A Madách Projekt az év egyik legkiemelkedőbb nemzetközi kulturális eseménye volt, melyen több mint 200 külföldi színművész hallgató dolgozta fel Madách Imre Az ember tragédiája című művét. Koncz Gabriella, az SZFE filmvágó oktatója (Zichy Mihály Alapítvány tagja) lelkesen karolta fel az ötletet, hogy a Madách Szimpóziumon az Eiffel Műhelyházban különleges inspiráció lehessen jelen. Egyedülálló együttműködés jött létre a Szépművészeti Múzeum és a Zichy Mihály Emlékház, valamint az SZFE között, melynek eredményeként az SZFE Madách Projektjének próbaidőszakában lehetőség volt megtekinteni Zichy Mihály Az ember tragédiájához készített illusztrációit. Az inspiráló kiállítást a Szépművészeti Múzeum részéről Büki Barbara koordinálta, nélküle ez az egyedülálló tárlat nem valósulhatott volna meg.
Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” életének nagy részét a cári Oroszországban élte le. Elismertsége is a cári udvarhoz kötötte 1848-tól 1874-ig, majd 1883-tól haláláig. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művész volt a magyar képzőművészetben. Ugyan grafikai alkotásainak száma több ezerre rúg, ezeknek csupán egy kisebb hányada ismert Magyarországon. Gondolatiságában azonban nem szakadt el hazájától, illetve szűkebb zalai szülőhelyétől. A kor megkötöttségeivel szemben Goethe, Byron, Lermontov és Puskin romanticizmusa, de ugyanakkor Petőfi, Arany, Madách világa nyomán váltak szabaddá, szárnyalóbbá rajzai.
?Zichy valahányszor kontaktusba került hazájával, mindannyiszor éreztették vele, hogy férfias nyíltságára, bátor egyenes lelkűségére nincs itt semmi szükség… Már fiatal korában mellőzték, amennyire csak lehetett. Nem tetszett szabadelvűsége… (de) ő tapasztalt világfi és bölcs művésze az életnek, jól tudja, hogy egy jövendő nemzedék igazságot fog neki szolgálni.” ? írta Lyka Károly művészettörténész.
Zichy Mihály nem festett csendéletet, a természeti tájak is ritkán ihlették meg, ehelyett már korai alkotásaiban is a fájdalom, a szenvedés, a mély emberi tragédiák bemutatására törekedett.
1874 őszén elutazott Párizsba. Bekapcsolódott a Párizsi Magyar Egylet életébe. Elsősorban azokkal a kritikusokkal, írókkal, művészekkel teremtett kapcsolatot, akik vele rokon forradalmi eszméket és művészi felfogást vallottak. Victor Hugon keresztül baráti szálak fűzték Zichyt Dumas-hoz is. Párizsban készítette el Goethe és Petőfi illusztrációit, folytatta a Shakespeare-i Falstaffokat. Az 1878-as párizsi világkiállítás után ? ahol a Démon fegyverei-t kiállította ? kimerült, és az események megviselték egészségét, így Nizzában keresett gyógyulást.
1883-ban III. Sándor cár meghívására Zichy ismét udvari festő lett. Ebben az időben a magyar irodalom 1862-ben megjelent remekműve, Madách Imre Az ember tragédiája c. színművéhez is készített rajzokat, illusztrációkat. 1885 nyarán merült fel először, Zichy ekkor a sajtó híradása szerint két hónapnyi szabadságot kapott a cártól, hogy Az ember tragédiájához megrajzolja illusztrációit.
Az illusztrációkat ceruzával és fekete krétával készítette el. Először csupán 15 művet készített, amelyeket 1886 őszén a Műcsarnok ki is állított. Ekkor még hiányzott egy-egy egyiptomi, római és bizánci, illetve a két falanszter-jelenet, amelyek a mű első, 1887-es díszkiadásában sem szerepeltek.
Egy évvel később, 1888-ban újabb díszkiadás látott napvilágot, ebben azonban már a ma ismert húsz rajz mindegyike megjelent. A rajzokat a közönség és a kritika egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta. Noha illusztrációs tevékenysége az ötvenes évektől rendkívül kiterjedt és elismert volt, Zichy mégis most először készített teljes sorozatot magyar irodalmi alkotáshoz.
Bár Zichy élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget és megbecsültséget, végül elismerte, hogy legtöbbet az irodalmi művek illusztrálásakor nyújthat.
Az alábbi videóban Dr. Huszár Orsolya az SZFE Nemzetközi Igazgatóság vezetője osztja meg személyes kötődését a Zichy illusztrációihoz:
2025-ben ismét a Soproni Egyetem adott otthont a Nemzetközi Színházi Műhelynek. A zárónapon, július 8-án az egyetem botanikus kertjének hat különböző pontján mutatták be a hallgatók azokat a Shakespeare Rómeó és Júliája által inspirált rövid színpadi performanszokat, melyeken a hét során dolgoztak.
Ismét meghirdeti nagy sikerű tehetséggondozó programját a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány. A kiválasztott fiatalok Magyarország legnagyobb médiavállalatánál építhetik karrierjüket, legendák nyomdokaiba léphetnek és nemzetközi, valamint világesemények részesévé válhatnak. Televíziós és rádiós műsorkészítésben, sportújságírásban, valamint az online területen is kipróbálhatják magukat, de választhatják a műszaki területet is. Fejlődésüket elismert médiaszakemberek mentorként segítik. A közmédia augusztus 8-ig várja a jelentkezéseket.
Újabb jelentős mérföldkőhöz ért a Színház-és Filmművészeti Egyetem. Lezárult az első hallgatók képzése a second unit rendező szakon a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. Az egy éves, intenzív mesterkurzus a Balázs Béla-díjas operatőr, Gulyás Buda, illetve az idén Magyar Mozgókép Életműdíjjal kitüntetett kaszkadőrszakértő, Piroch Gábor szakmai irányításával tavaly indult el. A Magyarországon, de a régióban is egyedülállónak minősülő képzésre sokszoros túljelentkezés mellett kilenc fiatalt vettek fel, akik idén szeptemberben mutatják be vizsga- és diplomafilmjeiket.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025. július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 című programot. Az immár második alkalommal megvalósuló, intenzív nyári alkotótáborban magyar és külföldi színművészhallgatók, valamint rangos hazai és nemzetközi oktatók, rendezők dolgoznak együtt a Soproni Egyetem kampuszán. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.
A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.