A magyar operatőr iskola története címmel hiánypótló kötet született az SZFE gondozásában, Novák Emil szerkesztésében. A könyv bemutatóját a Magyar Mozgókép Fesztivál keretein belül rendezték meg, Balatonfüreden. Az eseménynek a balatonfüredi Partitúra Galéria adott otthont, ahol telt ház előtt vett részt a könyv létrejöttéről és megjelenéséről szóló beszélgetésen Antal Zsolt, az SZFE oktatásfejlesztési és tudományos rektorhelyettese, Vecsernyés János, az SZFE mozgóképművészeti rektorhelyettese és Novák Emil, a könyv szerzője. A beszélgetés fő témája a kiadvány létrejöttének folyamata és célja volt. Az eseményen Riba Gery, az SZFE másodéves filmrendező művész szakos hallgatója egy lenyűgöző akusztikus koncerttel szórakoztatta a jelenlévőket.
Novák Emil, a kötet szerzője éveken keresztül kutatta és tanulmányozta a világ különböző pontjain működő operatőr iskolák oktatási anyagait. Ezen időszak alatt legfőbb céljának a magyar filmipar történetének és oktatási hagyományainak megőrzését, valamint a technikai fejlődéssel lépést tartó, minden szempontból felkészült szakemberek képzését tűzte ki. Az elmúlt ötven évben összegyűjtött anyagok alapján végül létrejött a könyv, melyben különleges figyelmet szentelt Bojkovszky Béla fővilágosító emlékiratainak. Novák már fiatal korában is vágyott arra, hogy hozzájuthasson ezekhez a kéziratokhoz, de csak Bojkovszky Béla halála után sikerült megkapnia azokat. ?Az operatőr számára a fővilágosító és a világosító döntő segítséget nyújtanak a film művészi formájának megteremtésében. Az operatőr csak akkor képes jó, gyors és művészi munkát végezni, ha minden világosító a szakmai tudás teljes birtokában van. A szakma különlegessége és rendkívülisége abban rejlik, hogy munkánkat milliók nézik, élvezik és bírálják, ami inspirációt nyújt számunkra.” ? olvashatjuk a kötetben Bojkovszky Béla sorait.
A könyv anyagának összeállításában kiemelkedő szerepet vállalt Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának elkötelezett munkatársa. Ő segített Novák Emilnek az összegyűjtött információk rendszerezésében és a kötet tartalmának összeállításában. Az archívum mélyén rejtőző kincseket kutatva és feldolgozva Kurutz hozzájárult a magyar operatőr iskola múltjának és jelenének átfogó bemutatásához. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően született meg végül a könyv, amely méltó emléket állít az operatőr szakma fejlődésének és az általuk elért művészi eredményeknek.
A magyar operatőr iskola történetének kötetével egy új dimenzió nyílik a magyar filmkészítés világában. Ez a könyv nem csupán egy összefoglaló, hanem egy kiemelkedő művészeti és oktatási hagyomány bemutatása. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a magyar operatőrök munkájába, az általuk alkotott filmekben rejlő szépségbe és technikai kifinomultságba. Ez az alkotás nem csupán az operatőröknek szól, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a filmkészítés iránt, és szeretnék felfedezni a magyar filmipar izgalmas világát.
Az SZFE gondozásában megjelentetett kötet hozzájárul a magyar filmipar múltjának megőrzéséhez és a jövő generációinak szakmai fejlődéséhez. Ez a mű egy újabb mérföldkő a magyar filmművészet történetében, és reményeink szerint inspirációt nyújt azoknak a fiatal tehetségeknek, akik az operatőri szakma iránt érdeklődnek. A magyar operatőr iskola története könyv kiemelkedő jelentőséggel bír a filmkészítés szerelmesei és a szakma iránt érdeklődők számára.
A Pécsi Nemzeti Színházban megtartották a Hazám, hazám című operabeavató ősbemutatóját. Az előadást negyedéves rendezőhallgatónk, Fejes Szabolcs állította színpadra, akivel arról is beszélgettünk, hogy miért is annyira nehéz műfaj az opera.
Hevesi Fanni: „Csodálatos érzés, ahogyan a színpadon megszületik az, ami addig a fejemben élt” – Az ötödéves fizika színházrendező szakos hallgató gondolt egy merészet és itthon elsőként vitte színre a számos díjjal elismert kortárs brit drámaíró, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című alkotását. Hevesi Fanninak nemcsak a darabválasztása bátor, a megvalósítás is: koncentrálóképességünket folyamatosan teszteli, ugyanis három generáció történetét egyidőben láthatjuk a színpadon. A rendezővel a Bethlen Téri Színházban a bemutató előtt beszélgettünk.
A kecskeméti Neumann János Egyetem adott otthont a Férfi-női futsal MEFOB 1. fordulójának, ahol két nemben összesen 6 egyetemi csapat mérte össze erejét. Az SZFE most először vett részt a megmérettetésen.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be októberben a Műcsarnokban. A kötet öt történetét harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állította színpadra. A darabot most bemutatták Isztambulban is, az SZFE-vel a Madách-projekt óta szorosan együttműködő Istanbul Aydin Unvesity-n.
Az Egyetem 2024. november 29-én megtartotta Tudományos Diákköri Konferenciáját. A konferencián a délelőtti filmművészeti és a délutáni színházművészeti szekcióban 11-11 pályázati munkát mutattak be a résztvevők.
Magyarország legrangosabb tudományos diákrendezvényét, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) egyetemünk két másodéves prózai színművész hallgatójának, Benyó Klárának és Balog Zsoltnak a közreműködésével készülő reklámfilm népszerűsíti, akik első alkalommal tapasztalhatták meg a professzionális filmkészítés kulisszatitkait.
Végzős hallgatónk, Pásztor Ádám főszereplésével látható a Magyar Színház Sinkovits Imre Stúdiószínpadán mesteroktatónk, Nagybaczoni Nagy Kati rendezésében a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés színmű.