, mert itt az számít különlegességnek… De érdekes élmény volt látni gall néptáncosokat is. A táncuk meglepően hasonlított a magyar néptánchoz a maga ugrálós, pattogós stílusával. Népi hangszerük a duda, mint a keltáknak… Ezek különlegességek, de persze ugyanúgy ki lehet menni az óceánpartra is nézni a vizet, mint bármelyik másik spanyol vízparti városban.
Még közel egy hónap van a félévből… Hogy telnek most a napjaid? Készültök valamilyen fellépésre?
Jelenleg két darabon dolgozunk, aminek május utolsó két hetében lesz a bemutatója. Az egyik Esther F. Carrodeguas Supernormales című művének a színpadi adaptációja. Ezt a prózai osztállyal csinálom, aminek nagyon örülök, mert így még több embert ismerhetek meg az évfolyamomról. A színészmesterség-órán pedig továbbra is Lorcával foglalkozunk. Az a darab, amit most próbálunk, a lorcai karakterek találkozásáról, a költőhöz való viszonyukról, valamint Lorca haláláról és irodalmi örökségéről szól. Én játszom Lorcát, ami nagyon izgalmas feladat. Sok kutatással járt, valamint különböző improvizációs technikákkal és animációval is foglalkoztunk.
Mivel itthon bábszínésznek készülsz, nem maradhat el a kérdés: volt lehetőséged bábszínészeket is megismerni?
Igen, találkoztam galíciai bábosokkal, és láttam előadását Tatán R. Cunhának is – a főként marionett-technikával dolgozó mester hihetetlen energiát visz a műsoraiba… Ráadásul meghívott minket a műhelyébe is. Ez a találkozás még hátra van, de már izgatottan várom.
Egyéb hírek
Casting felhívás
A Karrieriroda ajánlásával a Soproni Petőfi Színház és a Csokonai Nemzeti Színház meghallgatást hirdet.
Hamarosan kezdetét veszi a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
Az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi programsorozatának részeként, első alkalommal rendezi meg november 13–15. között a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korábban hasonlóképpen az intézmény szervezésében megvalósult Összhang Gálaest után az egyetem hagyományteremtő szándékkal indítja a filmfesztivált is, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal filmkészítőket, valamint inspiráló, nemzetközi közeget teremtsen a párbeszéd, illetve a közös tanulás és gondolkodás érdekében.
„Ott vagyunk a nemzetközi filmes térképen” – interjú Varga Sébastiennel
Luxusautók, technikai bravúrok és grandiózus költségvetés – gondolhatnánk, hogy ez a siker kulcsa a világ egyik legjelentősebb autós és motoros témájú filmes seregszemléjén, a Nemzetközi Motor Filmdíjon (International Motor Film Awards). Erre cáfolt rá Varga Sébastien Poros utakon című alkotása, amely nemrég a világ legjobb autós diákfilmje lett Londonban. Frissen végzett second unit rendező hallgatónkat díjátadós élményeiről kérdeztük.
Zentán léptek színpadra az SZFE hallgatói
A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózaiszínművész-hallgatói a Zentai Magyar Kamaraszínházban mutatták be elsőéves vizsgaelőadásukat. Az itthon is nagy sikerrel játszott, Repülni hív a magas ég című produkciót október 26-án, vasárnap láthatta a közönség.
X- Faktor kamerapróba
A Karrieriroda ajánlásával az UFASOW közreműködésével szeretettel hívunk, várunk az X- Faktor kamerapróbáira, hogy testközelből megtapasztalhassátok, hogyan készül egy nagyszabású televíziós produkció.
Meghívó Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A kortárs média és a forgatókönyvírás új kézikönyvei - páros könyvbemutató az SZFE-n
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Öt művészeti egyetem ünnepelt közös gálán a Müpában
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
