Nagy sikerrel zárult az SZFE történetének eddigi legnagyobb kulturális projektje
2023 június 26., hétfő 15:04.
A kétszáz éve született Madách Imre előtt tiszteleg a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, mely keretében páratlan nemzetközi összefogással valósult meg Az ember tragédiája az SZFE szervezésében, Vidnyánszky Attila rendezésében a Hajógyári-szigeten.
?Porból lettél s porrá leszel??
E bibliai mondatra erősen reflektál a Madách Projekt díszlete, mely teljes egészében egy homokdombra lett megálmodva. Homogén közegből született meg az ember, mégis az egyediség és sokszínűség jellemzi személyiségünket és tapasztalatainkat. Ebben rejlik az élet egyik legszebb dolga. Az ember tragédiája nem pusztán egy irodalmi mű, hanem filozófiai kihívás is. Megfogalmazza az élet legmélyebb, legzavarbaejtőbb kérdéseit és dilemmáit. A mű logikája ellentétes válaszok kölcsönhatásán alapul, ami folyamatos gondolati feszültséget eredményez, a néző vagy olvasó aktív résztvevővé válik, folyamatosan kérdéseket tesz fel, és a válaszok között elszántan keresi a számára elfogadhatóakat, ne adj’ isten: az igazságot. Az ember tragédiája arra készteti a befogadót, hogy szembesüljön a döntések és az eldöntetlenség feszültségével. Nem ad egyértelmű választ, inkább a gondolkodás folyamatát követeli: az elbizonytalanodást és a vitát ösztönzi. Ahogy Madách Imre is felismerte: az emberi életben az eszmék, a kétségek, a remények és a hitetlenségek kritikusan szembesülnek egymással. Ez a dialógus és a kritikai szemlélet lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben megértsük az emberi létezés és az élet értelmének kérdéseit.
S pont emiatt volt jó döntés odaadni a művet ezeknek a fiataloknak, ugyanis a mindenkori fiatalságnak van egyedül esélye arra, hogy új, friss és korszakalkotó gondolattal keressék az örökérvényű kérdésekre a választ, vagy tegyék fel maguk új kérdéseit. Nekik van erre esélyük úgy, hogy idejük is legyen változásokat elérni. Idealista volnék? Lehet? Nem állnak könnyű feladat előtt, hiszen sokszor szegezik saját küzdelmeik előtt a kérdést felmenőiknek: Hogy kell élni? Miben higgyek? Hogy csináljam, hogy jó legyen? Míg a felmenők széttárják a kezüket és azt mondják: Nem tudom? de kérlek, találd meg a válaszokat, és változtass, mert nekem, nekünk nem sikerült?
Az emberi élet felbecsülhetetlen értéket képvisel. Nincs semmi fontosabb az életnél, az összes drámájával és tragédiájával együtt sem, s nagyon úgy tűnik, ezek a fiatalok ezt már érteni vélik. Madách minden sora aktuális, nem is tudom, a mai kornál lehetett-e valaha aktuálisabb, amikor egyre könnyebb csalódni az eszmékben (amennyiben vannak még egyáltalán), választani a jó és a rossz között, mert korunk prioritása nem az eszme, hanem a túlélés. Volt-e kor, amikor az ember nem így érezte?? Mi történik az emberrel, ha feladja az eszméket? És ha feladja őket, vajon az élet továbbra is a legfontosabb marad-e számára?
Az értelem és az önmegvalósítás lehetővé teszik számunkra a szabad akaratot. Az ember folyton felteszi a kérdést: mi tesz minket nemes lényekké? Ádám tragikussága abban van, hogy az értelmes életre való törekvése végül hiábavalónak tűnik, ugyanakkor maga a küzdelem ad értelmet az emberi létezésnek és az emberi életnek. De mihez kezdjünk, mi ad reményt, ha csak a küzdelem marad, s minden, amit ettől remélünk, köddé válik? A nagyszerű eszmékért való küzdelem morális küldetés: a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért, a hazáért, a közjóért, a szerelemért. Csak a transzcendencia, a hit és a remény adhatja vissza az értelmét a küzdelemnek.
Feltehetőleg ezekben a hónapokban, amikor intenzíven dolgoztak a hallgatók Madách szövegével, sok új kérdést sikerült megfogalmazniuk, s számos megnyugtató momentum azt feltételezi, hogy a fiatalok alkalmasak arra, hogy mindezekkel a kihívásokkal megbirkózzanak. A görögök kiemelkedtek a ?mezőnyből?, mert képesek voltak egyszerre szöveghűen dolgozni, miközben hatásos vendégszöveggel is színesítették az athéni színt, erősen, gyomorszorítóan reagálva a világ aktuális eseményére: a görög partoknál, ötszáz menekülttel a fedélzetén elsüllyedt hajóra. Az athéni szín utolsó 2 perce katartikusra sikerült, megállt a levegő, s mind az ötszáz néző egyként gondolt ugyanarra. Az egyiptomiak szinte musicallé varázsolták az egyiptomi színt, a törökök rapbetétekkel fogalmazták meg mondanivalójukat. Négy szín előadása jutott a magyar hallgatóknak, s bár minden színben kiemelkedően helyt álltak, talán a Falanszter szín a mű egyik legletaglózóbb jelenete, ugyanis nem lehet elmenni amellett, hogy Madách hogyan látta ennyire pontosan a jövőt? A román hallgatók által előadott színek (Prága I-II.) voltak talán a legbátrabb megfogalmazások. Abból a szempontból mindenképpen, hogy a meztelenséget, mint eszközt sokáig egyáltalán nem használta a színház, s a 21. század színháza is igen meggondoltan nyúl hozzá magyarázatra nem szoruló okokból kifolyólag. Roppant érzékeny téma, nem könnyű eltalálni, hogy mikor van helye és helyiértéke a meztelenségnek a színpadon úgy, hogy azt a színész és a közönség is elfogadja, befogadja. A románok és az olaszok bevállalták ezt, kísérleteztek, s minden bizonnyal hasznos tapasztalatokkal tértek haza.
