Nagy sikerrel zárult az SZFE történetének eddigi legnagyobb kulturális projektje
2023 június 26., hétfő 15:04.
A kétszáz éve született Madách Imre előtt tiszteleg a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, mely keretében páratlan nemzetközi összefogással valósult meg Az ember tragédiája az SZFE szervezésében, Vidnyánszky Attila rendezésében a Hajógyári-szigeten.
?Porból lettél s porrá leszel??
E bibliai mondatra erősen reflektál a Madách Projekt díszlete, mely teljes egészében egy homokdombra lett megálmodva. Homogén közegből született meg az ember, mégis az egyediség és sokszínűség jellemzi személyiségünket és tapasztalatainkat. Ebben rejlik az élet egyik legszebb dolga. Az ember tragédiája nem pusztán egy irodalmi mű, hanem filozófiai kihívás is. Megfogalmazza az élet legmélyebb, legzavarbaejtőbb kérdéseit és dilemmáit. A mű logikája ellentétes válaszok kölcsönhatásán alapul, ami folyamatos gondolati feszültséget eredményez, a néző vagy olvasó aktív résztvevővé válik, folyamatosan kérdéseket tesz fel, és a válaszok között elszántan keresi a számára elfogadhatóakat, ne adj’ isten: az igazságot. Az ember tragédiája arra készteti a befogadót, hogy szembesüljön a döntések és az eldöntetlenség feszültségével. Nem ad egyértelmű választ, inkább a gondolkodás folyamatát követeli: az elbizonytalanodást és a vitát ösztönzi. Ahogy Madách Imre is felismerte: az emberi életben az eszmék, a kétségek, a remények és a hitetlenségek kritikusan szembesülnek egymással. Ez a dialógus és a kritikai szemlélet lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben megértsük az emberi létezés és az élet értelmének kérdéseit.
S pont emiatt volt jó döntés odaadni a művet ezeknek a fiataloknak, ugyanis a mindenkori fiatalságnak van egyedül esélye arra, hogy új, friss és korszakalkotó gondolattal keressék az örökérvényű kérdésekre a választ, vagy tegyék fel maguk új kérdéseit. Nekik van erre esélyük úgy, hogy idejük is legyen változásokat elérni. Idealista volnék? Lehet? Nem állnak könnyű feladat előtt, hiszen sokszor szegezik saját küzdelmeik előtt a kérdést felmenőiknek: Hogy kell élni? Miben higgyek? Hogy csináljam, hogy jó legyen? Míg a felmenők széttárják a kezüket és azt mondják: Nem tudom? de kérlek, találd meg a válaszokat, és változtass, mert nekem, nekünk nem sikerült?
Az emberi élet felbecsülhetetlen értéket képvisel. Nincs semmi fontosabb az életnél, az összes drámájával és tragédiájával együtt sem, s nagyon úgy tűnik, ezek a fiatalok ezt már érteni vélik. Madách minden sora aktuális, nem is tudom, a mai kornál lehetett-e valaha aktuálisabb, amikor egyre könnyebb csalódni az eszmékben (amennyiben vannak még egyáltalán), választani a jó és a rossz között, mert korunk prioritása nem az eszme, hanem a túlélés. Volt-e kor, amikor az ember nem így érezte?? Mi történik az emberrel, ha feladja az eszméket? És ha feladja őket, vajon az élet továbbra is a legfontosabb marad-e számára?
Az értelem és az önmegvalósítás lehetővé teszik számunkra a szabad akaratot. Az ember folyton felteszi a kérdést: mi tesz minket nemes lényekké? Ádám tragikussága abban van, hogy az értelmes életre való törekvése végül hiábavalónak tűnik, ugyanakkor maga a küzdelem ad értelmet az emberi létezésnek és az emberi életnek. De mihez kezdjünk, mi ad reményt, ha csak a küzdelem marad, s minden, amit ettől remélünk, köddé válik? A nagyszerű eszmékért való küzdelem morális küldetés: a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért, a hazáért, a közjóért, a szerelemért. Csak a transzcendencia, a hit és a remény adhatja vissza az értelmét a küzdelemnek.
