Emlékezetesen zárult a Debrecenben megrendezett Nyári Akadémia. Összefoglaló.
Az SZFE Nyári Akadémiája: Kihagyhatatlan élmény és építő jövő
Az új hallgatók életében az egyetemi kezdet mindig izgalmas időszakot jelent. Az SZFE idén is megrendezte hagyományos gólyatáborát Debrecenben, ahol a friss hallgatók nem csak számos szakmai és szabad programmal ismerhették meg az egyetem oktatóit és társaikat, hanem olyan lehetőséget kaptak, amely hosszú távon is építi és színesíti majd művészi pályafutásukat.
Az új hallgatók számára a gólyatábor elsősorban a közösségépítés kivételes lehetősége. A művészeti pálya gyakran magányos munkát és önkifejezést jelenthet, de egy megerősítő, támogató közösségben az alkotás még inspirálóbbá válik. A gólyatábor során a hallgatók a saját szakterületükön kívül is megismerhetik társaikat, ami által sokféle nézőponttal gazdagodhatnak. Az együtt töltött idő alatt kialakuló barátságok és kapcsolatok nem csak a személyes életet gazdagítják, de akár jövőbeli együttműködéseket is lehetővé tehetnek.
A gólyatábor nem csak a hallgatók közötti kapcsolatokat erősíti meg, hanem az oktatók és hallgatók közötti kötelékeket is szorosabbá teheti. Az új hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy közelebbről megismerjék azokat az oktatókat, akik a későbbiekben kiemelt szerepet játszhatnak a képzésükben. Az informális beszélgetések és közös programok során az oktatók is emberibb oldalukról mutatkozhatnak meg, ami hozzájárulhat az olyan közvetlenebb kapcsolatokhoz, amelyek a művészeti fejlődést is segíthetik.
Az egyik legmeghatóbb esemény a táborban a Beregszászi Társulat előadása volt. Vidnyánszky Attila rendezésében Gogol: Háztűznéző című drámáját adták elő rendhagyó formában. Hosszú hónapok teltek el azóta, hogy a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban ismét telt házas előadást tarthattak. Ezért igazi ünnep volt, hogy a budapesti Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójaként bemutatták Nyikolaj Vasziljevics Gogol Háztűznéző című darabját márciusban, s ezt az előadást hozta el a társulat az SZFE gólyatáborába. Az előadás különlegessége abban rejlett, hogy a háborús helyzet miatt a férfi színészeknek behívójuk érkezett, így a férfi szerepek megformálását is színésznők vállalták el. Ez a döntés nem csupán a művészi teljesítményt erősítette meg, hanem rámutatott a színház alkalmazkodóképességére és a női színészek sokoldalúságára is. De legfőképp arra, hogy még egy háborús helyzetben sem lehet a színházat kivenni a hétköznapok természetes hozzávalói közül. Terápia a javából…
A Hortobágyi Nemzeti Park látogatása lehetőséget adott a hallgatóknak, hogy megcsodálják a puszta lenyűgöző tájait és megismerjék az ott élő állatvilágot. A természetjárás és a környezettel való kapcsolat erősítése fontos része az SZFE kulturális programjainak, ugyanis a gyökerek megismerése elengedhetetlen kapaszkodó a művészi kiteljesedés útján.
Nagyvárad is helyet kapott a tábor programjai között. A város gazdag történelmi és kulturális hagyatékkal büszkélkedik, így a hallgatók lehetőséget kaptak arra, hogy felfedezzék az építészeti remekeket és bepillantsanak a város kulturális életébe. Ezáltal nem csak a művészetekkel, hanem a magyar történelemmel és kulturális identitással is szorosabb kapcsolatba kerültek.
A gólyatábor egyik emlékezetes pillanata Lajos Tamás és dr. Kocsis Noémi előadása a magyar filmgyártásról, majd Koltai Lajos új filmjének, a Semmelweis című alkotásának premier előtti vetítése és a Koltai Lajossal való beszélgetés volt. A film óriási sikert aratott, a hallgatók vastapssal és ovációval jutalmazták a magyar mester legújabb filmjét. A film a magyar orvoslegenda, Semmelweis Ignác megrendítő életéről és munkásságáról szól, melynek hazai premierje 2023 őszén várható.
Az egyetemi évek alatt a hallgatók fokozatosan átalakulnak kollégákká, akik szakmai szinten is együtt dolgoznak majd a jövőben. A gólyatábor lehetőséget ad arra, hogy a kezdeti időszakban megismerjék egymás művészeti stílusát, irányát és gondolkodásmódját. Az ilyen korai ismerkedés és kapcsolatépítés a későbbiekben segítheti az együttműködést és a közös projektek sikeres megvalósítását.
Az idei Nyári Akadémia nem csupán egy egyszerű tábor volt, hanem egy különleges kulturális és művészeti élményeket nyújtó eseménysorozat. A sokszínű programok, a kiváló színészi és művészeti produkciók, valamint a közösség ereje mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az új hallgatók mélyebb kapcsolatokat alakítsanak ki egymással és az oktatókkal. Az SZFE Nyári Akadémiája újra bebizonyította, hogy a művészet és kalandok együttesen képesek emlékezetes és felejthetetlen élményeket nyújtani.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