Az bizonyosan kiderült, hogy minden nemzet hallgatója igen tehetséges, nagy ívben gondolkodik, és bennük van a fiatalság tettvágya. Az idegennyelv sem akadály, ugyanis az érzelmi töltés átjutott a nyelvi korlátokon, s kifejezetten üdítő volt különböző nyelveken hallgatni Madách szövegeit. Amíg megőrzik ezt a lendületet és munkamorált, míg nem kopik a tehetségük és hitük, amíg képesek lesznek továbbra is releváns kérdéseket megfogalmazni, addig képesek lesznek meghatározó szerepet játszani a világ színpadán.
Ha százhatvan éve Madách ilyen pontosan látta az ember tragédiáját, milyen kapaszkodó marad nekünk? Mi változott? Találtunk bármire is megnyugtató megoldást?? Amíg nem lépünk egyről a kettőre, Madách szövege minden kornak igazodási pontja marad. Annyi bizonyos, hogy a Madách Projekt egy korszakalkotó kezdeményezés, ahol közel 200 színművész hallgató a világ 11 országából együtt mozdult meg egy ÜGYÉRT. Akkor járunk jól, ha ebből a nem mindennapi kezdeményezésből hagyomány lesz.
B. Török Fruzsina
Egyéb hírek
Görbe tükörből a világ
Medveczky Balázs, az SZFE osztályvezető gyártásvezető oktatója, új könyve Csináljunk pártot! címmel jelent meg. A regény szatirikusan ábrázolja a politikai világot, ahol a főszereplő, Peti, pénzszerzési célból lép politikai pályára. Medveczky Balázs regényeivel olyan sci-fikbe illő párhuzamos világokba repíti az olvasót, ahol a könnyed, ironikus humorral átszőtt, fordulatos történetek a világ gyarlóságaival szembesítenek bennünket. Megtanítanak felülemelkedni a gondokon, és mosollyal az arcunkon szemlélni a világ visszásságait.
MMF 2024: SZFE-s hallgatók és oktatók alkotásai a jelöltek között
Kilenc kategóriában tizenhárom jelölést kaptak, és ezáltal esélyesek az idei Magyar Mozgókép Díjakra a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói. A legjobbnak járó elismeréseket június 15-én adják át Veszprémben. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztiválon a nagyközönség is láthatja a jelölt filmeket.
„Friss csillag” lesz Gellért Dorottya
A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál két éve hozta létre a Friss Csillag programot, amellyel sokoldalú pályakezdő színészekre kívánják felhívni a figyelmet. Nagy Katica, Váradi Gergely, Tóth Zsófia és Babinchak Atanáz után Gellért Dorottya is Friss Csillag lesz.
Színpadon az élet: az SZFE harmadéves színművész hallgatóinak élményei
Művészeti párbeszéd bontakozott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színművészhallgatóinak részvételével és Rátóti Zoltán vezetésével szombaton a Pesti Vigadóban. Az intézmény ezúttal a Nyitott Ház rendezvénysorozattal nyújtott lehetőséget az érdeklődőknek, hogy közelebbről megismerjék az épület gazdag kulturális örökségét és részesei legyenek az egyedi programoknak.
Megérkezett a 6. Bondoró Fesztivál programja
Idén hatodik alkalommal, június 28. és 30. között kerül megrendezésre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az ország egyetlen nemzetközi utcaszínház-fesztiválja. Június utolsó hétvégéjén érkezik közvetlenül a Balaton partjára a fergeteges forgatag karavánja és nyitja meg kapuit a sokszínűségéről és bolondos hangulatáról ismert rendezvény. A fesztivál híres arról, hogy a művészeti ágak közül minél többet igyekszik megmutatni a látogatóknak, így idén is műfaji kavalkád fogja várni a fesztiválozókat.
Óralátogatás a másodéves filmírók vizsga előtti kurzusán
Belestünk az SZFE másodéves filmíró hallgatóinak vizsga előtti órájába. A diákok Quintus Konrád vezetésével mélyedtek el a karakteralkotás és a történetírás írott és íratlan szabályaiban.
Sokszoros túljelentkezés mellett zajlik a felvételi az SZFE-n
Egymásra épülő fordulókban, szakonként több száz, összesen majdnem 2250 jelentkező próbál bejutni a Színház- és Filmművészeti Egyetem ősszel induló képzéseire. A tavalyi évhez képest mintegy 15 százalékkal választották többen az intézményt. Átlagosan tízen pályáznak egy helyre, ám a színművész szak esetében ez a szám hatvanszoros, így csak a legtehetségesebbeknek adatik meg, hogy elkezdjék a képzést.
Az SZFE adott otthont a Magyar Teátrumi Társaság közgyűlésének
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban látta vendégül a Színház- és Filmművészeti Egyetem a Magyar Teátrumi Társaság közgyűlését. A legnagyobb magyar színházi ernyőszervezet tagjait az SZFE rektora, Prof. Dr. Sepsi Enikő köszöntötte a patinás intézmény falai között. Kiemelte, hogy sokuk mint korábbi hallgató tért haza az egyetemre. Egyúttal azonban azt is hangsúlyozta, hogy bár a két szervezet között eddig nem volt intézményi szintű kapcsolat, a tevékenységük rendkívül sokoldalúan összefonódik és ezer szállal kötődik egymáshoz, amelyek közül a legszorosabb kötelék az évszázados magyar nyelvű színházi kultúra iránti elkötelezettségük.