Feltehetőleg ezekben a hónapokban, amikor intenzíven dolgoztak a hallgatók Madách szövegével, sok új kérdést sikerült megfogalmazniuk, s számos megnyugtató momentum azt feltételezi, hogy a fiatalok alkalmasak arra, hogy mindezekkel a kihívásokkal megbirkózzanak. A görögök kiemelkedtek a ?mezőnyből?, mert képesek voltak egyszerre szöveghűen dolgozni, miközben hatásos vendégszöveggel is színesítették az athéni színt, erősen, gyomorszorítóan reagálva a világ aktuális eseményére: a görög partoknál, ötszáz menekülttel a fedélzetén elsüllyedt hajóra. Az athéni szín utolsó 2 perce katartikusra sikerült, megállt a levegő, s mind az ötszáz néző egyként gondolt ugyanarra. Az egyiptomiak szinte musicallé varázsolták az egyiptomi színt, a törökök rapbetétekkel fogalmazták meg mondanivalójukat. Négy szín előadása jutott a magyar hallgatóknak, s bár minden színben kiemelkedően helyt álltak, talán a Falanszter szín a mű egyik legletaglózóbb jelenete, ugyanis nem lehet elmenni amellett, hogy Madách hogyan látta ennyire pontosan a jövőt? A román hallgatók által előadott színek (Prága I-II.) voltak talán a legbátrabb megfogalmazások. Abból a szempontból mindenképpen, hogy a meztelenséget, mint eszközt sokáig egyáltalán nem használta a színház, s a 21. század színháza is igen meggondoltan nyúl hozzá magyarázatra nem szoruló okokból kifolyólag. Roppant érzékeny téma, nem könnyű eltalálni, hogy mikor van helye és helyiértéke a meztelenségnek a színpadon úgy, hogy azt a színész és a közönség is elfogadja, befogadja. A románok és az olaszok bevállalták ezt, kísérleteztek, s minden bizonnyal hasznos tapasztalatokkal tértek haza.
Az bizonyosan kiderült, hogy minden nemzet hallgatója igen tehetséges, nagy ívben gondolkodik, és bennük van a fiatalság tettvágya. Az idegennyelv sem akadály, ugyanis az érzelmi töltés átjutott a nyelvi korlátokon, s kifejezetten üdítő volt különböző nyelveken hallgatni Madách szövegeit. Amíg megőrzik ezt a lendületet és munkamorált, míg nem kopik a tehetségük és hitük, amíg képesek lesznek továbbra is releváns kérdéseket megfogalmazni, addig képesek lesznek meghatározó szerepet játszani a világ színpadán.
Ha százhatvan éve Madách ilyen pontosan látta az ember tragédiáját, milyen kapaszkodó marad nekünk? Mi változott? Találtunk bármire is megnyugtató megoldást?? Amíg nem lépünk egyről a kettőre, Madách szövege minden kornak igazodási pontja marad. Annyi bizonyos, hogy a Madách Projekt egy korszakalkotó kezdeményezés, ahol közel 200 színművész hallgató a világ 11 országából együtt mozdult meg egy ÜGYÉRT. Akkor járunk jól, ha ebből a nem mindennapi kezdeményezésből hagyomány lesz.
B. Török Fruzsina
Egyéb hírek
Díjat kapott az SZFE oktatója a Quasimodo Költőversenyen
Idén Lázár Balázs színész-költő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, valamint a negyedéves dramaturg hallgatók társosztályvezetője, vehette át az Országút folyóirat különdíját a balatonfüredi 33. Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen. Lázár Balázs két versével – Óda a mesterséges intelligenciához és Íme, hát a vers – érdemelte ki az elismerést.
Az MTVA Tehetséggondozó Program bemutatója a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
Az Alkotóműhelyek Hete keretében, a Karrieriroda szervezésében tartott telt házas interaktív workshopon nyerhettek betekintést a hallgatók a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány Tehetséggondozó Programjába. Az impozáns Led-stúdióban megrendezett eseményen az alapítvány ügyvezető igazgatója Apró Georgina, és az M5 csatorna vezető szerkesztője, Merkl László ismertette a program részleteit.
David Cronenberg tart mesterkurzust az SZFE-n
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Erasmus-hallgatók érkeztek az SZFE-re
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
A filmklasszikusok fővárosa lesz Budapest – világsztárokkal érkezik a 8. Budapesti Klasszikus Film Maraton
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
Minden eddiginél több művész vette át az Arany-, gyémánt- és vasdíszoklevelét az SZFE-n
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
Megnyitotta 160. tanévét a Színház- és Filmművészeti Egyetem
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Magyarországi ősbemutató az SZFE színpadán – Beszélgetés Adam Ledger rendezővel
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.
