Egy egészen egyedülálló világpremiert tartogatnak a nézőknek a 11. MITEM utolsó napjai. Április 27-én és 28-án Budapesten, a Nemzeti Színházban mutatja be az olasz Alessandro Serra legújabb előadását, a görög témák nyomán készülő Tragédia | Oidipusz éneke című produkciót. A kortárs olasz színház világszerte ismert, sokoldalú alkotója korábban már több ízben is kirobbanó sikerrel szerepelt a találkozón.
Eddigi előadásaiban, a Macbettu, illetve A vihar című Shakespeare-adaptációkban Alessandro Serra már megmutatta a budapesti közönségnek is, hogy a színházi varázslatok nagymestere. Az alkotót az olasz szcéna egyik legtehetségesebb rendezőjének tartják, olyannak, aki nagy színházi elődök, például Edward Gordon Craig, Grotowski vagy Peter Brook nyomdokain jár, színháza világokat teremt, művészként pedig képes az üres teret lüktetővé tenni, megeleveníteni a nézők előtt.
Alessandro Serra ugyanakkor az egyszerűség mágusa is: a nézőnek nincs szüksége kiemelkedő műveltségre vagy háttértudásra ahhoz, hogy megértse azokat a tisztán megmutatott emberi viszonyokat, karaktereket, amelyeket ő ábrázol. Sőt, nincs szükség nyelvi megértésre sem, hiszen az olasz alkotó főleg a képek erejével hat a közönségre – nem véletlenül, hiszen fotográfusként kezdte pályafutását és azután kezdett el szcenográfiával foglalkozni. A nyelvet ezúttal is a zenei hangzás részeként használja inkább, a görög témához a grékót (vagyis a kalabriai görög nyelvet) eleveníti fel. Az olasz alkotó a szakmabeli és a szélesebb nézői rétegeket is képes megszólítani lenyűgöző erejű előadásaival.
Alessandro Serra hivatása a színpad varázsának megteremtése – s akik látták valamelyik korábbi előadását, biztosan meg tudják erősíteni ezt. A színpadi varázst egyszerű és gyönyörű eszközökkel érte el az egy éve látott A vihar előadásában is, amely az Avignoni Fesztivál közönsége után a budapesti közönséget is elkápráztatta. A Tragédia | Oidipusz éneke több olasz színházi intézmény (Sardegna Teatro, Teatro Bellini di Napoli, Emilia Romagna Teatro (ERT) Fondazione, a parmai Fondazione Teatro Due) koprodukciójában látható a fesztivál végén.
Akik bepillantást szeretnének kapni Alessandro Serra különleges világába, azok addig is megnézhetik a művész fotókiállítását a Nemzeti Színház első emeletén.
Forrás: Világesemény a MITEM végén | Nemzeti Színház (nemzetiszinhaz.hu)
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

